Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Minek nevezzelek? – azaz hőseid nevének kiválasztása és a regényírás

Milyen szempontok szerint nevezted el legutóbbi regényed főhősét?

Tudatosan választottad a nevét, vagy egész egyszerűen mindig is tudtad, hogy hívják, mintha sugallatot kaptál volna?

Akármelyik elv is vezérelt, jó, ha szem előtt tartod, hogy a szereplőid neve szinte ugyanolyan fontos, mint az, ami velük történik.

Egy-egy jól eltalált név a négyzetre emeli a jó sztorit,

ha pedig nem figyelsz eléggé a névadásra, hiteltelenné válik az egész könyv és az olvasók visszateszik a polcra.

Gondolj csak bele, hogy tetszene, ha Gárdonyi hőse A láthatatlan emberben nem Zéta, hanem mondjuk Panagiotis lett volna? No és ha Omar? Vagy Jóska?
Itt az ideje tehát, hogy górcső alá vedd a választott neveket.
És nem csupán annyi az egész, hogy, mint az előbbi példában, a hősöd nemzetiségéhez alakítod a nevét, hiszen  Zétának lehetett volna ezer más neve is görögül is, ami hiteltelenül hatott volna (a török vagy magyar névről nem is beszélve).
Képzeld magad elé a szereplőt, akiről írsz, annak összes tulajdonságával együtt. Amilyen a hősöd, olyan legyen a neve is. Tudatosan döntsd el, mi illik hozzá:
  • Kemény vagy lágy hangzású?
  • Hosszú vagy rövid?
  • Hagyományos vagy modern?
  • Divatos vagy ritka?
  • Létező, vagy esetleg valami olyasmi, amit te találtál ki?
  • A teljes nevet vagy egy becéző formáját használod?

A választott név jelentésére is figyelj.

A neked tetsző, karakteredhez illő keresztnév jelentésének nézz utána (például itt), és ha nem illik a jelentés a személyhez, keress másikat!
A vezetéknevek tekintetében is légy résen, használd ki a kínálkozó lehetőségeket! Egy gőgös karakternek nyugodtan adhatsz nemesi, történelmi nevet (pl. Habsburg vagy Zsolnay). Az utálatos személyek kapjanak egyszerű, esetleg etnikumra is utaló vezetéknevet (mondjuk egy Írországban játszódó regényben legyen lengyel neve a vendégmunkásnak). Elrejthetsz a névben egy kisebb poént is (amikor az egyik krimimben Módos volt a trafikos vezetékneve, ezt viccnek szántam). Alapul veheted az egyik fő jellemvonást is, és ennek a szónak egy módosított változatát használhatod névként (például Kedvessy, Becsmérő).
Amikor keresztnevet választasz, légy olyan gondos, mint egy szülő. Sőt. Gondosabb! Mérlegeld, hogy ez illik-e a vezetéknévhez?
  • Magánhangzóra végződő vezetéknévhez mássalhangzóval kezdődő név passzol. (vesd össze: Ivánffy Imre kontra Ivánffy Balázs)
  • Hosszú vezetéknévhez jobb egy rövid keresztnév (és fordítva). (vesd össze: Szerencsés Annamária kontra Szerencsés Olga)
  • Ha csupa rövid magánhangzó van a vezetéknévben, jobban hangzik, ha a keresztnévben vannak hosszú magánhangzók. (vesd össze: Budai Botond kontra Budai Sára)
A fenti példák között mutattam olyan nevet is, ahol a kereszt-, és vezetéknév összecseng, alliterál. Egy átlagos regényben nem javaslom, hogy a két név ugyanazzal a betűvel kezdődjön, de lehet, hogy éppen ez az, ami neked kell, hogy a kellő hatást válthasd ki az olvasóidban. Milyen ember például Gábor Gábor?
Könyvben a nem mindennapi nevekkel is érdekes hatást érhetsz el: Bakonyi Napsugár, Gyenge Virág, Okos Antal (Okos Tóni).
Nem utolsó sorban ne félj beleadni a személyes előítéletedet a névadásba. Például az Imre név neked mit mond? Utálod, mert így hívták az egyik főnöködet? Teszetosza embert képzelsz magad elé? Vagy egy jóképű, fiatal srácot, mert egyszer ismertél egy ilyen fiút, akit Imrének hívtak?
És ha megvagy az egyik karakterrel, jöhet a következő. Ami persze tovább bonyolítja a témát.
Nagyon fontos, hogy egy regényen, egy történeten belül ugyanaz a keresztnév ne szerepeljen többször, mint egyszer. Ezt az elvet csak akkor hagyd figyelmen kívül, ha kifejezetten célod van vele! Keress mindenkinek egyedi nevet, kezeld minden szereplődet egyénként. Még egy sablonos faluban is előfordulhat egy Álmos nevű kisgyerek a sok Jancsi és Ferkó közt.

Ha pedig két karakter között fontos kapcsolat van, alakítsd egymáshoz a neveiket.

Hiszen mondjuk egy testvérpár, egy szerelmespár, két barát nevének együttcsengése fontos. Mondd ki a két keresztnevet: Roni és Zita vagy Roni és Andi legyenek a legjobb barátnők? Azt javaslom, az adott nevek szóképét is hasonlítsd össze. Ha két hősöd neve is ugyanazzal a kezdőbetűvel bír, gyorsan olvasva könnyű őket összekeverni: Sára és Sanyi. Kicsit hasonlít, ugye? Ha a hosszuk és a szóképük is hasonlít, az meg aztán kifejezetten bajos: Sára és Soma. (A szókép az, amikor elképzeled, hogy kivágod az adott szót papírból: hogyan vágod körbe úgy, hogy a lehető legkisebb papírdarabkát kapd?)
Vedd figyelembe az is, hogy a választott név kihat a regénybeli személyiségekre. Ha nem voltál elég körültekintő, és nem nevezted el elég jól a karaktert, könnyen lehet, hogy a név valami sunyi módon megváltoztatja a hősödet. Például Norbertnek nevezted el a férfi főhőst, gondolván, hogy a két r betű és a t elég keménnyé, határozottá teszi őt. Aztán ahogy halad előre a sztorid, a hős egyre nyeglébb és határozatlanabb, és egész egyszerűen nem bírod ráverni, hogy keményebben viselkedjen. Na, ez az a pont, ahol meg kell változtatnod a férfiú nevét! Meglátod, csoda fog történni.
Van egy vicces vagy tanulságos névadási történeted? Oszd meg velünk!
Szereplőid alapos megismeréséhez pedig ajánlom a kérdőívekkel teli, történetíróknak szánt ÍRÓI JEGYZETEK c. kiadványomat!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

2 hozzászólás “Minek nevezzelek? – azaz hőseid nevének kiválasztása és a regényírás”