A történeted alakításához használd segítségül a főszereplő boldogságát:
Alakítsd vele vagy a jellemét, vagy a cselekményt!
Hogyan?
1. Jellemalakítás: a boldog és a boldogtalan főszereplő
Nézzük először a jellemépítést. A főszereplőd tulajdonságainak kitalálásához használhatod a karakterívet (amit letöltöttél a honlapomról a feliratkozáskor), az interjút és több más módszert is. Az egyik ilyen alternatív javaslatom a boldogságfaktor.
Mennyire boldog és mennyire boldogtalan a főhősöd? Gondold ezt végig e négy dimenzió mentén:
- szerelem: van a főszereplődnek párja? ha nem, miért? ha igen, mennyire harmonikus a kapcsolatuk? van gyerekük? milyen a kapcsolatuk?
- munka: a főszereplő mennyire érzi magát jól a hivatásában, felelősségi körében? kiteljesedik benne? jól kijön a közvetlen közösséggel?
- egészség: milyen az általános egészsége? van valamilyen testi hibája vagy adottsága, amivel nehezebb boldognak lenni?
- lehetőségek: hogyan látja a jövőt? van lehetősége fejlődni, tanulni, bármilyen téren előrelépni?
Alkoss egy olyan főszereplőt, aki mind a négy dimenzió mentén épp annyira boldog és elégedett, mint ahogy te szeretnéd. Ezután azt gondold végig, hogy ez a szereplő milyen jellemfejlődésen megy keresztül, és ez mit jelent számára a boldogságdimenziókat illetően. A szerelem/munka/egészség/lehetőségek területeken hogyan fog változni az elégedettsége, mire véget ér a történeted?
Egy komplett regényhez is adhat ötletet az, hogy a boldogságdimenziókon gondolkodsz. Törvényszerű ugyanis, hogy a boldog karakterrel történik valami szerencsétlenség, illetve hogy a boldogtalan hőst szerencse éri. Ha van egy jó ötleted egy érdekes főhősre vagy különleges cselekményre, fordulatra, gondold ezt végig a boldogság szempontjából!
2. Szerencsés és szerencsétlen fordulatok
A regényed lényege, hogy a főhősöd boldoggá váljon. (Valami módon minden regénynek ez a lényege.) Van, amikor a kiinduló helyzet az, hogy a főhős eleve boldog és valami elromlik, amit aztán megpróbál helyrehozni. Van, hogy a főhősöd már a kezdetekkor boldogtalan, és ezt a helyzetet szeretné megoldani. Hogy ez sikerül-e neki, az nem egyértelmű: vagy igen, vagy nem, vagy többé-kevésbé – ezt írod meg a lezárásban.
Ha tehát van egy boldog karaktered, ő bevonzza a szerencsétlenséget. Annyi minden történhet vele! Például:
- szerelem: ha van partnere, elveszíti valami módon (hogyan?), kiderül valami régi titok, aminek hatására átgondolja a szerelmüket; belép a kapcsolatukba egy harmadik fél (nem feltétlenül a „másik” – lehet ez egy gyerek vagy egy anyós is);
- munka: kirúgják vagy éppen előléptetik, de semmi nem úgy alakul, ahogy elképzelte; új főnököt vagy beosztottat kap; a cég kerül kihívás elé;
- egészség: baleset (lábtörés vagy végtag elvesztése – hogyan? mondjuk egy érdekes sportot próbál ki?); mentális betegség megjelenése; örökölt betegség megjelenése; a családban valaki mást ér baleset/betegség;
- lehetőségek: a külső körülmények változnak meg olyan irányba, hogy reményvesztetté válik a főszereplőd: falakba ütközik a munkahelyén, a vállalkozásában, a lakhelyén vagy helyi közösségben, szabadidős tevékenységeket illetően, politikában…
A lehetőségek végtelenek. Egyetlen kicsi ötletből kinőhet egy teljes regény – ha elég érdekes a karakter és részletesen kigondolod a szerencsétlenség természetét és következményeit. Ugyanis vagy a szerencsétlenségnek kell súlyosnak lennie, vagy egy lavinát kell beindítania ahhoz, hogy egy regényre elegendő muníciót kapj.
Az is fontos a jó cselekménysorhoz, hogy a boldogságfaktor kellően hullámozzék. Ha a hősöd túl boldog, akkor vegyél el tőle valamit! Ha boldogtalan, adj neki valamit! A szerencsés és szerencsétlen események egymást követő sorrendjét diagramon is ábrázolhatod. (Ez a Vonnegut-modell alapja, amiről hosszabban írtam a Hogyan írjunk könyvet?-ben, lapozd fel!)
Tehát ha jó könyvet szeretnél írni:
A főszereplő boldogsága, élettel való általános elégedettsége a történeted folyamán mindig változzon!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
