Több cikket is találsz az oldalamon klisékről, ma arról az egyszerű tippről szeretnék beszélni, hogyan törd meg a karaktertípusok kliséit.
Mit szólsz hozzá, amikor a fantasyben a sárkány tüzet okádva bújik elő a barlangjából?
Nyilván nem kiáltasz fel meglepetésedben. Mert a sárkányok a regényben pontosan így szoktak cselekedni. Mennyivel izgalmasabb, ahogy a Harry Potterben a vadőr egy tojást hoz haza és kelt ki, elolvashatjuk egy sárkány születését!
Mit szólsz hozzá, ha a mesében, gyerekregényben apu folyton dolgozik, anyu meg mindig a konyhában van?
Ez is ugyanaz a jelenség: van a fejünkben egy kép, egy sztereotípia, és kérdés nélkül, gondolkodás nélkül használjuk. Ez a típusú tipizálás azonban nemcsak azért probléma, mert minden könyvben így van és unjuk (mint az előző, sárkányos példában), hanem mert rossz mintát ad az olvasónak.
A gyerekkönyveknél egyrészt biztonságot ad, ha a gyermek látja, hogy a történetbeli szereplők hasonlítanak az ő életében megjelenő emberekre, állatokra, jelenségekre, de abba is gondolj bele, hogy a te hőseid milyen sztereotípiákat közvetítenek. Nem előnyös, ha apu mindig későn ér haza és nincs ideje a gyerekre, ahogy az sem, ha anyu vagy a nagymama folyton főz. A gyermek látókörét is szélesíted, ha anyu karateedzést tart, a nagymama pedig panziót vezet vagy kertet tervez.
Mi a baj a klisékkel?
Azért nem jó, ha a karaktereid átlagosan, kiszámíthatóan viselkednek, mert akkor a regényed összességében is inkább átlagos lesz. Minél kreatívabb helyzeteket és megoldásokat írsz le, annál érdekesebb lesz a világod, műfajtól függetlenül. Ha választhatsz, hogy untatod vagy lenyűgözöd az olvasót, akkor te melyikre szavazol? Ennyi a titok.
Hogyan írjak nem klisés karaktert?
Először is szögezzük le, hogy ez a tipp kifejezetten a mellékszereplőkről szól. Ha a hősöddel történnek az események, és közben új szereplőkkel találkozik össze, állj meg. Nézd meg ezt a helyzetet és döntsd el, mennyire átlagos a helyzet. Ha látod, hogy igen, itt jön a sárkány, kibújik a barlangból és tüzet okád, akkor jelöld meg ezt a kéziratban.
A helyzeteket ne javítsd azonnal. Néha a klisék a kezedre játszanak, mert egyértelműen mutatják, ki milyen, ki a rossz és a jó. Ha azonban eredeti helyzetet szeretnél, ha túl sok a klisés helyzet, akkor ezen változtass. (Ez utóbbi a gyakoribb.)
Hogyan változtass rajta, vagy hogyan írj eleve nem klisés szereplőt, nem klisés helyzetben?
Ha megvan az elemzés a kéziratod (vagy vázlatod, terved) klisés pontjaival, akkor szedd ezeket egy listára (papírra, tollal a legjobb). Írd le minden egyes karakterhez, melyik a legelső helyzet, amiben eszedbe jut ez a karakter – majd írj mellé olyat, ami másodjára jut eszedbe, és ha van még ötleted, ezt is jegyezd le. A második ötleted ugyanis valószínűleg az első ellentéte lesz. Például a sárkány esetében egy beteg, köhögő sárkányra gondolsz. Aztán harmadjára egy barátságos sárkányra. Annyi ötletet írj le, amennyihez kedved van, és válassz közülük az alapján, mi szolgálja leginkább a történetedet!
Mely helyzetek klisések?
Összeírtam néhány tipikus karaktert tipikus bemutatási helyzetben. Ha van további ötleted, kommentben várom!
- a csapos poharat töröl
- a boszorkány főzet fölé hajol vagy gyógynövényt gyűjt
- a mágus kilép a fa mögül
- a lovag harcol
- a katona morcosan megállítja a hőst
- a rabló a tűz mellett ülve henceg
- a király/nő a trónon ül
- a kislány cserfes
- a kisfiú autókkal játszik
- a fiatal a telefonját nyomkodja
- a hivatalnok nem engedélyez valamit
- a főnök az íróasztala mögött ül
- a titkárnő gépel
- a nyomozó cigizik.
Ugye, milyen egyszerű ez az ötlet? Mégis sokat javít a kéziratodon! Ha szeretnél sok ilyen tippet hallani, és van kész kéziratod, akkor gyere el a következő haladó írótanfolyamra. Ha most készül a regényed, meséd, akkor pedig a KNW Novel Schoolt ajánlom!
Hogy egy cikkemről se maradj le, iratkozz fel a hírlevelemre!
