Lektor, szerkesztő vagy korrektor?

Ha író vagy, érdemes tisztában lenni kicsinyég a kiadói folyamatokkal, szerepekkel is. Tegyük rendbe azokat a fogalmakat, milyen foglalkozású emberek dolgoznak a kéziratoddal és ők mit is tesznek vele pontosan!

1) Lektor

A lektor mindig egy olyan személy, aki bizonyos szempontok szerint olvassa a kéziratodat és rámutat az ezen megfontolások szerint hibának tartott pontokra.

  • Ha krimit írsz, azt érdemes megmutatni egy rendőrnek, magánnyomozónak, hogy nézze meg, jól írtad-e le a rendőrségi folyamatokat, a nyomozói munkát, az adott fegyverrel lehet-e lőni esőben stb. Ez a rendőr szakmai lektorod lesz.
  • Ha kalandregényben a hősöd leesik a szikláról, lábát töri és kómába esik, akkor az erre vonatkozó részeket egy orvos ismerősnek küldd el, hitelesen írtad-e meg a szöveget.
  • Ha valaki meghal a könyvedben és hagyatéki eljárást említesz meg, akkor ügyvédet kérj meg, fussa át ezeket a mondatokat, szakszerűen használtad-e a kifejezéseket!

Akármit is írtál, gondold át, milyen szakmai részek szerepelnek benne, és kit kérhetnél meg rá, hogy szakmai szemmel nézze meg, megáll-e a lábán a szöveg, a fordulat. A minap például olyan mesét kaptam véleményezésre, ahol az író jelezte, hogy azért ír kiskutyáról könyvet, mert annyi butaság van a mai gyerekkönyvekben. Honfi Gyöngyi meg akarja mutatni, milyen a felelős állattartás, hogy a szórakoztatás mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a pici kutyát nem lehet a mamától túl korán elszakítani, vagy hogy nem igaz, hogy nyugodtan benyúlhatunk a kerítésen egy területét őrző kutyához.

Az irodalmi vagy írástechnikai lektor (mint ami én is vagyok) pedig a szereplők hitelességét, jellemfejlődését nézi a könyvben, a dramaturgiai ívet vizsgálja, a logikai hibákra mutat rá, mondjuk hogy a szereplő három lábra húz csizmát, kétszer veszi le a szemüvegét, vagy szerda után két nappal már szombat van. Szakirodalom esetében a könyv szerkezetét, ívét vizsgálja, az egyes fejezetek felépítését, hasonlóságát, a szöveg teljességét, a tanácsok, ismeretek hasznosíthatóságát.

A kiadóknál dolgozó szerkesztők nem csak a stílust nézik abban a kéziratban, amit ismeretlen szerzőként beküldesz nekik, hanem bizony a fentieket is. Azoknak a szerzőknek jeleznek vissza, akiknél úgy érzik, nagyon kevés javítanivalót látnak mind a cselekmény, a jellemek, mind pedig a fogalmazás, nyelvi szint tekintetében.

A lektor lehet szakmai lektor, aki például az orvosi részeket nézi a könyvedben, vagy irodalmi, mint én, aki a szerkezetet, dramaturgiát, jellemfejlődést nézi

2) Szerkesztő

Az irodalmi szerkesztő az a személy, aki nemcsak elolvassa a kéziratot, hanem fogja, és az elejétől kezdve a cselekmények, szereplők jelleme figyelembe vételével átírja a mondataidat. Kihúz és hozzáír szavakat, másokat kedvezőbb helyre tesz a mondatban. Mondatokat vagy tagmondatokat is kicserél vagy áthelyez, töröl.

Figyel a szóismétlésre és a szöveglogikára, ha hiányos a mondattan, javítja. Odafigyel rá, hogy ha egy szoba berendezését balról jobbra írod le, akkor tényleg ez legyen a sorrend, hogy jó mutatószókat, névmásokat, kötőszókat használj.

A szerkesztő a MS Word korrektúra funkcióját használva beleír a szövegedbe, te minden változtatási javaslatot látni fogsz és egyedileg döntöd el, egyetértesz-e vele vagy sem. Ha valamit nem értesz, vagy nem értesz vele egyet, megbeszéled ezt a szerkesztővel, és közös nevezőre juttok. A kiadói szerkesztő ugyanis nagyon pontos elképzeléssel rendelkezik, milyen legyen a könyved szövegezése, hogy a kiadó olvasóinak tessék. Ő nem enged a huszonegyből – ellentétben egy szabadúszó szerkesztővel, aki persze ugyanúgy tudja, mit miért változtatott meg, de nem fog veled veszekedni, mert magánkiadásnál a te döntésed és felelősséged, milyen a szövegminőség.

Ebben a fázisban ritkán vannak dramaturgiai vagy jellemet érintő változások, mert szerkesztésre egy olyan kézirat megy, ami ezekből a szempontokból, illetve információadagolási szempontból rendben van.

A szerkesztő a mondataidat alakítja, nyelvtani és logikai módosításokat végez

Azt is érdemes tudni, hogy kiadónál ideális esetben legalább két, de inkább három szerkesztő megy végig a szövegen és ők egymással is megbeszélik az ezt igénylő részeket, mielőtt te visszakapod a szerkesztett (szétpirosozott) szöveget.

Érdemes összehasonlítani a visszakapott szöveget az eredeti kézirattal – van több olyan ügyfelem, akinél a kiadói szerkesztés során komplett jelenetet is törölt a szerkesztő, de nem jelölte meg, így a szerző sem vette észre, és a végén hiányosan jelent meg a könyv, mert a feleslegesnek ítélt jelenetben mégis volt egy fontos logikai lépés!

Fontos: ezt a műveletet irodalmi szerkesztésnek, kiadói szerkesztésnek, szöveggondozásnak is hívják. Ami teljesen más fogalom, az a műszaki szerkesztés – így a szöveg nyomdai előkészítését nevezik.

3) Korrektor

A korrektor az a személy, aki a szerkesztés után a szerző (és szerkesztő) által jóváhagyott anyagot nagyítóval átnézi, a helyesírási hibákat és vesszőhibákat keresve. Ha ő vesz észre nagyobb hibát, például szóismétlést, azt is javítja.

Ehhez a munkához nagyon pontos, az adott nyelvet tökéletesen beszélő emberre van szükséged. Itt írtam egy külön cikket a korrektúra menetéről, a korrektor kiválasztásáról. (Én csak rövidebb szövegek korrektúráját végzem el, a hosszabb munkákra egy megbízható vállalkozót ajánlok az ügyfeleimnek!)

A jó korrektor nagyon fontos – ha az egész könyvben három hiba marad, az szuper, de ha oldalanként 3, az nem korrektúra!

4) A műszaki szerkesztő

Hadd említsem meg ebben a cikkben a műszaki szerkesztőt vagy előkészítőt, tördelőt. Ő az, aki a tartalmilag és helyesírási szempontból finomra csiszolt szövegből előállítja azt az állományt, ami majd a nyomdához megy. Ez a szakma külön tudomány, óva intek minden írót, hogy azt higgye, a szövegszerkesztőben megírt kéziratot elég pdf-be konvertálni és már mehet is a nyomdába! Éppen azok az apróságok teszik könyv kinézetűvé a kéziratot, amivel az átlagos olvasó vagy író nincs is tisztában: hol kezdődjön és fejeződjön be egy sor, egy oldal, mi legyen a lap alján? Mekkora margók mit üzennek? Hová kerüljön az oldalszám? Rákerüljön-e a könyvcím a belívre? Aki ezt nem tanulta, az saját magától nem tudja, hidd el nekem!

Én cserébe megígérem, hogy egy műszaki szerkesztőt felkérek majd, hogy írjon egy fogalomtisztázó cikket ebben a témában is. Ha pedig kérdésed van, kommentben várom!

Ha a könyved véleményezésére, szerkesztésére szeretnél felkérni, erről itt találsz több információt!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Share