Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Ifjúsági fantasyt szerkesztettem

Szereted a különleges, elképzelt világokat? És szívesen olvasol gimnazista korú hősökről? Ha igen, akkor garantálom, hogy szeretni fogod a Hópelyhek májusban sorozatot. Az első kötet már kapható!

Darvas Petra – Ikrek Mágiája – Hópelyhek májusban I. 

Egy jó fantasynek már a helyszíne is különleges

Az Ikrek Mágiája egy középkori jellegű alternatív világban játszódik, ahol Garyt, Emmát és Lorát a folyóparton találják meg. A 17-18 éves fiatalok Navatlon városában titkokkal, hazugságokkal, félelemmel, mágiával és egy egyszerűnek tűnő feladattal találkoznak, de az elvarázsolt helyszínek, a viharos érzelmek és a természetfeletti erők rácáfolnak erre az elméletre. Váltakozó dinamikájú történet barátságról, családról, szerelmekről, közösségről és a célok állandó változásáról. Csak rajtad áll, hogyan gondolkodsz és döntesz – ha egyáltalán van rá lehetőséged.

A könyvet a NewLine Kiadótól tudod megrendelni.

A közös munka

Darvas Petra évekkel ezelőtt keresett meg az első kéziratával, ami egy kiskamaszokról szóló, egyedi történet volt. Már annak a különlegességét is szerettem. Ám Petra továbbgondolta az ötletet és idősebbeknek szóló kalandregénnyé kalibrálta. Az új történetből kikerült az iskolai jelleg, csupán a küldetés maradt; az okok, a háttér, a rejtély viszont sokkal bonyolultabb lett. A lektori véleményben a legfontosabb javaslatom az volt, hogy a háttérben lévő fontos szereplőkből kapjunk eleget ahhoz, hogy megértsük az ő motivációikat is. Az átírt kéziratban Petra remekül megoldotta ezt a feladatot, bizonyos jelenetek beiktatásával, mások hosszabbra húzásával. Az olvasók kapcsolódni tudnak majd a főgonoszhoz, vagy például a tűzgyújtóhoz, mert sokkal prominensebben vannak jelen a kész könyvben!

A szerző így élte meg a közös munkát

Darvas Petra – az Ikrek Mágiája szerzője

“Krisz először 2017-ben lektorálta és szerkesztette egy kéziratomat. Már akkor sem csalódtam, mert nemcsak részletes lektori véleményt és szerkesztést kaptam, hanem teljeskörű szöveggondozást is. Tavaly nyáron részt vettem a Könyvtitkok klub regényíró tanfolyamon, ahol interaktívan foglalkoztunk regényírással. Ezek az alkalmak sok inspirációt és lelkesedést adtak, ráadásul más tehetséges írókkal is megismerkedtem ott. Azóta is szívesen részt veszek a havi tematikus klubnapokon. Mindig lehet újat tanulni, Krisz pedig alaposan felkészült, sok információval, nézőponttal ismertet meg minket. És nemcsak írásról, hanem az írói élet egyéb kérdéseiről is beszélgethetünk vele, legyen az marketing, könyvkiadás, bármi.
A közös munka során Krisz mindig válaszolt a csapongó, sokszor teljesen kétségbeesett leveleimre, pedig biztosan nem volt egyszerű kibogarászni belőlük a lényeget 🙂 Abban az időszakban is érdeklődött, írok-e valamit, mi lett a kézirattal, vagy csak ajánlott egy írós eseményt, amikor éppen nem volt nála kéziratom. Szerintem az ilyen apró figyelmességek nagyon fontosak.
De talán még ennél is fontosabb egy írónak, hogy megtalálja a saját írói hangját. Úgy gondolom, eddigi közös munkánknak részemről ez lett a legnagyobb eredménye.”

Ha téged is érdekel a lektori véleményezés, szerkesztés, itt olvashatsz róla többet! 

Darvas Petra – Ikrek Mágiája

Olvass bele!

Átsétáltak egy széles kőhídon, melyet Lora kérdésére Borrao Szökőhídként nevezett meg. A híd közepén hófúvás kapta el őket. Az orruk hegyéig felhúzták a csuklyát, és épp csak azt látták, hová lépnek. Gary hitetlenkedve fogadta ezt a hirtelen időváltozást. Az előbb még izzadt a köpeny alatt, pedig a párás, meleg klíma megszokott számára. Havat eddig ritkán látott ugyan, de abban biztos volt, hogy ennyire gyorsan nem fordulhat át az időjárás nyárból télbe. Pláne májusban.
Egy villanásra kapta fel a fejét. Kisandított a csuklya alól, és megdöbbenésére Borrao már egy hosszú, öblös csuklyával ellátott bordó köpenyben haladt előttük.
Amint átértek a hídon túli erdő szélére, a hófúvás alábbhagyott, de a hűvös szél tovább kísérte őket. Gary lehúzta a csuklyát és visszapillantott a kőhídra: a folyó túloldalán óriási vár látványa tárult elé. Szeme végigfutott a hengerszerű, felhőbe burkolózó tornyokon. A napfény megcsillant az ablakokon. Az egész épület olyan színpompában ragyogott, mint egy drágakövekbe öltözött, tetszelegni vágyó királynő. A várdomb előtti békés folyó visszatükrözte a tündöklő tarkaságot. Festőinek találta a látványt.
– Ez a királyi vár? – kérdezte Lora.
– Igen, az Ásványvár – felelte Borrao, majd morogva hozzáfűzte, hogy reméli, ez volt az utolsó kérdésük.
Lora tartotta az iramot, habár vezetőjük kifejezetten gyors tempót diktált. Gary zihált, izzadt, és irigyelte a másik kettő fürgeségét. Amikor egy lejtős szakaszon végre beérte őket, megbotlott és egy fatörzsnek ütközött.
– Engem figyelmeztetsz, hogy vigyázzak, erre te botlasz meg abban a gyökérben? – csodálkozott Lora.
– Én nem figyelmeztettelek – rázta meg a fejét Gary.
– Na ne már! Akkor ki rikkantotta, hogy vigyázz, gyökér?
– Én biztosan nem. Talán a fejsérülés miatt képzelted.
– Ja, nyilván! – kapta fel a vizet Lora. – És a fejsérülés miatt mindjárt egy vérszomjas fenevaddá is változom, hogy aztán a torkodnak ugorjak. Méghogy fejsérülés…
Lora felhúzta az orrát, és magában morogva előre csörtetett. Gary nem foglalkozott vele, nem akart vitát, inkább csak kullogott mögöttük, és élvezte, hogy újra szélcsendessé és langyossá vált az idő.

Darvas Petra könyve, az Ikrek Mágiája különleges helyekre visz el bennünket

Addig nem is szóltak egymáshoz, amíg a folyóparthoz értek. A gömbölyded kövekkel határolt szakasznál enyhe volt a sodrás, a vízszint pedig alacsonynak tűnt.
– Ez a Fényes-folyó holtága, itt találtak meg titeket. Tíz percet kaptok.
Borrao a hangsúlytalan, ám határozott közlés után elvonult az árnyékba. A köpenyt már nem viselte, és ettől Gary összezavarodott. Hová tette? Zsebre nem vághatta, olyan apróra képtelenség volna összehajtogatni. Talán útközben felakasztotta egy fára, hogy majd visszafelé lekapja onnan. Lorához fordult, hogy megkérdezze, ő látott-e Borraón köpenyt a hídnál, de a lány éppen a köveken ugrándozott, majd játékosan lehajolt és megérintette a vizet.
Gary szeme a túloldalra tévedt, ahol meredek domboldal határolta a folyót, tetején fenyves magaslott. Egymást érték a törzsek, a lombok összekapaszkodtak, ettől sötétnek és ridegnek tűnt az erdő. Érezte arcán az árnyékos rész felől érkező hűvös fuvallatot. Megborzongott.
Egyáltalán nem volt ismerős neki a helyszín. Fogalma sem volt róla, hol van és hogyan fog innen hazakerülni. Olyan szorongás tört rá, mintha egy kicsiny szigeten lenne, a háborgó és sötét óceán fogságában. Lora hangja zökkentette ki:
– Gyere, ez a víz langyos!
Gary odaegyensúlyozott hozzá. Letérdelt, belemártotta kezét, és az apró kövek alá fúrta.
Egy pillanat alatt megfeledkezett korábbi szorongásáról. Úgy érezte, mintha valami ki akarna törni belőle. Bizsergett a tenyere, majd amikor már egészen mélyre vájt a langyos homokba ágyazott kavicsok közé, kékes fény csillant meg alattuk.
Ijedtében megrázta a kezét; a kavicsos sarat kimosta ujjai közül a hullámzás. Kiemelte tenyerét a vízből, de hiába vizsgálta, semmi fényeset nem látott rajta.

Ha tetszett a részlet, rendeld meg most! A NewLine Kiadótól itt tudod közvetlenül beszerezni!

Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy ne maradj le egy cikkemről se!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .