Erotikus táncregényt lektoráltam

Barát Enikőt talán nem kell bemutatni, hisz korábban egy mélyinterjút is készítettem vele a blogon. Hazugok című könyve az Álomgyár kiadónál jelent meg, azóta is töretlen sikernek örvend. Ha te is szereted azt az erotikus regényt, amiben a szexen kívül van még történet, akkor ajánlom neked is!

A könyvről

Elképesztő igaz történet alapján, egy zárt világ színpadáról. A Hazugok B. E. Belle első regénye, melyet egy igaz történet ihletett. Vérpezsdítő, vad románc, mely minden kétséget kizáróan elnyeri majd olvasói tetszését. B. E. Belle első írása, melyet egy igaz történet és valós események ihlettek, erotikus-romantikus regény, mely a művészlelkek kirívó természetének bemutatására tesz kísérletet, miközben bepillantást enged egy zárt és kegyetlen világ kulisszái mögé.

Ha felkeltette az érdeklődésedet, itt tudod megrendelni a könyvet. 

A szerkesztésről

Barát Enikő


A lektori véleményben azt ajánlottam Enikőnek, hogy a szereplők jellemvonásán dolgozzon, a teátrális viselkedést tompítsa, tegye emészthetőbbé az olvasók számára. Azt is javasoltam, a gondolati monológok helyett koncentráljon inkább a cselekményre, inkább a szereplők mozdulataival érzékeltesse, mit gondolnak.
A szerző így élte meg a közös munkát:

Kriszt megkeresni életem egyik legjobb döntése volt. Átlendített egy olyan szakmai akadályon, amit addig képtelen voltam megugrani. Elsőkönyves íróként boldogulni ma Magyarországon nagyon nehéz, de Krisz segítségével nem lehetetlen. Mint tudjuk, ma már nem az okoz fejtörést, hogy kiadjon valaki egy könyvet, hiszen a magánkiadás mindenki számára elérhető. Ám ez nem biztosít senkit a minőségről vagy arról, hogy a könyve ott lesz a polcokon, de arról sem, hogy a regény elnyeri az olvasók tetszését. Számomra rendkívül fontos volt az igényes munka, a hitelesség. Az, hogy egy olyan kiadó álljon mögém, mint az Álomgyár és az, hogy az olvasóknak, akik bizalmat szavaznak életem első regényének, ne okozzak csalódást. Úgy érzem, ezt mind sikerült megvalósítanom. Krisz pedig rengeteget segített nekem abban, hogy elérhessem mindazt, amit kitűztem magam elé célnak. Szükség van rá!

Ha szerkesztőt keresel a kéziratodhoz, itt olvashatsz többet a folyamatról! 
Ha pedig a regény érdekel, hadd mutassak belőle egy részletet. Jó olvasást!

Olvass bele!

– Uramisten, virágszálam. Mit tettél?! – kérdi Sztálin hitetlenkedő hangon az előbb megjelent kolléganőnktől, és próbálja összeszedegetni leesett állának darabjait. Én is.
– Mire gondolsz? – kérdezi naivan ez a perszóna, közben le nem fagy arcáról a vigyor.
– Levágattad a hajad? Majdnem úgy nézel ki, mint Rea! – szólal meg Ádám, aki épp megérkezett, és rögtön észleli a kialakult feszült helyzetet.
Mint ki?
Óvatosan rám pillant, szemében együttérzés csillan, ám ez sem segít, fékezhetetlenül kifakadok.
– Majdnem? Ez a csaj akkor se tudna hasonlítani rám, ha a világ legjobb plasztikai sebészével varrattatná át az egész pofáját. A zsírleszívásról ne is beszéljünk, mert vagy tíz kilóval nyom többet nálam, és akkor finom voltam.
Szólista vagyok. Egyedül nekem van rövid hajam a csapatban a lányok közül. Vagyis volt, eddig! A többieknek hosszú fürtjeik vannak, persze nem centiméterre egyforma, és nem is hordják ugyanúgy, hiszen a színük is más, főleg, hogy Sztálin imádja a különböző stílusok keveredését a színpadon, de a szólista mindig kiemelkedik a társulatból. Nem kell, hogy a legjobb táncos legyen a csapatban, de a kisugárzásával ki kell ütnie a többieket a nyeregből.
Én pont ilyen vagyok. Nem a legjobb táncosnő, mert nem vagyok például végletekig hajlékony, de a technikai képzettségem és tapasztalatom ezt mindig orvosolta, ahogy a munkamorálom és a kitartásom is. A mások szerint vérpezsdítő kisugárzásom pedig egyet jelentett a főszereppel. Mellesleg meg kell jegyezni, hogy a dús, ám hátul felnyírt rövid hajam, ami hidegszőke színben pompázik, igencsak hozzásegít ahhoz, hogy kilógjak a tipikus táncosnő besorolásból. Jó, ez most tök beképzelten hangzana, ha hangosan kimondanám, de ez az igazság. És akkor beállít ide ez az amúgy is unszimpatikus liba, olyan frizurával, mint az enyém. A poén az egészben, hogy még van bőr a képén vigyorogni. Közel állok hozzá, hogy nekiessek és kitépjem az összes haját. Mármint, ami maradt.
Vivi gyorsan próbál bedobni egy csontot a kör közepére, hátha valaki ráharap.
– Ne haragudj, de nem tudod, hogy nem változtathatsz a külsődön a szerződés végéig?
– Még nem álltunk hivatalosan munkába, a hajam pedig hosszabb maradt, mint Reáé, és nem mellesleg fekete. Nem értem, mi rosszat tettem?
Nem érted, mi?!
– Ne játszd már meg magad! Már nem is lehet copfba kötni.
Édesanyám és Vivi próbálják csitítani az újabb kitörésem – több-kevesebb sikerrel. Leila odafordul Sztálin felé és majdnem elpityergi magát, mire az átöleli és vigasztalja. Az eszem megáll. Engem kellene vigasztalni! Ki ez a liba? Egy hete került a csapatba, mert egy lányról az utolsó héten kiderült, hogy babát vár. Az is, nem tudott volna máskor szaporodni? Sztálinnak meg pont ezt az elvetemültet sikerült a helyére tenni. Remek választás volt, mondhatom! Még lefogynia sem sikerült.
– Mucikáim, nem történt semmi baj! Leila, tudnod kell, hogy az ilyen változtatásokat minden esetben tudatnod kell velünk, és a beleegyezésünket kell kérned hozzá. De új vagy még, és ne feledjük, hogy a munkánk beteljesedése többek között annak köszönhető, hogy az utolsó pillanatban áldozatot hoztál értünk, és beszálltál a csapatba. Nem igaz, Rea? – néz rám a főnök rosszalló arckifejezéssel, majd folytatja. – Mind isteni egyéniségek vagytok és tarolni fogtok. Semmi nem történik, ha két rövid hajú lány van színpadon, szóval cipelje fel, ki kisebb, ki nagyobb fenekét a fedélzetre, és „uzsgyi” neki.
A mondat végén összeüti két tenyerét, jelezve, hogy a téma berekesztve. Hát mondhatom, remek. Toporzékolni tudnék. Ne állítsunk neki szobrot, amiért áldozatot hozott értünk?!
Leila fordul el tőlünk utoljára, és szája flegma félmosolyra húzódik. Szeméből a gyilkosok győztes pillantása árad, aki épp most lövellte ellenségébe az első golyót. Nem vagyok hülye, pontosan tudom, mit jelent ez. Veszélyben a trónom! Gyanítom, fog még rám fegyvert a jövőben.

A szajha!

Barát Enikő- Hazugok című könyvét szerkesztettem

Ha felkeltette az érdeklődésedet, itt tudod megrendelni a könyvet. 

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Share