Autós kalandregényt szerkesztettem

Szerencsés Zoli, azaz Kucsi “Kurva jó ez a kocsi” egy pizzériát vezet, s éli az átlagos emberek életét.
Sok mindent kipróbált már életében, de valahogy sosem ért célba.
Mindig is ott állt a siker küszöbén, de az élet mindig közbeszólt.
Táncversenyeket nyert, de csak egy szintig, az első ligában focizott Dunaszerdahelyen, de szponzor hiányában nem sikerült nagyot durrantania.
Ráadásul a csajozás sem ment neki.
Egy álma mégis teljesül: rengeteg munka és fáradság árán megvásárolja élete szerelmét, a “Halálos iramban” című film egyik sztárját: egy Mitsubishi Eclipse-et.
És megváltozik az élete…

Kucsora Zsolt és az Eclipse


A felvidéki szerző, Kucsora Zsolti szintén magáénak tudhat egy Mitsubishi Eclipse-et, ennek köszönhetően született meg első regénye 2019 júliusában, melynek szerkesztésére engem kért fel.

A könyvet Szlovákiában a Családi Könyvklub forgalmazza.
Magyarországon is kapható a nagyobb könyvesboltokban, például a Libriben.

A szerkesztésről

Zsoltitól eleve egy nagyon jó minőségű kézirat érkezett, a szerkesztés során leginkább azon dolgoztunk, hogy a történetvezetés lineáris legyen, a hátteret ne visszaemlékezésekkel mutassuk meg az olvasónak. A fülszövegen is közösen dolgoztunk, illetve Zsolti a borító tervezésében is a segítségemet kérte. Zsolti így nyilatkozott a közös munkáról:

Ez az autó sok mindent kihozott már belőlem, most egy könyvet. Nádasi Krisz felkeresése maga volt a főnyeremény. Nem csak ért az íráshoz, de kiváló szerkesztő és munkatárs is. Bármilyen kérdésre válaszol, bármiben segítőkész, igazi tanár szerepet töltött be debütkötetem megírása közben. Amikor leadtam az első kéziratomat, ő lektorálta, azt kell mondjam, szerencsém is volt, látott bennem valamit, hisz ha most visszaolvasom, mit is adtam le elsőre, a fejemet fogom. Nem csak fogalmazásbeli gondok voltak, de az írástól is oly távol álltam mint egy elsős diák a végzős osztálytól. Szóval ő átvette tőlem a kéziratot, gatyába rázta, véleményezte, majd visszaadta és nekem újra kellett írnom az egészet. Ez volt az a pont, amikor is megtanultam az írást, itt már képben voltam, hogyan is működik ez az egész, mellékesen megjegyezném ez a munka sokkal nehezebb volt, mint megírni a sztorit(első kéziratot). Jó döntés volt Kriszt választani a szerkesztésre, bízom benne, hogy a következő könyvemet, ami már félig készen is van, ismét elvállalja. Nem hiába választottam hölgyet egyébként, ha férfi szerkesztőt kerestem volna fel, a könyv túl pasis lett volna, jómagam azt akartam, egy hölgy kezei alatt váljon könyvvé, mert a célközönségem ugyanúgy a hölgyeké is. Véleményem szerint a nők még mindig többen olvasnak, bár lehet, hogy tévedek.

Ha szerkesztőt keresel a kéziratodhoz, itt olvashatsz többet a folyamatról!
Ha pedig a regény érdekel, hadd mutassak belőle egy részletet. Jó olvasást!

– Baszd meg – kiáltott fel Thomas, és felpattant a nyugágyról. – Teljesen leégtem, bassza meg!
– Sebaj, majd valamelyik csajod este beken valami finom testápolóval – válaszoltam, továbbra is a nyugágyon pihenve, miközben barátom a pirosra sült vállát nyomogatta.
A balatonfüredi Jacht Hotel kikötőjében, az egyik haverunk hajójának tetején ittuk a Jameson whiskyt, a háttérben halk retrózene szólt egy helyi rádiócsatornából. A nap ereje épp akkor kezdett szolidabbá válni, amit jómagam sem bántam annyira.
– Mi a program mára? – kérdeztem Thomast az Armani napszemüvegem mögül, melyet tőle kaptam, ugyanúgy, mint ezt a kellemes kiruccanást.
Sokat dolgoztunk akkoriban, állandó volt a pörgés, kissé már emberundorunk is volt, elmenekültünk hát és átadtuk magunkat a pihenésnek. A hajó tulajdonosa, Dávid, diszkókat üzemeltetett Magyarországon, ritkán volt a városban, néha megbízott minket, jöjjünk el, indítsuk be a luxushajót és tegyünk vele egy kört… vagy kettőt. Bár irtó nehéz volt rászánnom magam, jó szívemnek köszönhetően sosem mondtam neki nemet.
– Mert én most nagyon elvagyok itt – folytattam. – Ne menjünk ma este sehová, nézzünk meg inkább egy filmet!
– Hmm, Christine-hez mit szólsz? – kérdezte.
– Fején találtad a szöget! – vágtam rá.
Ezerszer láttam már, mindig is az egyik kedvencem volt, egyszerűen nem tudtam megunni.
Egy öreg Fury és egy jólnevelt kamasz kapcsolata, ahogy a srác piros autója sorban legyilkolja az embereket, akik a srác útjába kerülnek… fantasztikus alkotás, az egyszer már biztos!
– És mi van azzal a nagy tétes gyorsulási versenyeddel? – kérdezte Thomas.
– A Christine-re gondolsz?
Értetlenül nézett rám, már éppen azon voltam, hogy elmagyarázom neki, Stephen King kocsijának nevét adtuk a gyorsulási versenyünknek, amikor megcsörrent a mobilja. Míg Thomas telefonált, betettem a filmet a DVD lejátszóba a hajó laptopján. Aztán a korlát mellé álltam, hogy megcsodáljam a kilátást: a Balaton kék vizét a dokkok mentén, a hatalmas hotelt a modern erkélyekkel, az embereket, akik az étterem teraszán beszélgettek a narancssárga napernyők alatt, és közben mosolyogtak, koktélokat szürcsöltek. Thomas sokáig telefonált, így a jachtunkat is jól szemügyre vettem: a fa kidolgozását a védőkorláton, a fehér bőrrel bevont sportos kormánykereket azzal a pici sebváltókarral és a mattszürke padlót. Miközben nagyot kortyoltam a whiskymből, különösen szemet gyönyörködtető lányt fedeztem fel a kikötő partján. Komótosan sétált, lábait lassan helyezte egymás elé, dús, barna haját néha felkapta a szolid szellő. Rövid pillanatra egymásra néztünk. Kellemes érzés töltött el, aztán rám törtek az idegesítő kérdések és gondolatok: vajon lehet barátja?, miért sétál egyedül egy kikötőben?, vajon így, az Eclipse nélkül szóba állna velem?
– Szólítsd meg! – dörrent rám Thomas. Mobilját a vállával szorította a füléhez, így lépett mellém.

Szerkesztette: Nádasi Krisz

– Mi értelme lenne? Nem emlékszel az iskolás éveimre? – válaszoltam neki.
– Mikor volt az már, Kucsi! Egyébként is, az azért volt, mert neked mindig olyan nő kellett, aki az igazi hülyékre bukik. Azok a cicababák nem neked valóak voltak, de szerintem ezt te is tudod!
– Egészségedre! – emeltem whiskys poharamat, majd lestem a lányt, egészen addig, míg el nem sodorta a távoli messzeség. – Talán majd egyszer rám mosolyog a szerencse – motyogtam az orrom alatt.
– Na, ezért nincs csajod, baszd meg – szólt Thomas.

Úgy érzed, ennyi nem elég a könyvből? Tudni akarod, sikerül-e végül becsajoznia főhősünknek?
A könyvet Szlovákiában a Családi Könyvklub forgalmazza.
Magyarországon is kapható a nagyobb könyvesboltokban, például a Libriben.
Férfi olvasóknak különösen ajánlom!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Share