Ne higgy az amerikai kreatív írás tanácsoknak!

Belefutok időnként olyan cikkekbe, amelyek amerikai írástechnikai oldalak tanácsait fordítják le magyarra és adják közre szentírásként. Nagyon figyelj oda, amikor ilyesmibe futsz bele, mert a magyar nyelv teljesen máshogy működik, mint az angol. Megmutatok néhány jellemző példát: ha ezeket látod egy kreatív írással, fogalmazással, könyvírással kapcsolatos cikkben, akkor gyulladjon ki egy képzeletbeli piros lámpa!

Nézzük:

A párbeszédet csak úgy narráld, hogy „mondta”?

Ez az a tanács, amiről egyből látod, hogy amerikai volt a cikk. Náluk divat ez a rémes egyszerűsítés, de ott is sokan nem értenek vele egyet, hiszen van, amikor az ember suttog, kiabál, válaszol, ordít és a többi. Magyarul meg még több szinonimát használunk, és már Gárdonyi is feljegyezte Titkosnaplójában, mennyire színesíti nyelvünket, ha a mondta helyett más szót használunk.

Ne használj passzív szerkezetet?

A magyar nyelvben nem különböztetünk meg passzív szerkezetet. Angol nyelvben viszont használjuk, ez az:

a betörő el lett fogva.

És angolul nem szeretik, inkább azt hallanák, hogy:

a rendőr elkapta a betörőt.

A magyar nyelvben ez a szabály máshogy igaz. Az „el van” vagy „el lett” szerkezeteket használhatjuk, ha nem fontos az alany:

a számla be van fizetve.

A magyarban is fontos azonban, hogy amikor van alany, akkor használd. Nem mondjuk, hogy:

a ház meg lett véve

de mondjuk azt, hogy:

a házat megvették,

ha nem fontos, ki vette meg. De ha mégis, akkor:

egy szimpatikus fiatalember vette meg a házat.

usaflag

Ne használj jelzőket?

A pontos tanács a melléknévi igenévre vonatkozik: törött ablak, nyíló ajtó, összement ruha. Ennél butább tippet keresve sem találhatnánk. Őszintén szólva az angol nyelvre vonatkozó tanáccsal sem értek egyet (lásd „coming year”). A tanács mögött egyébként az az idea rejtőzik, hogy az olvasó összetéveszti a melléknévi igenevet az igével, és mondjuk a világosító panelt egy két lábon járó dobozként képzeli el, amelyik lámpát tart a kezében. Ennek bizonyos esetekben van létjogosultsága, például a „running nose” kifejezést akár félre is lehet érteni (szaladgáló orr), ha valaki nem figyel, vagy nem tudja, hogy ezt a kifejezést a náthás orra használják.

Ne használj határozókat?

Erről külön cikket is írtam mostanában, mert nagyon elharapózott a magyar irodalomban is ez az intés, hullámokban veti fel a fejét a határozók utálata már vagy száz éve. Én Arany Jánossal értek egyet. Ha a katona mormogva lép be a kocsmába, azzal semmi baj nincsen!

Ne használj hasonlatot?

Ha ezt olvasod, szabad kiakadni. Nem is értem, miért ne mondhatnám, hogy

Géza olyan magas, mint három másik.

Az angol nyelvű tanács úgy hangzik, hogy használj inkább megszemélyesítést:

Géza egy torony.

Hát, én vitatkoznék azzal, hogy a második mondat szebb-e, vagy jobban el tudja-e képzelni az olvasó.

Ha rám hallgatsz, kihasználod ékes anyanyelvünk minden lehetőségét, eszközét, és használsz nemcsak metaforát, de hasonlatot is, mindenféle jelzőt, határozót és igét. Az amerikai tanácsok helyett inkább egy magyar nyelvtanról szóló könyvet bogarássz! Nézd meg a Bookline találati listáját „magyar nyelvtan” kulcsszóra, vagy az Osiris kiadó nyelvészeti könyveit!

Figyelmedbe ajánlom listavezető kiadványomat, a Hogyan írjunk könyvet? című művet, amelyben egy igen hosszú fejezet foglalkozik a gördülékeny fogalmazással. Azt írom le közérthetően, hogyan állítsd a nyelvtant a szöveg szolgálatába!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

7 hozzászólás “Ne higgy az amerikai kreatív írás tanácsoknak!”

Share