A magánkiadás 10 veszélye – azaz Vigyázni nem csak a szexben kell!

Írtam már egy cikket arról, kinek való a hagyományos kiadó, kinek a magánkiadás, ahol szót ejtettem egy hibrid megoldásról is, a majdnem-magánkiadásról. Mindjárt össze is foglalom, mit takarnak ezek a fogalmak, de amire ezzel az írásommal szeretném felhívni a figyelmed:

Rengeteg vállalkozás alakult arra, hogy a kezdő írókról minden bőrt lenyúzzon.

Ha az interneten rákeresel a könyvírásra, regényírásra, a regényírás alapszabályaira, hogyan írj könyvet, hogyan lesz belőled híres író stb., rengeteg találatot és hirdetést kapsz majd. Lesz ezek közt blog, lesznek olyan weboldalak is, amelyek egy konkrét szolgáltatást ajánlanak (például nyelvi korrektúrát), de biztosan lesznek olyan vállalkozások is, amelyek a kezdő írók tapasztalatlanságát kihasználva könyvkiadást ígérnek – általában ezekben a szövegekben sokszor még az „ingyenes” szó is szerepel, a cégek pedig gyakran hívják magukat kiadónak.

Ha nem ismered a kiadás folyamatát, könnyen kerülhetsz csaló vállalkozók markába.

Hadd szedjek össze neked néhány olyan jelet, amire figyelj oda, amit végy figyelmeztetésnek, de előbb hadd írjam le, milyen kiadói modellek léteznek.

Könyvkiadói modellek

Hagyományos könyvkiadás

Azt a céget nevezzük hagyományos kiadónak, amely ha számára érdekes kéziratot kap egy szerzőtől, akkor abba időt és energiát fektet. Te nem fizetsz sem a szerkesztésért, sem a borítótervezésért, sem a nyomtatásért, semmiért – sőt, te kapsz majd jutalékot az eladott könyvek után!

Magánkiadás

Azt nevezem magánkiadásnak, amikor a munkafolyamatot a szerző tartja kézben. Ő választja ki a szerkesztő(ke)t, a tördelőt, a borítótervezőt, a nyomdát, ő intézi a kapcsolatot a boltokkal, terjesztőkkel. Tudja, mihez van szükség kívülállóra és ezekre a munkákra vállalkozásokat, vállalkozókat von be, partnerekkel szerződik.

Majdnem-magánkiadás

Azokra a cégekre, ügynökségekre tekintek majdnem-magánkiadóként, ahol a szerzőnek fizetnie kell a megjelenésért. Ezekre a cégekre jellemző, hogy nem azáltal kívánnak bevételhez jutni, hogy minél erőteljesebben promótálják a szerző könyvét (sajnos kevés ez alól a kivétel), hanem magától a szerzőtől várják el a kiadási költségeik és profitjuk kifizetését, így a könyv megjelenése után már egy évvel is a szerzőnek több költsége, mint bevétele van, illetve jó esetben nullszaldós lesz.

Egy igazi könyvkiadó nem kér tőled pénzt a könyved megjelentetéséhez

Hogyan járhatja meg egy elsőkönyves szerző?

1) Méltánytalan szerződés

A hagyományos működési modellű kiadók esetében is előfordul, hogy a szerző nem kap eleget, illetve olyan szerződést íratnak alá vele, ami kifejezetten jogszerűtlen. Fontos, hogy ha egy kiadó (vagy magát kiadónak nevező cég) szerződést ajánl neked, ezt nézesd át a szerzői jogban járatos ügyvéddel! (Erről egyébként itt írtam korábban.)

Akár áll olyan passzus a szerződésben, mely szerint neked fizetned kell (vagy könyvet visszavásárolnod), akár nem, hidd el nekem, hogy borzasztóan fontos, hogy ne írj alá semmit hozzáértő ügyvéd nélkül!

Csak szerzői jogi ügyvéd által jóváhagyott szerződést írj alá!

2) Pénzt kérnek tőled

Ha egy magát kiadónak nevező cég azt mondja, jó a kéziratod, de ők nem tudnak pénzt fektetni bele, és csak akkor tudják kiadni, ha megelőlegezed a nyomdai költségeket, az legyen intő jel. Elképzelhető, hogy ez igaz, hogy tényleg csupán erről van szó. Könnyű leellenőrizni: kérdezd meg, hogyan mentek tovább, ha rábólintasz a költségekre. Lesz szerkesztés? Lesz borítótervezés? Milyen példányszámmal kalkulálnak és miért?

Ha egy kiadó pénzt kér tőled, akkor jogod van tudni, mire megy ez el, akkor elvárhatod, hogy bevonjanak a pénzügyi tervezésbe, lásd, mi mennyibe kerül, és hogy te mikor kapod vissza ezt az előleget. Ha a kiadó azt mondja, te egy az egyben kizárólag a nyomdát fizeted, akkor kérj három másik nyomdától árajánlatot a megadott példányszámra és vesd össze a számokat!

Mielőtt bármennyit is fizetsz, kérj próbaszerkesztést. Ez azt jelenti, hogy a kiadó munkatársa megszerkeszti az első öt-tíz oldaladat. És ha nem lesz csupa piros a szöveged (a Word korrektúra funkcióját használva pirosban látjuk, mit javított a dokumentumon valaki más), akkor legalább kérdezz rá, de sajnos inkább az a jó ötlet ilyenkor, hogy felelősségre vonod a kiadót. Egy szakszerűen megszerkesztett kézirat nagyjából ennyire piros:

Szerkesztett oldal részlete – ez egy kifejezetten jó szöveg, ebben nagyon kevés a javítás!

3) Kiadói marketing

Nézz utána, hogy az a kiadó, aki rábólintott a kéziratodra, milyen marketingtevékenységet végez. Ott vannak Facebookon? A Molyon? A Libri hírlevelében? Milyen a könyveik könyvesbolti elhelyezése?

Akármilyen boldog is az a pillanat, amikor a magát kiadónak nevező cég visszaírt neked, hogy érdekli őket a kéziratod, miután kiörömködted magad, hideg fejjel nézz utána (ha eddig nem tetted), mennyire reklámozza magát ez a kiadó az olvasók felé. Ha ugyanis a nullához közelít a marketingtevékenységük, akkor az eladásaid is ezen a szinten mozognak majd. Csodák nincsenek.

4) Magas árajánlat

Ha egy majdnem-magánkiadótól árajánlatot kapsz, vesézd ki. Bontsd elemeire és keress rá külön az adott típusú szolgáltatókra, ők mennyiért vállalják ugyanezt a folyamatot ugyanerre a kéziratra. Mennyibe kerül a szerkesztés, a borítótervezés, a tördelés, a nyomtatás? Nagyon sok szolgáltató a honlapján is közzéteszi az árakat, egyszerűen kiszámolhatod, mennyi az annyi, de ha nem találsz konkrét árakat, kérj árajánlatot, akár becslést is telefonon!

Az árajánlatot ellenőrizd, jogos-e, a piaci áraknak megfelel-e!

5) Kiadó vagy nyomda?

Több olyan nyomda létezik, amely kiadónak nevezi magát. Rájuk bukkansz a neten, látod, hogy ugyan mondjuk 1000 vagy 2000 forint lenne a könyveid darabára, de (hű, de szuper!) terjesztik is a kötetet, és már mész is és írsz alá. Aztán kiderül, hogy a terjesztés azt jelenti, hogy van egy weboldal, ahol megjelenik a könyved és onnan meg lehet rendelni, de arról szó sincs, hogy egy országos hálózat online felületén elérhető lesz, nem is beszélve a könyvtárakról és könyvesboltokról.

6) Szerkesztést kérsz egy rossz könyvre

A szerkesztő dolga az, hogy nyelvtanilag, mondattanilag javítsa a mondatokat, szabatossá és gördülékennyé tegye a szöveget. Nagyon fontos, hogy neki nem feladata, hogy a szereplőid jellemhibáit vagy a cselekményed logikátlanságait javítsa. Ne szórd el a pénzed arra, hogy egy szép mondatokban megírt rossz könyvet adj piacra, kérj hozzáértő véleményt kívülállóktól. Én időm nagy részét kéziratok véleményezésével töltöm, de bátorítalak arra, hogy (mielőtt felkérsz a véleményezésre), keress legalább öt olyan ismeretlent vagy ismerőst, aki sok könyvet olvas, és vállalja, hogy elmondja a véleményét a kéziratodról.

Ne a végén kezdd: nem elég a korrektúra a szövegedre, de sok esetben még a szerkesztés sem. Jó a szakkönyv szerkezete? Jó a regény dramaturgiája, az információadagolás, a jellemfejlődés?

7) Irreális határidők a könyvkiadásban

Te is tudod, én is tudom, hogy a határidő mennyire ösztönző. Mégis, ha egy vállalkozó azt mondja neked, rendeld meg ezt a szolgáltatást X napon belül, különben nem kapod meg ezen az áron, akkor villanjon fel egy figyelmeztető lámpa a fejedben! A jó könyv elkészítése ugyanis hosszú folyamat. Gondolj csak bele: mennyi ideig írtad?

Na, és el tudod képzelni, hogy ennek a nyomtatott könyvvé varázsolása néhány hét alatt megtörténik?

Remélem, vagy annyira tudatos, hogy lásd, a könyvkiadásnál fokozottan igaz: a jó munkához idő kell. Írtam is róla egy cikket, milyen időtartamokkal számolj az egyes munkafolyamatokra.

Ha egy kiadó, egy vállalkozó utánad szalad, az legyen gyanús. Lehet persze, hogy kedvesen érdeklődik, azt akarja mutatni, hogy törődik veled, hiszen mindenki örül egy új megbízásnak. De a tolakodó, sürgető kéréseket, kérdéseket utasítsd vissza!

Ne hagyd magad siettetni! A könyvkiadás hosszú folyamat, inkább legyen jó a könyved!

8) Ki van a szolgáltatás mögött?

Sok kezdő író ad ki pénzt tanfolyamokra, szerkesztésre, tördelésre stb., holott azt sem tudják, ki tartja az oktatást, ki foglalkozik majd a kézirattal. Mert mondjuk egy tanfolyamot egy szép logóval hirdetnek, jól hangzik a fantázianeve – de nem veszik észre, hogy nem kapcsolódik személynév mindehhez.

Ha tanfolyamra iratkoznál be, de nem találod sehol, ki tartja, ez legyen intő jel! Előfordulhat persze, hogy a hirdetés azelőtt elindul, hogy készen lenne a tematika és felkérték volna az előadókat – de ha írsz egy érdeklődő e-mailt, kiderül mindez, és például rá tudsz kérdezni, ugyan kit kértek fel, vagy kiket keresnek majd fel, hogy beszéljenek az írásról.

Ha szerkesztőt keresel, fontos, hogy ez a személy magyar írókkal dolgozzon. Teljesen más munka a fordított regények szerkesztése, mint a magyar írók által írottaké. Az is előny, ha dolgozott már olyan kézirattal, mint amit te írtál, de még fontosabb, hogy nyitott legyen feléd. Nekem a bicska kinyílik a zsebemben az olyan szerkesztőktől, akik azt mondják:

„ugyan én az életben el nem olvasnám ezt a vackot, de oké, elvállalom”

…mert a szerkesztés nem arról szól, hogy nekem tetsző, kiváló könyveket olvasgatok teát vagy limonádét hörpölgetve, hanem arról, hogy ígéretes szerzőket fedezek fel, és hozzásegítem őket egy minél csodásabb szöveghez!

Kérj referenciát! Ha az illetőnek nincs ilyenje, mert kezdő, az nem feltétlenül baj, de megkérheted mondjuk a borítótervezőt, hogy mutasson néhány koncepciót, hogyan kezdene hozzá.

9) A kéziratküldés szerződésnek számít

Vannak olyan vállalkozók, akik visszaélnek azzal a ténnyel, hogy elküldted nekik a kéziratodat, és azt mondják:

hohó, hiszen csupán az, hogy átküldted a szöveget, már exkluzív jogokat ruház rám, most már csak velem szerződhetsz!

Nagyon vigyázz rá, főleg a majdnem-könyvkiadók esetében, hogy kinek és milyen szövegezéssel küldesz kéziratot. A levélbe akár bele is írhatod, hogy a kézirat szerzői és terjesztői jogát a magadénak ismered el.

10) Ez a kézirat olyan jó, ezt nem kell szerkeszteni!

Ha ezt hallod, menekülj!

Nincs olyan kézirat, amit ne kellene szerkeszteni! Ha bármilyen kiadó vagy ügynök azt mondja neked, olyan zseniális és tehetséges vagy, hogy a te szavaidat nem lehet jobbá tenni, akkor ez az ember hazudik. És rengeteg ilyen ügynök van odakint a piacon, mert rengeteg kezdő író várja annyira a csodát, hogy nem figyel oda a részletekre, csak arra az apróságra, hogy valaki rábólintott a könyvére. Túl sok olyan cég létezik, amely kiadónak mondja magát, de nem a könyvek eladásából, hanem az íróktól beszedett díjakból él.

Egy valós eset…

Nem említek nevet, de csak hogy egy konkrét példán megmutassam, miről van szó, elmesélek valamit.

Volt egyszer, 2015-ben egy illető, aki felfedezte, hogy az ő vezetéknevével Indiában létezik egy prosperáló könyvkiadó. Nosza, nem volt rest, összedobott egy weboldalt, ahol ezt a kiadói márkanevet használta, majd az írós fórumokon közzétette a marketingszövegét, mely szerint ingyenesen előállít bárki könyvéből e-könyvet, és az eladások után 20% jutalékot fizet. Tök jól hangzik, ugye?

Engem személyesen is megkeresett, adjam ki inkább nála a könyveimet, én pedig rákérdeztem néhány apróságra (ebből a fenti listából, amit te éppen elolvastál), és úgy döntöttem, ez az ember bizony csaló. Mondjuk intő jel volt az is, hogy a honlapon közölt néven nem találtam Magyarországon bejegyzett vállalkozást, csak ezt az indiai mamutcéget. (Azt is megnéztem, milyen e-könyvek szerepelnek a választékában – persze szegényes volt a felhozatal, de hát induló vállalkozásról van szó, ez még belefért volna.)

Megmondom őszintén, el is feledkeztem egy időre a dologról. Egészen addig, amíg a Könyvmarketing csoportban nem jelentkezett egy kétségbeesett mozgássérült srác, hogy mit tudunk erről a cégről, mert ő 180.000 forint előleget adott nekik a könyve nyomtatására, amire hitelt vett fel a bankból, a rokkantnyugdíja terhére.

Az derült ki, hogy ez az illető bizony sokaktól beszedett hasonló összegeket, aztán eltűnt, mint a kámfor – sem a neve, sem a megadott címek, a cégnév nem vezetett nyomra, nem volt ki ellen pereskedni sem.

A könyvkiadásban rengeteg buktató van – nagyon figyelj oda, kinek hiszel!

Nagyon örülök, ha azt gondolod magadban, veled a fenti történet soha nem eshetne meg, és őszintén remélem, nem is fog. Borzasztóan sajnáltam azt a srácot, aki elvesztett 180.000 forintot – de sajnos gyakorlatilag ugyanerről beszélünk, amikor valaki pontosan ugyanekkora összeggel fizet többet a nyomdáért vagy más szolgáltatásért, vagy belemegy egy havidíjas szerződésbe, amit nem kalkulált át előre, vagy piackutatás nélkül lefordíttatja a regényét egymillió forintért, vagy megrendel 1000 könyvet és akkor veszi csak észre, hogy hibás volt a borító vagy a belív, mert senki nem mondta neki, hogy a nyomdai megrendelést azzal kell kezdeni, hogy kérjük a nyomdától 1 db próbapéldány legyártását, és azt átforgatjuk, tényleg minden rendben van-e.

Összegzés

Túl sokan keresnek meg azzal, hogy „jaj, fizettem előleget egy kiadónak, és most eltűnt” vagy „segíts, elküldtem a kéziratom egy kiadónak, és most azt mondják, egymillió forintot kell fizetnem, ha mégsem náluk jelentetem meg”. Nagyon szeretném, ha te megelőznéd mindezt, ha körültekintően és lassan választanál. Nem hajt a tatár. Nagyon fontos a minőség.

Ha egy évvel később jelenik meg a könyved, mint ahogy tervezted, de mind tartalmában, mind küllemében ragyogón, arra egész életedben büszke lehetsz. Ha viszont összecsapod, és egy pocsék szöveg jelenik meg, csapnivaló belívvel, szörnyűséges borítóval, akkor ez a kudarc éveken át kísérteni fog.

Szánd rá az időt!

Ha úgy érzed, hagyományos kiadónál tudod csak elképzelni az életed, akkor várd ki (és közben tanulj és javítsd a kéziratot). Ha a magánkiadást választod, akkor válogasd meg a partnereidet, hallgass a megérzéseidre és használd a számológépet is!

Kérdésed van?

Hozzászólásban várom, de ha konkrét cégről, kiadóról kérdeznél, akkor azt lehet, hogy inkább privát üzenetben fogom megválaszolni. És ne feledd: ugyan sok a kókler, de rengeteg csodálatos ember dolgozik a könyviparban, aki szerelemből választott szakmát, és ért is hozzá!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Share