Könyvmarketing állami módra

A 2019-es Könyvfesztiválon sok előadást meg akartam hallgatni, végül csak egyre tudtam beülni, erről szeretnék beszámolni neked!

A KKM Publishing hívta meg a Német, Cseh, Lengyel, Orosz, Japán Intézet, illetve a berlini Magyar Intézet egy-egy magyarországi munkatársát, meséljenek arról, mit tesznek annak érdekében, hogy az adott ország kultúráját népszerűsítsék adott helyükön. (Az előadás címe: Holdbéli küldetés – hogyan népszerűsítsük saját irodalmunkat külföldön.)

Mivel foglalkozik egy ilyen intézet?

A legtöbb intézet azzal a céllal alakult, hogy az adott nyelvet tanítsák, és csak később fejlődött ki a kultúra támogatása. A japánoknál, koreaiaknál főzés és sportfoglalkozások is vannak, vagy olyan programok, amelyek európai szemmel nézve nem kötődnek a kultúrához, például öregedéssel kapcsolatos előadásra ülhet be az érdeklődő. A Goethe Intézet például Afrikában robotikát tanít a gyerekeknek, mert a digitalizáció fontos; a nyelvi részleg külön működik.

Az Orosz Intézet magyar filmeket, könyveket fordít le és viszi el FÁK-országokba, pl. Tadzsikisztánba, Fehéroroszországba. Fontos missziójuk a magyar nyelv tanítása Oroszországban. Érdekes, hogy a hanti, manysi népek számára élő relevanciája van a magyar nyelvrokonságnak, kifejezetten ápolják a közös származásunkkal kapcsolatos hagyományokat, sokan beszélik a nyelvünket. Umurtiában  40 diák tanul magyarul.

A Cseh Intézet szinte kizárólag a kortárs irodalommal foglalkozik, hívószavuk a #nemcsakmenzel, #nemcsakhrabal, #nemcsakkisvakond.

Könyvmarketing állami támogatással

Ezek az Intézetek kifejezetten marketingelik az adott nemzet könyveit, irodalmát, és rengeteg tippet megosztottak a hallgatósággal e témában. Beszámoztam őket, íme!

1) Idézetet az emberek orra alá!

A Lengyel Intézet Herbert verseinek töredékeit a metrókocsikban, plakátokon tette közzé, és ennek nagy visszahangja volt, sokan írtak az Intézetnek, hogy megköszönjék az ötletet, a verset. A metróban hirdetni persze sokba kerül, de ezer más módon tolhatod a műved részletét a városban mászkáló emberek orra alá, például magad nyomtatta szórólapot is otthagyhatsz a budapesti metrókocsikban, nem?

Az oroszországi magyar intézetek ugyanezt az elvet valósították meg költségkímélő módon: a költészet napján post-itekre írtak fel idézeteket és ragasztgatták fel mindenfelé az épületben – ezeket az intézet látogatói elvihették, nagyon tetszett a látogatóknak!

Könyvmarketing tipp: használj idézeteket!

2) Népszerűsítés nélkül ne add ki!

Az Intézetek egybehangzóan állították, hogy ugyan a fordítás és a kiadás kerül a legtöbbe, attól, hogy ezt megteszik, tehát az olvasók számára elérhetővé tesznek egy könyvet, még akár az is előfordulhat, hogy 0 darab is lehet az eladás. A csehek például lefordítottak egy jó könyvet, amiről azt hitték, eladja magát, és nem is néztek rá a statisztikákra, csak 3 év elteltével – és arra kellett rácsodálkozniuk, hogy ez idő alatt mindössze 20 darab fogyott.

Emiatt az Intézetek figyelnek rá, hogy ha egy könyv egy kisebb kiadóhoz kerül, akkor az adott intézet is népszerűsítse. Sajnos arra jöttek rá, hogy minél nagyobb a támogatás, annál kisebb a könyv sikere. Ha a kiadó megkapta a pénzügyi juttatást a megjelenésért, akkor már nem dolgozik pluszban azért is, hogy a könyv elfogyjon, elég bevétel nekik a támogatás.

3) Nem mindegy, mi jelenik meg!

Tudomásul kell venni, hogy bizonyos könyvekre van kereslet, másokra pedig nincs. A külföldi magyar dolgozók látják a külföldi piacot, meg szokták mondani a magyar kiadónak, magyar szerzőnek, ha a munkáját nem érdemes lefordítani az adott nyelvre. Például tudni kell, mit szeretnek, mit olvasnak a németek, és azt kell németre fordítani – nem azt, amit a magyar olvasók itthon szeretnek.

Olvasóként is érdemes ezzel tisztában lenni. Ha érdekel minket egy adott kultúra, akkor érdemes megkeresni ezen ország magyar vagy közép-európai intézetét, és érdeklődni náluk, mit ajánlanak, mihez érdemes hozzáfogni, mert könnyen lehet, hogy egy adott művet magyarra nem fordítottak még le, de más nyelven elérhetjük. Japán esetében kiemelt probléma, hogy nincs elég japán-magyar műfordító, tehát ők főként az angolra már lefordított művekre támaszkodhatnak – így a kevéssé ismert, de jó szerzők nehezen jutnak el a magyar közönséghez.

Érdekes eset, amikor az adott piacot ismerő személy azt gondolja, egy bizonyos könyv nem lesz sikeres, aztán kiderül, hogy téved. Így jártak a csehek a kortárs mesekönyvekkel – náluk most az A4-es méretnél valamivel nagyobb formátum a divat, amit egy magyar kiadó sem mert bevállalni. De mivel a Cseh Intézet hitt a könyvekben, kiadót alapított (Csirimojó néven keresd) és beindította a kiadást. Gyönyörűen fogynak a kiadványaik (az egy éve megjelent Egérke-könyvből 1000 ment el). Ezt a könyvet nem a nagy láncokban árulják, hanem azokban a boltokban, ahol személyesen adnak el az eladók. (Érdekes adalék, hogy a cseh kultúrminisztérium nagyon sok pénzt ad fordításra, kiadásra, nyomtatásra, több pénzt szánnak irodalomra, mint színházra.)

Könyvmarketing tipp: nem minden könyv tarol minden piacon!

4) Légy kreatív!

Akármilyen kampányt is tervezel a könyvednek, tervezz valami extrát! Találj ki olyat, ami nem volt még! A húzónév nem árt, de a kreativitás fontosabb.

Minden intézeti munkatárs egyetértett abban, hogy ma már kötelező a műfajokat keverni, de a zene ne azt jelentse, hogy megzenésített versek vannak. Az oroszok például színházat rendeztek József Attila verseiből, máshol a háborúról szóló könyv bemutatóját csatajelenettel kezdték.

Azt gondold végig, mi vonzza ma a közönségedet! Arra a hullámra kell ráülni, amire lehet, például a Japán Intézet bemegy a Mondoconra, mert ott mindig van, akit érdekel a japán nyelv tanulása.

5) A kapcsolatok fontosak!

Az Oroszországi Magyar Intézet azt találta ki, hogy szervez egy magyar színházi estet. A gond csak az volt, hogy pénzük nemigen volt minderre, ötletük viszont igen. Azzal kezdték, hogy kerestek egy megfelelő színházat, ahol prominens estet szervezhetnek, de nem kell sokat fizetniük érte. A következő körben a színház beszállítóit és partnereit keresték meg, tehát üzletembereket, hogy a jegyvásárlással támogassák a színházat és a magyar kultúrát. Mivel a meghívottak tudták, ki a meghívotti kör, lényegében networking célból valóban el is mentek erre az estre, mert a szórakozás mellett az üzletfeleikkel is tudtak a szünetekben beszélgetni.

Te se félj végiggondolni, hogyan használhatod nemcsak a saját kapcsolatadat, ismerőseidet, hanem a partnerek kapcsolatrendszerét is!

Könyvmarketing tipp: használd a kapcsolataidat, és az ismerőseid kapcsolatait is!

6) A promóció azt jelenti, hogy oda megyünk, ahol az emberek vannak!

A fenti igazság egyszerűen hangzik, mégsem élünk vele. A berlini Magyar Intézet munkatársa jelentette ki ezt, és hozzátette, hogy figyelembe kell venni azt is, hol jár több ember fizikailag és digitálisan is, például hogy a közösségi médián a hangsúly az Instagramra terelődik. Ott kell jelen lenni, ahol sokan látnak bennünket, és ott kell hirdetni, ahol sok embert érünk el.

A hirdetésekhez és a látványos megmozdulásokhoz ugyanakkor megfelelő tőke és hosszú, alapos tervezési folyamat is kell. A csehek jelenléte a lipcsei könyvvásáron például olyan volt, amiről évekig beszélnek majd az emberek – de azt is tudni kell, hogy öt munkatárs 3 éven át dolgozott rajta, és az összköltség (mihez tartás végett) a berlini magyar intézet éves büdzséjének háromszorosa volt.

Ha érdekel, milyen egyéb programjaik vannak az egyes intézeteknek, neten keress rájuk, Facebookon kövesd őket és tanulj tőlük! A Cseh Centrumot például itt tudod követni.

Arra is érdemes figyelni, mivel készülnek a lengyelek – Lengyelország lesz a díszvendég a 2021-es Könyvfeszten, és már gőzerővel folyik a munka. Mert a jó marketinghez idő kell!

Ha még többet olvasnál marketingről, ezt ajánlom:

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Share