Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Így teremts magadnak időt az írásra

Írtam már róla, hogyan teremthetsz, kereshetsz magadnak időt írásra, olvasásra. (Keresd az időgazdálkodás címkét!)
A mai cikk egyrészt arról szól, hogyan válaszd meg, mivel töltöd az idődet és a szabadidődet,
másrészt arról, hogyan akadályozd meg, hogy elnyeljen az internet bugyra.

Az én személyes hatékonyságomnak az a kulcsa, hogy minden percemet fontosnak tartom. Nem pazarolom az időmet semmire. Ha várnom kell, azt is kitöltöm. Tervezem a feladataimat, és hagyok magamnak időt pihenésre, totális semmittevésre is. Mindent akkor teszek, amikor ez nekem ideális. Van, hogy a nap közepén társasjátékozom vagy olvasok, edzésre megyek vagy sétálok, de ekkor általában este a számítógép előtt dolgozom. Sokkal boldogabb vagyok, ha azt teszem, amihez éppen ideálisnak érzem a körülményeket.

Hogyan illeszd össze a feladataidat az életeddel?

Mindennek az alapja az, hogy zárd ki az összes olyan körülményt, ami nem valódi korlát. És mi a valódi korlát? Például az, ha kilencre meg kell jelenned a munkahelyeden, korlát lehet. Azért mondom, hogy lehet, mert talán nem az. Mielőtt szabadúszó szerkesztő lettem, húsz évig voltam alkalmazott, és minden munkakörben megkerestem a rugalmasságot, a határokat. 

Az otthoni munkavégzés, home office nem minden cégnél lehetséges, bár a korona után a legtöbb cég rugalmasabbá vált, és elhiszik, hogy az emberek otthon is képesek munkavégzésre, sőt, sok feladatot éppen hogy hatékonyabban végeznek el. Tehát lehet, hogy megbeszélheted a főnököddel, hogy később vagy korábban járj be dolgozni, és máris megváltoztattál egy korlátot az életedben.
Ugyanilyen korlát lehet például az, hogy ti a családban mikor, hogyan, mit főztök. Keresd meg az életed azon pontjait, ahol változtathatsz, időt nyerhetsz!

Hogyan válaszd ki az ideális tevékenységet?

Hallgass magadra. Mindig pontosan tudjuk, mihez van kedvünk. Olyan csodás kint az idő, szívesen sétálnék egyet, de a prezentációt is meg kell terveznem. Rendben. Fogok egy füzetet meg a telefonomat, és kiülök a parkba, vagy elindulok sétára, és közben jegyzem le az ötleteimet. A munkahelyemre visszatérve már csak be kell gépelni mindezt a sablonba.

Ha persze utálod a munkát, amivel nap mint nap foglalkozol, vagy kifejezetten képtelenség elhagynod a munkahelyed, akkor ez persze más tészta. Az előbbi olyan élethelyzet, amiben az okokat keresd és fontold meg a váltást, a második élethelyzet pedig valódi korlát, ezen belül nehezebben választhatsz, mert mondjuk ki kell szolgálnod a vendéget, aki rendel, és kész. Ekkor csak a munkaidőn kívüli idődről döntesz, hogyan töltöd.

Zárd ki a digitális zajt! 

Ez az én legfőbb fegyverem az időpocsékolás ellen, amikor arról az időszeletről van szó, ahol én magam állítom fel a korlátokat. Ez az az élethelyzet, amikor például otthon vagy, munka után, és te döntöd el, mikor fekszel le aludni, mikor eszel, mikor beszélgetsz a családtagokkal.
Ezt az időt sokszor töltjük tervezetlenül, pedig ha minimális gondossággal járunk el, máris kinccsé válik ez a néhány óra.

Mi a titok?
Döntsd el előre, hogy ebben az időben mivel foglalkozol majd. A házimunka, az olvasás, a regényírás, a tévézés, a kanapén való eldőlés, a korai ágyba bújás mind legyen döntés következménye. Ne hagyd, hogy beszippantson az érzés, hogy nem kell dolgoznod és jöhet a semmi. Ne úgy állj hozzá, hogy te megérdemled a semmit, inkább arra gondolj, kapcsolj ki. Gondold át, mi kapcsolna ki. A kertészkedés? A novellaírás? Megnéznéd a filmet, amit a kollégád ajánlott? Ugyan otthon is vannak feladataid, de ezeket is beütemezheted – ha másnapra marad a mosogatás, mert aznap inkább írsz, akkor döntsd el és máris megszűnik a lelkiismeret-furdalásod.
Amit semmiképp ne tégy: 

Ne vedd elő a telefonod, ne bukj rá a hírfolyamra!

Akár Facebook, akár Index, akár Instagram, akármi: ne vedd elő! Ne nézd meg! Ha tudatosan akarsz élni, minden bejövő ingert ezzel a kérdéssel kategorizálj:

Elképzelhető, hogy ez az információ, ez a tudás valódi hatással lesz az életemre?

Ha úgy érzed, igen – azaz ez a cikk megmutat egy új szokást, ismeretet ad egy olyan tudástárból, amit nem ismersz és érdekel, vagy segítheti a további munkádat, életedet – akkor olvasd el!
De ha nem – akkor ne foglalkozz vele!

Őszintén valld be, a Facebookon vagy a napi hírek közt mennyi ilyen információt találtál, és mennyi időt öltél bele, hogy ezt az infót megszerezd? Ha mondjuk napi 2-3 órát a telefonod olvasgatásával töltesz, és ebből havonta egy novellaötleted támad, akkor egyértelmű, hogy ez nem éri meg.

Én egyáltalán nem olvasok híreket és nem nézek tévét és telefont. Abban bízom, hogy a fontosabb hírekről a személyes ismerőseim beszámolnak. Így a beszélgetéseim is érdekesek, mert senkit nem kell túllicitálnom abban, hogy én bezzeg mit olvastam. A véleményünkről beszélgethetünk, és ez sokkal izgalmasabb.

Miért ne olvasd a telefonod?

Hallottam egy okos  modellről. Azt is elmesélem neked, hogyan akadtam rá, ezzel alátámasztva egyben a fent leírtakat. A LinkedInen jelölt be egy ismerősöm. Erről levelet kaptam, rákattintottam a gombra, miszerint valóban ismerem őt. Ekkor a LinkedIn átvitt a saját oldalára, és ott a hírfal tetején megláttam ezt a cikket, az egyik ismerősöm osztotta meg. 

A cikk bő első fele rizsa, de mivel hitelesnek tartom azt a személyt, aki megosztotta, így tovább görgettem, és a cikk vége felé több érdekességet találtam. Ez az a modell, amire azt mondtam, na igen, ez valami:

  • Egy Facebook-poszt vagy egyéb közösségi média-tartalom általában egy ember adott napi legértékesebb gondolata.
  • Egy blogposzt egy ember adott témával kapcsolatos legfontosabb gondolatainak gyűjteménye, mely néhány óra legértékesebb ötleteit, gondolatait szedi össze.
  • Egy könyv egy adott téma mély ismertetéséről szól, gyakorlatilag minden gondolata értékes, több hónapnyi értékes gondolat gyűjteménye. Ha a könyvet szerkesztő szerkesztette, szakértők lektorálták, kiadó adta ki, ez növeli a hitelességét is.
  • Egy könyv összefoglalója kigyűjti a sok értékből a legeslegfontosabbakat. (Magyar nyelven ilyesmi ritka, de angolul egész iparág épül book abstractok árusítására.)
  • Egy átfogó tanulmány, pl. “mindent a web programozásáról kezdőknek” még inkább arra koncentrál, hogy a legeslegszükségesebb információt adja át, azaz csak azt kell befogadnod, ami igazán fontos.

Nos, ha végignézed ezt a sort, majd felteszem a kérdést, melyik típusú olvasmánnyal érdemes foglalkoznod, ha van este néhány órád a munka és a lefekvés közt, tudatosan választanád a legelső pontot?
Nyilván nem.
(A modellt Michael Simmons írta le a korábban linkelt cikkben, de nem találtam meg, kinek az ötlete, sokan foglalkoznak vele.)
Én teljesen egyetértek ezzel a modellel, hatásosan mutat rá, miért nem szükséges a közösségi média napi olvasgatása.

E cikk elolvasása után, ha legközelebb megérintenéd ujjaddal a Facebook-értesítést vagy a kedvenc hírportálod ikonját a telefonodon, gondold át, kell-e ez neked!

Vagy inkább írsz egy novellát, vagy egy fejezetet a regényedhez?

Hogy egyik cikkemről se maradj le, iratkozz fel a hírlevelemre!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Share