Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Hogyan írjunk képregényt?

Képregényt írsz? Ugye tisztában vagy vele, hogy a képregényíró és -rajzoló az két külön szakma? A mai cikk kifejezetten a képregényíróknak szól, Alan Moore könyvét dolgozom fel benne (Alan Moore’s Writing for Comics). Ha nem írsz képregényt, megsúgom, akkor is találsz benne érdekes megállapításokat!

A képregényírás lényege, hogy lássék, hogyan gondolkodsz. Tévútra visz, ha valakinek a stílusát és ötleteit másolod, gyakorlod be. Nem szabad filmnek sem tekintened a képregényt, mert definíció szerint hiányzik belőle a hang és a mozgás. Hibás megközelítés a képregényt a regényhez hasonlítani – noha sokszor elhangzott már, hogy ha egy képregény 40 oldalas, az már akkor olyan.

De ha nem ilyen, akkor milyen?

Alan Moore’s Writing for Comics

Alan Moore azt mondja, nézzük meg, hogyan működnek ma a képregények, mitől jók, tanuljuk ezt meg – de lépjünk túl rajta. Ha leragadunk, az sosem visz minket előre. A könyv végén azt is kimondja, hogy amint stílusod van, amint valamire azt tudják mondani az olvasóid, hogy ez olyan, mint te, akkor vesztettél, akkor stagnálsz. Gondolkodj innovatívan, hagyd, hogy a kultúra, a környezet befolyásoljon! Gondolkodj úgy: mi olyat valósíthatnék meg, amit a filmekben képtelenség?

Nagy cucc volt például, amikor a filmkészítők rájöttek, hogy ellopják az irodalomtól a tagolást, abban az értelemben, hogy adott sornyi betűvel leírt jelenetben adott történések szerepeljenek. Amikor szöveget olvasol, ezt olyan gyorsasággal teszed, hogy a leírt információ befogadható legyen – de ha a film pörög, ott adott a sebesség és az infómennyiség is, ha a befogadó nem érti, kénytelen lesz újranézni a filmet, hogy megértse. Te is keress valami hasonló inspirációt a munkádhoz!

A képregény képes átadni egy történetet – mint egy regény. Ugyanakkor vizuálisan is vonzó, mint egy film, mégis megkapjuk az irodalomnak azon előnyét, hogy a saját sebességünkben dolgozhatjuk fel a képeket. (Márpedig azt tudomásul kell vennünk, hogy a ma generációja inkább vizuálisan, mint irodalmi oldalról észleli és fogadja be a világot.)

Milyen egy jó képregényötlet?

A képregény akkor bukik meg, ha csak konfliktus van benne, de mondanivaló nincs. A legtöbb képregény két szuperhős összecsapásáról szól, nem többről. Pedig igenis kell hozzá ötlet. Írj emberekről! Menj ki a lakásodból és tanulmányozd az embereket, aztán ha támad egy ötleted, tedd fel magadnak a  kérdést.

Hogyan lehetne:

  • izgalmasabb?
  • szórakoztatóbb?
  • félelmetesebb?

Ha például horrorsztorit írnál, elemezd a saját félelmeidet. Milyen konzekvenciát tudsz levonni ezekből általánosan rájuk nézve? Keresd mindig a gyökérokot: miért félek tőle, miért borzaszt el, miért undorító, miért szörnyű? Minden általánosság mögött találsz majd egy személyes okot. Akármitől is élsz, pl. a szegénységtől, azt találod majd, hogy attól félsz, milyen lenne, ha te magad szegény lennél.

Milyen egy jó képregény?

A képregény sztorijának szerkezete

A képregényírásnak, mint a kreatív művészeteknek általában, igenis vannak szabályai. A képregénynél alapvető a sztori alakja, szerkezete. Ha valami szokatlant találsz fel, az teljesen oké, de csak ha tudod, és meg is tudod magyarázni, miért térsz el a bevált sémától. Milyen képregényszerkezetek vannak?

  • Az egyik az elliptikus. Ez azt jelenti, a sztori eleje és vége tükre egymásnak, vannak közös elemeik.
  • A másik a középen kezdős. Ezt nem kell talán magyarázni a KNW blog olvasóinak.
  • A harmadik a nézőpontkirakó: amikor minden egyes szereplő nézőpontjában megtudunk valamit a sztoriról, ami abszolút újdonság.
  • Rengeteg szerkezet létezik, kiindulhatsz például abból, hogy a történeted hátterében mindig megy majd a tévé, és amiről ott beszélnek, amit ott mutatnak, az összefonódik a sztoriddal.

A szerkezetben a kép támaszkodjon a szövegre – és fordítva!

Izgalmas megoldásnak tartja Moore, amikor egyik képregényének utolsó szavát nem egy hős mondta ki szövegbuborékban, hanem egy hirdetőtáblára volt felírva.

Mit kommunikál a képregény?

Ne feledd, az írás kommunikáció!

Íróként beszélsz a közönséghez. Gyakori intelem, hogy ne sértsd meg az olvasóidat, ám nem lehet mindig politikailag korrektnek lenni. Inkább arra gondolj, mi befolyásolja  majd az olvasóidat pozitívan? Ha például viccesen írsz és az olvasóid nevetnek, az remek. Használd is a humort, főképp azt a típusút, amikor az olvasóban elvárásokat  építesz fel, aztán lerombolod őket a poénnal. Az ilyen mentális meglepetés oka, hogy az olvasó hagyta magát megvezetni a felvezetett logikával. (Pl. ha azt mondod, Emma ronda, öreg és az Egyesült Államok elnöke.)

A jó képregény

A jó sztorihoz szükség van jó szereplőkre, jó környezetre és megfelelő dinamikájú cselekményre is. Ezekről a következő cikkben írok majd!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .