Miről írjam életem első könyvét? – Regényírási tanácsok kamaszoknak

Fiatal vagy?
Tizenéves, esetleg huszonegynéhány?
Regényíráson gondolkodsz?

Sokan kérdezitek, miről írjatok, hogyan kezdjetek neki egy regénynek. Sok levelet kapok gimnazistáktól: mit javasolok, mi legyen az első témájuk? Azt is gyakran kérdezitek, miért akadtatok el. Ugyanis volt egy jó ötletetek, elkezdtétek a történetet, de aztán valahogy abbamaradt.
Nézzük meg ezeket a kérdéseket!

1. Téma. Miről írjak?

Ha bizonytalan vagy, mert félsz a jellemrajz kitöltésétől, a világépítéstől, a cselekmény kitalálásától, ne aggódj. A legjobb választás, ha az első történetet magadról írod. Légy te a főszereplő. Írd tehát a történetet E/1. személyben, azaz kezdj mondjuk így: “Éppen a matekteremből léptem ki, amikor…” és nyugodtan írd bele a sztoriba a barátaidat, a tanáraidat, a szüleidet – azokat a valós embereket, akik körülvesznek. Indulj ki a valóságból!

Az első történetötleted romantikus vagy fantasy jellegű lesz, hiszen álmodozol. Ez a normális. Éld bele magad, hogy éled a megszokott életed, és akkor egyszer csak… mi történik? Meg kell mentened valakit? Beléd szerelmesedik valaki? Új ember tűnik fel a környezetedben? Leszáll az utcátokban egy sárkány vagy egy helikopter?

Indulj ki ebből, legyen ez az alapötlet!

Tizenévesen az első regényed szólhat rólad – ezt írod meg a legkönnyebben!

Ez a regény még nem biztos, hogy az lesz, amit a barátaidnak megmutatsz, így aztán ne aggódj amiatt, ha túlságosan is kiadod az érzéseidet. Az se aggasszon, hogy létező személyekről nem szabad könyvet írni, mert jogi implikációi lehetnek. Ezt most írd magadnak, legfeljebb a legjobb barátodnak, vagy az anyukádnak mutasd meg. 
Az a célod, hogy írj – és be is fejezd.

2. Írom a történetet, de megakadtam. Hogyan tovább?

Először is nyugodj meg, és fogadd el, hogy ez történt. Hormonálisan ilyenek vagyunk tizenévesen (néha még később is): nehezen viszünk végig egy hosszabb projektet. Ahhoz, hogy elkötelezzük magunkat egy ekkora feladat végrehajtása mellett, erős akarat kell. Ha tehát szeretnéd végigvinni a történetedet, a második, amit fogadj el, hogy rendszeresen kell vele foglalkoznod: magától nem íródik meg.

Amikor elveszted a kedved vagy az ihleted, ez csupán azt jelenti, hogy itt az ideje a tudatos tervezésnek. Ülj le (vagy menj ki a természetbe és sétálj) és gondold el, hová is akarsz menni ezzel a sztorival:

  • Mi lesz a könyved vége? 
  • Ahhoz, hogy odaérj, minek kell mindenképpen megtörténnie?
  • Hogyan tudnád a leghamarabb lekerekíteni a sztorit? 
  • Ha így lekerekíted, akkor hiteles, vagy kellene még bele egy plusz jelenet?

A tervezéssel kapcsolatban sok egyéb cikket találsz a blogon, de nem biztos, hogy neked most erre van szükséged. Az első történeted ne legyen hosszú: törekedj arra inkább, hogy íve legyen: kezdete, közepe, vége, mint ahogy a suliban is tanítják. Azaz legyen valami bonyodalom, és ez oldódjon meg.

Első történeted írása: azon gondolkodj el, mi a legrövidebb és leghitelesebb út a végéhez!

3. A hossz. Hogyan írjak rövid történetet?

Azt javaslom, fogj egy füzetet, és ezt töltsd meg. Pörgesd végig a lapokat, hogy érezd, milyen vastag, mennyi szöveg fér bele. Aztán kezdd el az írást – az agyad érteni fogja, hogy a füzet végére szeretnéd a sztorit is befejezni.

Jót teszel vele magadnak, ha az első befejezett történeted rövidke, és nem azonnal egy háromrészes sorozatba kezdesz bele. Ne tagadd meg magadtól azt a sikerélményt, amit a befejezés öröme nyújt!

4. Készen van. Mit tegyek vele?

Ha valóban magadról írtál, azt javaslom, készíts egy új verziót, amiben megváltoztatod a főhős nevét és kinézetét: ha szőke és alacsony, legyen barna és vékony. A barátokat is írd át, a legjobb, ha a legjobb barátod nemét megváltoztatod (azaz a barátnőd legyen fiú).
Ha így adod oda a barátaidnak, akkor hiába látják, hogy  a főhős hasonlít hozzád, nyugodtan mondhatod, hogy csak elképzelted.
Választhatod azt is, hogy a sikereden felbuzdulva fogsz egy új füzetet, és abba írsz egy új történetet – ennek a főhőse már lehet fiktív, hisz gyakorlott vagy – és majd ezt adod a barátaidnak véleményezésre.
A második történeted szólhat E/3. személyben (“Éva korcsolyázni ment a barátaival…”), itt már nem kell ragaszkodnod az E/1. fogalmazáshoz!

Regényírás kamaszoknak: az első történetedet nyugodtan írd magadnak, ráérsz a másodikat megmutatni a barátaidnak

5. Olvasói vélemények. Hogyan fejlődjek?

Semmiképp ne keress kritikai véleményt! Az a lényeg, hogy írsz és jól érzed magad, esetleg a barátaidat is szórakoztatod. 
Ha például a Facebookon keresel véleményezőket vagy teszel ki részleteket, sajnos bizonyosan kapsz majd rosszindulatú hozzászólásokat. Mi magyarok sajnos elképesztően csúnya megjegyzéseket teszünk a profilképünk védelme alól, nem törődve azzal, hogy a számítógép vagy telefon mögött élő, érző személy ül. Ne húzd ezt magadra, most az a fontos, hogy élvezd az alkotást és gyakorolj, írj minél többet!

Olvasgathatsz írástechnikáról, javíthatod a fogalmazásodat és gyakorolhatsz, de ismeretlenek véleményét ne kérd és ne keresd. Ráérsz erre akkor, ha már elég élettapasztalatod van a kritika és a leszólás megkülönböztetésében és kezelésében. 
Nem győzöm hangsúlyozni, ez milyen fontos. Hidd el, rengeteg történetet hallottam már, ahol a szerető szülő, a legjobb barát, illetve a Facebookos leszólások hatására hagyta abba egy tizenéves az írást. Csak olyan ismerősnek mutasd meg a szöveget, akiről eleve azt gondolod, bátorítani fog! Inkább írj magadnak!
Ha pedig tehetséget érzel magadban, rögtön ajánlom is az Előretolt Helyőrség ösztöndíját, itt én is tevékenykedtem mentorként, ez a közösség kedves, befogadó és előrevivő.

Sok sikert az íráshoz!
Ha van kérdésed, kommentben vagy levélben várom! 

Contact

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Share