Mitől költő a költő?


Farkas Wellmann Endre – Kocsis Zoltán képe, MNO

Az Íróakadémián Farkas Wellman Endre azt kérdezte tőlünk, mi is az a vers és mitől jó egy vers. A hallgatókkal közösen szedtük össze, mi is fontos, ha költészetre adjuk a fejünket.

Azt válaszoltuk, hogy fontos, hogy értsük, ami le van írva, vagy legalábbis azt higgyük, hogy értjük, és indítson meg bennünk valami érzelmet, valami gondolatfolyamot. Mire Farkas mutatott nekünk egy olyan verset, amiben szép szavakat láttunk szokatlanul összekötve. Frissnek, újítónak tűnt, de többszöri elolvasásra sem fedeztünk fel benne ezen túl értéket.

Ez nem vers – mondta Farkas.

A vers klasszikus definíciója szerint a lényeg az, hogy

többletjelentéssel bírjon.

Hogy ne csak azokat a szavakat jelentse, amiket a költő leírt, hanem azok álljanak össze egy képpé, egy szimbólummá. Ha csak tájleírást írunk, az giccs, de ha van többletjelentése, ha párhuzamot vonhatunk a táj és valami más közt, akkor az szép is lesz.

A vers képekben beszél, ebből szöveget épít.

Maga a többletjelentés jó, sőt, szükséges, de nem elégséges. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy az is kell, hogy mindez

az olvasó tapasztalatával rezonáljon.

Aki még nem volt szerelmes és nem is akart szerelmes lenni, nem fog érdeklődni a szerelmesversek iránt. Akit nem foglalkoztat a jövő vagy a béke gondolata, annak nem mond semmit A Dunánál.

A költő nem attól költő, hogy verseket ír, hanem attól, hogy hisznek neki.

Fontos tehát a nyelvezet őszintesége, ez alapozza meg a hitelességet, ez kell ahhoz, hogy a költőt az olvasó szimpatikusnak tartsa. A hiteltelen szöveg az írót is hiteltelenné teszi. Ha a versünk fikció, azon belül is koherensnek kell lennünk. Ne azért írjunk verset, mert fennköltnek szeretnénk látszani, mert publikációra hajtunk, hanem azért, mert el akarunk mondani valamit. A tartalom és a szóhasználat akár összeáll, akár nem: ez befolyásolja a hihetőséget és szerethetőséget.

A versnek kell hogy legyen rejtett morális tartalma.

A vers mindig mond, mutat vagy tanít valamit. Mindig van erkölcsisége.

A tehetség több mindenből tevődik össze.

Kell hozzá érzékenység, nyelvi intelligencia, nyelvhasználati készség, mások tapasztalatának megértése, és az, hogy a költő a világot folyamatosan újraértelmezze. Nem kell a versnek kötött formátumúnak lennie, lehet az szabadvers is, de ha szabadverset szeretünk írni, akkor is érdemes megismerkedni a kötött versformákkal és gyakorolni őket. (Iskolai tankönyvekben keresd meg a definíciókat, mert sajnos a neten sok butaságot írtak össze a témában.)

Jó verselést!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.