Térey János az Íróakadémián


Térey igazi magyar író-költő, nekünk ír és rólunk, igaz, okosan és ironikusan, sőt, cinikusan, tehát csak azoknak ajánlom, akik szeretik az okos irodalmat.

Kritikus verseket és prózát ír, legutóbbi könyve a felső tízezer miliőjében játszódik, ami, mint mondja, nem fikció, de azért tévedés ne essék: nem az ő világa. Térey felhasználja a létező alakokat, helyszíneket és valós cselekményeket, bár átalakítja őket, hogy ne legyen száz százalékos az egyezés. Éppen ezért lepődött meg, amikor a könyv megjelenését követően régi osztálytársa, mai sztárügyvéd és novellista, Kötter Tamás egyik találkozójuk alkalmával megemlítette: te, én is ismerem ám azt az embert, akiről írtál!

fotó: Oláh Gergely Máté

Téreyvel az Íróakadémián találkoztam, ahol felolvasott nekünk műveiből. Kérdezgettük is, válaszaiból szemezgetek nektek pár érdekességet, amit máshol szerintem nem olvashattatok!

Negyedikben olvastam a barátaim verseit, amíg rájöttem, hogy ilyet én is tudok írni.

 

A Parnasszusnál kiadott könyvem úgy nézett ki, mint egy diabetikus szakácskönyv. És zöld volt. Mármint belül. Kívül fehér. De volt olyan vers, aminek a címét átírtam. Meg a belsejét is.

 

Nem sok szerző nyúl bele a versébe. Fel tudom sorolni azokat, akik megteszik – sokan el is rontják.

 

Az fontos, hogy egy könyv olyan legyen, hogy az írónak is jó legyen írnia és az olvasó is szívesen olvassa.

 

Több mindenkit kérek, hogy olvassák el a kézirataimat. Az egyik kedvenc szuperolvasóm például Nádasdy Ádám (a nyelvész).

 

Felnőtteknek írok. Gyerekverset biztosan nem fogok. Ha lenne hozzá tehetségem, tudnék róla.

 

A Cure énekese, Robert Smith egy olyan példakép, mint Baudelaire: „ a bácsi, aki szomorú dolgokról énekel”.

 

A halott szerző az igazán jó szerző: az ő műveit már meg lehet számolni.

 

Ne lepődjetek meg, ha idézeteivel a Facebookon is fogtok találkozni!

*Köszönöm, ha megosztod a cikket!*
Share

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.