Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Margó-díjra jelölték az egyik munkámat!

Újabb könyv jelent meg, amelyhez annak idején lektori véleményt adtam:

Klinkovics Márta Xénia: Mélyebbre, magasabbra

c. kötete, amely bekerült a Margó-díjra jelöltek listájába!

kmx2Márta még 2015-ben keresett meg és kérte az S.O.S. Kéziratszervizt történetére, amely egy középkorú nő csalódását, párkeresését, gondolkodásmódját mutatja be. Az elküldött szinopszis és első jelenet alapján módosításokat ajánlottam neki, és Márta hamarosan jelentkezett, hogy a teljes regényre kérne lektorálást, azaz olvassam el elejétől a végéig és tegyek javaslatot, hogyan alakítsa a sztorit, változtassa-e a jellemeket, mit gondolok a stílusról. A véleményem alapján Márta átírta a könyvet, majd magánkiadásban meg is jelentette.

Aztán egyszer csak szembe jött velem a könyv itt!

Örömmel láttam, hogy a listában több magánkiadású könyv is szerepel Mártáé mellett. Értelemszerűen persze egy olyan kötetnek, amin egy egész stáb dolgozik, mindig is nagyobb esélye lesz irodalmi díjat nyerni, és éppen ezért tartom fontosnak, hogy a Margó-jelöltek között nemcsak Magvetős szerzők szerepeltek.

Bemásolok nektek Márta könyvének elejéből egy részt, remélem, nektek is tetszeni fog!

Ha tudta volna azon a nyár illatú őszi délutánon, hogy azért a néhány szerelmes, boldog évért a sors hamarosan benyújtja a számlát és élete végéig nyögheti a fizetnivaló terheit, nem állt volna olyan gondtalanul és magabiztosan abban a vidéki buszmegállóban. De akkor még semmit nem sejtett, így önfeledten adta át magát az aranyló napsugár örömeinek.

Az októberi szellő szelíden nyalogatta arcát, haját, kezét, és kíváncsiságból szürke ballonja alá is befurakodott. Míg várta a fővárosba tartó járatot, hogy repülőjegyét megvásárolja, barna hajában vörös tincsek játszottak bújócskát a fénnyel. Dobay Flóra megint utazni készült, ezúttal a tengeren túlra. Bár soha nem gondolt arra korábban, hogy bárhol máshol is élhetne a világon, mint éppen ott, abban a Pest melletti kisvárosban, ahová 45 évvel ezelőtt megszületett, egyszer csak szűk lett számára az a hely. Míg mások cégeket alapítottak és vagyont gyűjtöttek, ő utazásai során élményeket, meg köveket, kagylókat tengerek, óceánok mélyéről. Ezeket aztán őrizte, cipelte egész életén át, mert tudta, hogy mélyükben ősrégi tudás rejlik, de csak annak tárják fel titkaikat, aki kellő értéssel és odaadással bánik velük, ráadásul csak akkor, amikor az megérlelődik rá. Mindig is tudta, hogy ő az egyik kiválasztott. Az utazás lett számára a tapasztalatszerzés és önmegvalósítás egyik legfontosabb eszköze, az egyetlen kemény drog, amivel élt, olykor túlélt nehéz időszakokat életében. Nem bánta meg a döntéseit, mint ahogy soha semmit nem bánt eddigi életében, pedig többször érezte úgy, hogy a vesztébe rohan vele élete zakatoló gyorsvonata. Mégis elfogadta, hogy mindennek így kellett történnie, bármilyen fájdalmas volt is olykor.

A boldog emberek megszépülnek, vonásaik kisimulnak, és rezgéseik finom üzeneteket küldenek. Neki erre nem volt szüksége, anélkül is egy vonzalommal teli tiszta arc volt. Ha megjegyezték, hogy milyen szép ma, csak annyit válaszolt, jól állnak a csillagok. Mert az égitestekkel különleges kapcsolatot tartott fenn. A Nap volt a nagy szerelem, bár a Holddal is jó viszonyt ápolt, a csillagokkal pedig folyamatosan incselkedett. Sötétszínű Alfa Romeo állt meg előtte, de annyira elmélyült gondolatai szövögetésében, hogy észre sem vette. Az autó nagy volt és lazán terpeszkedett az út szélén, akárcsak a vezetője benne. Látta, hogy egy férfi integet és a kocsi ajtaját kinyitva vár rá. Vagy arra a fiatal lányra, aki tőle néhány lépés távolságra ugyancsak a buszra várt? Nem lehetett tudni. A lány odalibbent az autóhoz, majd Flórára nézve visszalépett.kmx6

Így annak nem maradt más választása, mint elindulni az autó felé, hogy megtudja, ki vár rá.

A volán mellett egy félig idegen, félig rég nem látott gyermekkori ismerős ült, aki hanyag nagyvonalúsággal invitálta a nőt. – Nem ismersz meg? Gyere! – unszolta mosolyogva, és Flóra kissé bizonytalanul beült mellé az autóba. Elrebegett egy sziát, és lesve pillantott a férfira. Egy vonzó férfi arcot látott, meleg barna szemekkel, rövidre nyírt barna hajjal, mely halántékánál őszesen csillogott. Állán apró gödröcske mosolygott. Bal csuklóján elegáns karóra lapult, ujjai vékonyak, hoszszúak, gyűrű nélküliek, körmei finoman ápoltak voltak. A nő kényelmesen elhelyezkedett a bőrülésen, de táskáját az ölében tartotta. Az emlékek lassan kúsztak elő agya legmélyebb zugaiból, mintha lakat alatt lettek volna eddig.

– Tudod már, ki vagyok? – kérdezte a férfi.

– Egy kockás barna ing, kissé esetlen nagyfiús mozdulatok, és egy csodálattal teli barna szempár, stimmel? – kérdezett vissza a nő, és felvillantak benne a keserédes tinédzser évek összefüggéstelen filmkockák formájában. Ennél többre azonban képtelen volt visszaemlékezni, ezért udvariasan, de távolságtartással viselkedett a férfival. Mindamellett viszonozta neki azt a fajta otthonos bizalmat, amit csak azok az emberek éreznek egymás társaságában, akik gyermekkoruk óta ismerik egymást.

Már a beszállás pillanatától elindult benne egy ritka, eddig sosem tapasztalt érzés. A gyomrában kezdődött, végighullámzott a torkáig, majd szétáradt a szájüregében, azután, mint egy füstcsóva felsuhant az agyába, végül teljesen betöltötte egész valóját. Erőteljes vonzalmat és mohó kíváncsiságot érzett valaki iránt, aki öt perccel ezelőtt még szinte idegen volt.

Nem tudta, hogy ez a találkozás egy régóta vágyott, előre számtalanszor eltervelt hódítás megvalósulása. Értelme teljesen alámerült valami végtelen földalatti óceánban, és érzékei vették át az irányítást. Miközben semmiségekről beszélgettek, Flóra levetkőzte tartózkodását, és azon vette észre magát, hogy már a munkájáról és a soron következő utazásáról mesél a férfinak, aki gyakorlott mozdulattal bekapcsolta a magnót. Egy szerelmes dal szólalt meg, szenvedélyes latin férfihang énekelte.

Ha tetszik, megrendelheted közvetlenül Mártától, illetve kapható az IQ könyvesboltokban Gyulán és Orosházán.

Hasonlóan sikeres könyvkiadást kívánok neked is!

klinkovics

 

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

2 hozzászólás “Margó-díjra jelölték az egyik munkámat!”

Share