Mikor kell vessző az „és” elé? 2


Nem csak az nem egyértelmű, a hogy elé mikor kell vessző (erről írtam már), hanem az és és a vagy előtt is sokan elrontják a vesszőhasználatot.

(Fontos megjegyzés: az és, a s, a vagy és a meg kötőszavak, az e cikkben leírtak mindnyájukra vonatkoznak!)

Felsorolásban nem kell vessző

Az első szabály, amit jegyezz meg, hogy amikor több mindent sorolsz fel, akkor ne használj vesszőt az és előtt közvetlenül. Ez lehet sima felsorolás, amikor egy dolog tulajdonságait sorolod fel, vagy több dolgot sorolsz fel egymás után:

A labda kicsi, piros és pöttyös.

A labda, a mászóka és a hinta kék.

Paradicsomot, paprikát vagy uborkát kérsz?

Felsorolásnak számít az is, ami csak két elemet tartalmaz:

A labda és a hinta kék.

Paradicsomot vagy paprikát kérsz?

Sőt, ha nem tulajdonságokat vagy dolgokat sorolsz fel, hanem azonos mondatrészeket, akkor sem kell vessző:

Elmentem, megnéztem és megvettem.

Ha és = majd utána, akkor kell vessző

Ha a mondatrészeid olyan cselekvéseket tartalmaznak, amelyeknél érzékeltetni akarod, hogy egyik a másik után következett (akár időben, akár mert egyik a másiknak a következménye), akkor mindig tedd ki a vesszőt. Ezt a legegyszerűbben úgy döntheted el, hogy behelyettesíted az ést a majd utána szókapcsolattal. Ha ezt akartad mondani, akkor kellett a vessző.

Például:

Megfogta a gyertyatartót, és az ablakba tette.

Megnéztem a lakást, és úgy döntöttem, megveszem.

Gyorsan döntött, és meg is mondta Rilkének, hogy bizony mennie kell.

Nézd meg, hogy az előző blokkban az azonos mondatrészek felsorolásánál adott példát akár vesszővel is írhatjuk, de így más a jelentése:

Elmentem, megnéztem és megvettem.

Itt a beszélő azt akarja érzékeltetni, hogy gyorsan döntött, pikk-pakk megtette a dolgot.

Elmentem, megnéztem, és megvettem.

Itt a beszélő pedig éppen azt hangsúlyozza, hogy a három cselekedet egymást követte, alaposan, megfontoltan cselekedett, nem vásárolt anélkül, hogy megnézte volna a holmit.

Hátravetett mondatrésznél kell vessző

Ha a mondatrészeid nem azonosak, hanem mintha később jutott volna eszedbe, hogy leírj egy kapcsolódó gondolatot, akkor tipikusan kell a kötőszó elé vessző.

Példa:

Paradicsomos tésztát kért, és tejfölöset.

Nőknek is szól ez a könyv, meg férfiaknak is.

Megveheted ma, vagy kimehetsz a boltba holnap is, még tartani fog az akció.

Itt könnyen eldöntheted, hogy kell a vessző: ha tudnád egymás mellé tenni a mondatrészeket és úgy nem kellene vessző (pl. paradicsomosat és tejfölöset, nőknek meg férfiaknak, ma vagy holnap), viszont most nem egymás mellett vannak, akkor rakd ki!

Vagy ez, vagy az

Ha egy dologra két jellemzőt, tulajdonságot stb. vonatkoztatsz és ezt két kötőszóval jelzed, kell a vessző:

Vagy ma, vagy holnap indulunk.

A labda piros? Igen, és pöttyös is, meg kicsi is.

Az a labda kék? Nem, de pöttyös, és kicsi.

És hogy

Erre a kötőszóra kitértem már a hogy és vessző cikkemben is. Azt jegyezd meg, hogy ők ketten összetartoznak, ha egymás mellett állnak, és kizárólag az és elé kívánkozik a vessző!

Például:

Anna megmondta, hogy így lesz, és hogy fel kellene rá készülni.

Az is lehet, hogy a te hogyod valójában hogyan, de ebben az esetben is igaz, hogy az és elé kerül a vessző:

Lóri, és hogy kell ezt megszerelni?

Ajánlom tanulmányozásra a helyesírási szabályzatot és a középiskolás nyelvtankönyveket, sokat lehet belőlük tanulni!

Ha konkrét kérdésed (példamondatod) van, itt kommentben is megírhatod, felteheted!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 Gondolat “Mikor kell vessző az „és” elé?

  • Kulcsár Ferenc

    Mit jelent az a szó, hogy megszerelni?
    Soha nem hallottam egy ipari műhelyben, TMK-ban, hogy ezt használták volna a javítani, karbantartani szó helyett. A ’80 as évek elején találkoztam a szóval az inkubátoros egyetemista klubtársaimtól. Azóta is egyfolytában zavar.

    • Krisz Bejegyzés szerzője

      A javítás nem minden esetben jelent szerelést, egyébként meg rengeteg szakszó van, amit máshogy mondanak azok, akiknek ez a szakmája (a szolgáltatók), és máshogy a dilettánsok (a felhasználók). Ilyen például az építőiparban a sóder/homokos kavics, a jogban a paragrafus/szakasz. Egy írónak ezeket sem árt ismernie 🙂