Kalandos január volt

A KNW Írókocsmában januárban legfeljebb tízszavas mondatokat írtunk, amelyeknek a kaland ígéretét kellett hordozniuk.

Íme néhány kedvencem az alkotásokból:

– Miért neveztél Cameliának? Az én nevem Gwendolin.
– Biztos vagy benne?

(Velencei Rita)

Hátat fordítottam nekik és elindultam. Kétszáz év nem a világ.

(Kőhalmi László)

– Bújj elő! – lihegte érdesen. Mozdulatlanul reszkettem a félig összetört szekrényben.

(Ilona Whynot)

Viszonylag ritkán találkozni beszélő kecskével, de a mai napba belefért.

(Lupán Ágnes)

– Vigyázz – üvöltötte a lánynak, amikor valaki befogta a szemét hátulról.

(Klinkovics Márta Xénia)

Telihold van és nem változtam át? – csóválom meg a farkam.

(Ilona Whynot)

– Hát Te? Hol, merre jártál? Ezer éve nem láttalak!
– Kétezer…

(Lupán Ágnes)

Kihalt az egész sivatagi kanyon. Már a Lánchíd is eltűnt.

(Kőhalmi László)

Megírta a cikket és posztolta. Ez lesz élete legnagyobb dobása.

(Ilona Whynot)

3… 2… 1… és semmi. Valakinek ellenőrizni kell a bombát.

(Kőhalmi László)

Ha neked is van egy jó tízszavasod, kommentbe jöhet!

Ha pedig te is vásároltál már tőlem, csatlakozz a KNW Írókocsma csoporthoz, ahol nemcsak az írásról beszélgetünk, de minden hónapban új játék jön!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Egy kis gondolat “Kalandos január volt”

Share