Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

A jó könyv képlete

Tudtad, hogy Arisztotelész megalkotta a jó könyv képletét?

Szerinte a műalkotás abban az esetben vált ki csodálatot, ha a jól ismert, közérthető és közhasználatú komponensek mellett tartalmaz valami idegenszerűt (xenón) és túlzót (aúxeszisz). Tehát:

jó könyv = ismert + ismeretlen + túlzás

Vizsgáljuk meg alaposan ezt a képletet együtt (azaz várom a te értelmezésedet is kommentben!).

Mi az „ismert”?

Mindnyájan rendelkezünk egyfajta képpel a minket körülvevő világról, a fizikai törvényekről, az emberek viselkedéséről, arról, hogy minek mi a következménye. A könyvednek tehát érdemes erre építenie: a valós világra. Adj az olvasónak egy olyan bázist, amit ismer, amire támaszkodhat az olvasás során. Ha például nem a mai korban játszódik a regényed (történelmi/sci-fi/fantasy), akkor is legyenek érvényesek rá olyan szabályok, melyek ma is érvényesek, például jelenjen meg az ambíció vagy a féltékenység, legyen a konfliktus olyan, amivel manapság is találkozunk.

Mi az „ismeretlen”?

Mutass meg az olvasódnak valami olyasmit, amivel még valószínűleg nem találkozott, pedig létezik. Ilyen lehet egy történelmi kor, melynek alaposan utánanéztél, egy különleges helyszín, egy szokatlan szakma vagy hobbi. Fontos, hogy azon túl, hogy ez egy relatíve ismeretlen tényező legyen, te nagyon is jól ismerd, tisztában legyél kifejezetten apró részletekkel, legyenek belső információd, anekdotáid.

Ha az első könyvedet írod, jól fog jönni, ha ezt a területet, aspektust saját tapasztalat alapján ismered, megélted mindazt, amiről írsz – később nyugodtan rugaszkodj el a valóságodtól és kutass interneten azok után az ismeretek után, melyek szükségesek a regényed ismeretlenségének megírásához.

Mi a „túlzás”?

Minden regénybe kell valami plusz kreativitás, egy szuper ötlet, ami elviszi a hátán az ismert és ismeretlen részeket. A te ötleted mitől kreatív? Mi benne az az elem, ami a valóságban nincs is, mi az igazán fiktív? A cselekmény kiindulópontja? A megoldás? Az alapötlet, a kor, a helyszín? Az egyik (vagy több) szereplő kiléte, jelleme? Légy magaddal kíméletlenül őszinte, és keresd meg, melyik az az elem, amire valóban rámondod, hogy ez olyan, ami nem történt meg, bár akár meg is történhetne, de tényleg én találtam ki.

Azaz?

A legutóbbi jó könyv, amit olvastam, Száraz Miklós Györgytől az Osztozkodók. Ebben az „ismert” elem a környezet: a polgári család, akit kirabolnak, Budapest belváros. Az „ismeretlen” elem a kisstílű ingyenélő, ugyanitt, a „túlzás” pedig az, hogy a családtól ellopott lottószelvény telitalálatos.

Gondold végig, hogy a legutóbbi jó könyv, amit olvastál, megfelel-e az arisztotelészi alapelvnek! Várom itt kommentben, hogy mi a könyv címe, mi benne az ismert, az ismeretlen és a túlzás!

A te könyvedben, amit te írsz vagy írtál, megvan ez a három elem?

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .