Képzavar!


Talán azt gondolod, hogy tudod, mi is az a képzavar és te sosem használsz ilyesmit. Mert te pontosan tudod, hogy nem létezik a “vaj van a füle mögött” kifejezés, hanem csak a “vaj van a fején” és a “van valami a füle mögött” kifejezések helyesek.

De a képzavar ennél sokkal hétköznapibb helyzetekben kúszik be a beszédedbe, írásodba. Hadd mutassak néhány élő példát általam szerkesztett kéziratokból, milyen egyszerű is leírni egy képzavart!

Szóval mi az, hogy képzavar?

Szóban, írásban egyaránt előfordul, hogy összekeverünk kifejezéseket – ebből lesz a képzavar. Sok ilyesmit írtok, például:

kifut a lábam alól a talaj

Ilyet nem mondunk, az író fejében valószínűleg a “kifut az arcomból a vér” kifejezés keveredett össze azzal, hogy “elveszítem a lábam alól a talajt”.

Vagy itt van egy másik:

– Igen, az jó ötlet! – hagytam helyben

Nyilvánvalóan a jóváhagy / helyben hagy kifejezések keveredtek össze, ezekhez ráadásul még a jóvá tesz is hasonlít.

Aztán ilyet is írtatok:

Rómába vezette a sors az utamat

Ez kissé túl lett bonyolítva, mert vagy “Rómába vitt a sors”, vagy “Rómába vezetett az utam”.

Aztán láttam még ezt:

Megfordul tengelye körül a fürdőszoba

Ebben az idézetben ott van a hiba, hogy a tengelye körül a világ szokott fordulni. Itt helyesebb kifejezés, hogy “megfordul körülöttem a fürdőszoba”.

Van még egy friss példám, ahol egyetlen szón belül lett képzavar:

Az emberek kígyósorban álldogáltak

Itt valószínűleg (mondjuk) a csatasor mintájára vonta össze a szerző a kígyózó sor kifejezést.

A szövegben a képzavar gyakran úgy jelenik meg, hogy egymáshoz közeli jelentésű szavakat írunk egymás mellé, amelyek ugyanazt a hangulatot keltik, és emiatt nehezen is vesszük észre, hogy gond van velük. Például:

mélyen hortyogó

Érzed, hogy ezzel valami baj van? Mert persze lehet mély hangon hortyogni (sőt, talán csak úgy lehet), de maga a kifejezés mégsem stimmel. Persze, mert azt szoktuk mondani, hogy valaki hortyog, meg azt is, hogy mélyen alszik, de e kettőt nem vonjuk össze, nem így szokás mondani.

A képzavar másik gyakori formája a szövegeinkben, hogy egyszerűen nem találjuk el az adott főnévhez tartozó igét. Ilyenre példa:

hegyezi a kardot

No, mivel a kard nem hegyes, ezért nem hegyezzük, viszont éles, ezért élezzük.

Szintén képzavar:

az öröm hullámokban tör rám

Ha végiggondolod, akkor ami rád tör, az inkább az érzés, de még inkább a fájdalom – főleg, ha hullámokban teszi. Ha az örömről van szó, arra mondhatom például azt, hogy elönt.

 

Van, amikor a melléknév és a főnév nem passzol össze, mint például itt:

kelendő lett ez az esemény

Mert csak kézzel fogható dolog lehet kelendő, az tud elkelni, pl. áru vagy egy lány.

A képzavar egy rettentő alattomos kígyó, úgy kúszik be a szövegeinkbe, hogy észre sem vesszük, javítani is nagyon nehéz, mert egyszerűen nem találjuk meg. A kiküszöbölése a legegyszerűbb, a képzavarok alkotását sok-sok jó (klasszikus) irodalom olvasásásval lehet megelőzni!

(Ha van saját képzavarod, kommentben várjuk!)

 

 

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.