Én szerkesztő akarok lenni!


A minap újra kaptam egy ilyen levelet:

Szerkesztő szeretnék lenni, mit tanácsolsz?

Így arra gondoltam, ha ennyien kérdezitek, biztosan van legalább tízszer ennyi ember, akit ez még érdekel. Lássuk csak, mi kell ahhoz, hogy kiadószerkesztő, lektor, irodalmi szerkesztő, olvasószerkesztő vagy korrektor lehess!

1) Bölcsész diploma.

Na az nem kell. Sokaknak van, persze, és azért beszéljünk arról, hogy egy szerkesztőnek nem árt, ha hallgatott irodalomtörténetet, megbeszélt a tanáraival, diáktársaival híres műveket, elemezte, ki miért olyan jó, hasonlított már össze műveket. Ha úgy érzed, hogy a te diplomád annyira nem szakirányú, hogy mindenképp szeretnél elvégezni valami kiegészítő képzést, természetesen megteheted, de ne ettől várd, hogy szerkesztő leszel!

És hogy milyen képzések vannak?

Bölcsészettudományt, irodalmat nagyon sok egyetemen tanulhatsz, keress rá az interneten! A műfordítás is hasznos, ezt is javaslom. Ezen kívül létezik kiadói szerkesztői továbbképzés a Miskolci Egyetemen, egy tanév, szakirányú főiskolai diplomával elvégezhető.  A Metropolitan Egyetem Könyvmenedzsment szakáról hallottam még, de a hallgatók nem tartják feltétlenül használhatónak az itt megszerzett tudást a könyvszakmában való elhelyezkedéskor. Ha pedig korrektorként szeretnél elhelyezkedni, akkor létezik erre OKJ-s képzés (régebben volt kiadói szerkesztő munkatársa OKJ-s képzés, de ez sajnos évekkel ezelőtt megszűnt, pedig itt tanítottak kézirat-előkészítést). Amikor képzést keresel, figyelj arra, hogy a könyvszerkesztés nyomdai előkészítést takar, tehát a könyv vagy magazin oldalkinézetének kialakítását, azaz kiadványszerkesztés vagy műszaki szerkesztés. Ami neked kell, az olvasószerkesztés vagy irodalmi szerkesztés, illetve szöveggondozás – de még egyszer mondom, ez egyáltalán nem szükséges feltétele a szerkesztővé válásnak.

2) A magyar nyelvtan ismerete.

Ahhoz, hogy szerkesztő lehess, alapvető a magyar nyelvtani szabályok ismerete. Ha valaki azt mondja, célhatározói mellékmondat, akkor te nem bámulhatsz bambán, hanem máris egy példamondat jelenik meg a fejedben. Ha meglátsz egy mondatot, látod, hogy helyén van-e az alany, melyik szónak kellene a legelsőnek lennie, hol van elrontva a mondattan. Szerintem ehhez alapvetően nyelvi érzék kell: ha az iskolában sosem kellett tanulnod a helyesírást, mert magától ment, ha könnyen tanulsz idegen nyelveket, ha az IKEA-ban hipp-hopp kiolvasod a svéd szavakat és otthon emlékszel rá, mi a bútor neve, amit kikeresnél a katalógusban, akkor megnyugodhatsz: van nyelvérzéked.

Mindazonáltal akkor se keseredj el, ha nincs, mert ismerek olyan embert, aki a svéd bútoráruházban elvész, de a szövegben a hibát megtalálja. Csak ő lassabban, vagy talán nem mindet. De egy kiadónál kisebb csapat dolgozik minden szövegen, így kifejezetten jó, ha különféle emberek verődnek össze.

Keress könyveket a magyar nyelvtanról (akár gimnáziumi tankönyveket) és olvasd el, jegyzeteled ki őket!

3) A helyesírás ismerete.

Ez bizony alapvető! Neked tudnod kell, hogy lehet az, hogy valaki jól esik, amikor a kávé jólesik. Ha nem vagy tisztában a helyesírás, központozás, egybeírás-különírás szabályaival, akkor irány a szabályzat, és máris meg lehet tanulni, aztán gyakorolni – például netes szövegeket javítani, mert a legtöbb honlapon igen sok elírás és helyesírási hiba van. De ha nehezen megy, nézd inkább a Facebook-hirdetéseket, mert azok aztán minden esetben teret adnak a helyesírásod fejlesztésére!

4) Olvass sokat!

Mindig mondom (de mindig igazam is van), hogy aki irodalmi vagy szakszövegekkel akar foglalkozni, annak rengeteget kell olvasnia. Az évi 100 könyv például jó cél, én a kapott kéziratokon túl nagyjából ennyit olvasok egy évben. Használd a Moly.hu-t vagy a Goodreads.com-ot az olvasmányaid rögzítésére, és (ez nagyon fontos!) minden történetben, szakkönyvben keresd meg, te mit javasoltál volna a szerzőnek, mit írjon máshogy? A történetnek hol kellett volna más fordulatot vennie és mit? Melyik szereplő nem volt hiteles? Milyenek a párbeszédek? Mi jellemzi a leírásokat? Hogyan lehetne jobb? Ha veszel egy oldalt, tudsz rajta javítani? (A mostanában magyarra fordított könyveknél sajnos jellemző, hogy siet a kiadó, és bődületes hibák maradnak bennük, például „Kiment kávézni a kávézóba.” vagy „Letörölte az asztalt a törlővel.”.) De ne csak szóismétlést vagy helyesírási hibát keress, próbáld meg gördülékenyebbé tenni azt a szövegrészt, amelyiket döcögősnek érzed!

Az olvasott könyvek dramaturgiáját ki is jegyzetelheted. Fogj egy füzetet, és vezesd ebben a könyvek tartalmát. Ehhez segítséget ad egy háromrészes cikksorozatom a történet szerkezetéről, ez az első része.

5) Vállalj ingyenes próbaolvasást!

A neten, a Facebookon sok kezdő író keres „bétát” (angolul beta readernek hívják a próbaolvasót). Csapj le így kéziratokra (először egyre), írj róluk véleményt, szerkeszd meg őket. Tedd meg ezt nagyon sokszor – nem mondok számot, hányszor, mert azzal csak megijesztenélek, maradjunk annyiban, hogy remélhetőleg érezni fogod, amikor már jó kis véleményt tudsz írni az íróknak a szövegükről. Kérdezd meg az írókat, hogy tetszett nekik a munkád, azaz kérj tőlük referenciát.

6) Keress fel kiadókat!

Ha elég gyakorlottnak érzed magad, frissítsd fel az önéletrajzodat, és vidd ki könyves eseményekre – Könyvhét, Könyvszalon, Könyvfesztivál, Olvasók éjszakája (nézz körül, hogy a közeledben van-e ilyesmi, a városodban székel-e könyvkiadó). Ezeken az eseményeken ugyanis általában a bódéban a kiadó egyik szerkesztője, főszerkesztője, tulajdonosa is jellemzően ott van, tehát bátran odaléphetsz hozzájuk, és tégy úgy, mintha állásbörzén lennél. Mutatkozz be, mondd el, hogy szerkesztő szeretnél lenni, akár gyakornoki munka is érdekel (azaz hajlandó vagy legfeljebb három hónapig ingyen vagy minimálbérért dolgozni). Kérdezz a kiadóról (de tudd, hogy milyen könyveket adnak ki, ne menj úgy oda, hogy legalább előtte öt perccel a mobilodon nem néztél utána, milyen bódéhoz is lépsz oda), leginkább azt kérdezd, hogy náluk van-e éppen üres pozíció, nyitottak-e új felvételre. Az önéletrajzodat mindenképp hagyd ott, nem baj, ha nemet mondanak – mert lehet, hogy másnap az egyik szerkesztő bejelenti, hogy terhes, vagy a másik a lábát töri.

Természetesen küldhetsz önéletrajzot e-mailen is, de kicsi az esélye, hogy a levelet felnyitják és megnézik, inkább Facebookon küldj üzenetet.

Még jobb, ha vannak író vagy kiadói dolgozó ismerőseid, és őket kéred meg, hogy ajánljanak be a kiadójuknál. Ha megkapod a személy nevét és telefonszámát, máris hívhatod. (Igen, hívd fel telefonon, ne e-mailt küldj!)

Amikor sikerül…

akkor pedig hívj meg egy kávéra, és mesélj el mindent töviről hegyire!

Hajrá!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.