Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Ezt most dőlt betűvel írjam?

Mi az, amit dőlt betűvel írsz a könyvedben?

A múlt heti cikkemben említettem, hogy ha szeretnél kiemelni a szövegből egy adott szót vagy szövegrészt, e célra megfelel a dőlt betűs vagy idézőjeles kiemelés. Fontos tudnod, hogy teljesen más a céljuk, és nem mindegy, mikor használjuk őket.

Alapszabály, hogy alkalmazzuk mindkét eszközt minél ritkábban. Éppen most olvastam egy olyan könyvet, amiben előfordul, hogy egy oldalon három dőlt betűs kifejezés is szerepel (Isabel Wolfftól, The Very Picture of You), de ilyen a Frei-féle sorozat is. Idegesítően halmozza a dőlt betűs kiemelést.

Bármilyen kiemelést használunk is, ennek akkor van értelme, ha ritkán látjuk a szövegben, mondjuk fejezetenként egyszer-kétszer, de az sem baj, ha az egész könyvben csupán egyetlen ilyen hangsúlyos kifejezés szerepel.

Mikor használjunk tehát dőlt betűt?

1) Dőlt betűvel leggyakrabban a hangsúlyos szavakat emeljük ki a szövegkörnyezetből. Figyeld meg, mennyire más hatása van az alábbi példamondatoknak:

     De nekem el kell érnem azt a vonatot! Engedjen át, kérem!

     De nekem el kell érnem azt a vonatot! Engedjen át, kérem!

     De nekem el kell érnem azt a vonatot! Engedjen át, kérem!

A dőlt betűvel az író azt mutatta meg, hogy az adott szó sokkal hangsúlyosabb a mondatban, mint azt az olvasó valószínűleg gondolja. Ha párbeszédben van kiemelve ez a szó, akkor a szereplő elnyújtva, hosszabban, megnyomva ejti ki.

Ennél a fajta hangsúlyozásnál kell nagyon észnél lenni, és nem minden mondatban megmutatni, melyik szó a leghangsúlyosabb, mert a túl sok kiemelést használó szöveget kifejezetten fárasztó olvasni.

2) Az idegen nyelvű, a beszédben nem meghonosodott szavakat mindenképp javaslom dőlt betűvel szedni. Ez lehet egy idegen nyelven elhangzó válasz, de egy kifejezés vagy egyetlen szó is. Például:

     Odamentem a check-in pulthoz.

     Siessünk, villog az emergency felirat!

     Gyere már, Szása, davaj!

3) Könyvek, dalok címe

Dönthetünk úgy, hogy bizonyos megnevezéseket dőlt betűvel szedünk. Lehet ez egy könyv címe (de sohasem a szerzője), egy dal címe, az együttes neve, egy étterem vagy mozi neve (de sohasem a város, helyiség). Ha ritkán szerepel ilyesmi a könyvünkben, akkor nyugodtan választhatjuk ezt a kiemelést.

Könyv vagy dal címét írhatjuk idézőjelben is, de egyéb tulajdonneveknél ez nem szokás. (Az idézőjel használatáról is írok hamarosan!)

4) A gondolat megfogalmazása is jellemzően dőlt betűs, noha ez nem szabály. Én az általam szerkesztett kéziratokban úgy formázom a gondolatokat, hogy előttük nem teszek gondolatjelet, csak a gondolat és a narratíva közé, és magát a gondolatot dőlt betűvel szedem.

     Miklós megragadta a kilincset. Ha itt belépek, megváltozik az életem – gondolta, és hátrébb lépett. De az életem rettentő unalmas. Ideje felpörgetni. A férfi benyitott.

5) A fentihez hasonlóan nézhet ki a narratívába fűzött dialógus, ez azonban abban különbözik, hogy itt, mivel megszólalnak a szereplők, gondolatjelet mindenképpen kell használni. Maga a dőltté tétel itt is csupán opció: érthetőbbé válik általa, mikor hangzik el valami, és mikor olvasunk narrációt.

     Mary sietve csatolta a zsákot a nyeregre. Víz megvan, kenyér szintén, takaró… – Ne bolondozz! – hallotta a ház felől Cornelius hangját, de esze ágában sem volt megfordulni.

Mikor ne?

A fenti öt esetet javaslom tehát, amikor bátran alkalmazd a dőlt betűs kiemelést. Hadd említsek meg azonban egy olyan alkalmazást is, amelyet gyakran látok, de helytelen: amikor a dőlt betűvel kiemelt szó egy olyan kifejezés, amit félek beleírni a könyvbe, mert nem vagyok biztos benne, hogy ilyet le szabad írni. Ez a félelem lehet szakmai, pl. nem tudom, hogy mi szerencsésebb: Kindle-t említsek meg vagy e-könyv olvasót? De lehet ez egy olyan szó is, amire tudom, hogy sokan ugranak, pl. mit jelent az, hogy normális kapcsolat?

Ezek a szavak megállják a helyüket, nem szükséges dőlten szedni őket.

Ragozás

Ha dőlt betűvel szedett szót vagy kifejezést szeretnél ragozni, nincsen szükség kötőjeles elválasztásra. Ez alól csak az az eset kivétel, amikor a kötőjelre szükség lenne akkor is, ha nem dőlt betűvel írnád a szókapcsolatot. Például:

     A Coffeeshopban találkoztunk.

     Te tényleg croissant-t ettél?

Ha kérdésed van a dőlt betűs írásmóddal kapcsolatban, kommentben írd meg, válaszolok!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

2 hozzászólás “Ezt most dőlt betűvel írjam?”