Jobbra húzott történetek
Anyáink általában a szomszéd fiúhoz, egy régi osztálytárshoz, a munkahelyen szemben ülő sráchoz mentek feleségül – ja, hogy akkor még nem volt internet? Nem bizony. Ezért van az, hogy manapság egyre több az a kapcsolat, ami a neten kezdődik, ráadásul a Tinderen, az USA-ban már a házasságkötések több mint fele írható a Tinder és hasonló webes lehetőségek számlájára. Tóth Anikó Dóra arra volt kíváncsi, a mi kis hazánkban hogy is van ez, és tinderező lányokat, fiúkat kérdezett tapasztalataikról. A kötetben szereplő történetek tehát igazak: van köztük örömteli és szomorú, sikertelen és házassággal végződő kapcsolat. A könyv különlegessége, hogy Anikó a könyv készítésének idején tartó kapcsolatokat mindkét fél szemszögéből is bemutatja. Egyedi ötlet, igaz?
Ha téged is érdekel, a könyvet itt tudod megrendelni!
A szerkesztésről
Anikó marketingszöveg-író, így jó minőségű szöveget kaptam kézbe, amivel gyorsan haladtam. Az előszóval és a könyv ívével is elégedett voltam, így csak annyi volt a dolgom, hogy olvasmányosabbá, gördülékenyebbé tegyem a történeteket, jelezzem, ahol egyes részletek nehezen érthetőek.
Anikó így nyilatkozott a közös munkáról:
Mindig azt hittem, hogy csakis a hagyományos kiadásban megjelent könyv a könyv. Valahogy fel sem merült, hogy ez másként is lehet. Egészen addig, míg kézhez nem kaptam a várva várt szerződést. Bevallom, nem ilyesmire számítottam. Elkezdtem hát kutakodni, és ekkor jött képbe Krisz. Elolvastam a szerzői VS hagyományos kiadásról szóló cikkeit és könyveit, majd döntöttem. Mivel a saját kezemben akartam tudni a könyvemmel kapcsolatos dolgokat, a szerzői kiadást választottam, így egyenes út vezetett ahhoz, hogy magát Kriszt kérjem fel szerkesztőnek. Az eredeti ütemtervem tartani akartam, így gyorsan “lefoglaltam” őt. Nagyon gyorsan dolgozott, így sikerült, amit elterveztem, és pontosan akkor jelent meg a könyvem, amikor szerettem volna.
Ha téged is érdekel, hogyan folyik a kéziratgondozás, hogyan szerkesztem a könyveket, ezt az oldalt ajánlom, itt mindent leírtam!
A könyv pedig hadd beszéljen még magáról, olvasd el belőle az alábbi részletet!
“Még kétszer randiztunk E.-vel, aztán átcsábítottam magamhoz. Beszélgettünk, boroztunk, majd nagy nehezen rábeszéltem, hogy aludjon nálam. Hát, rossz ötlet volt. Folyton behisztizett, mikor helyzet lehetett volna. „Nem akarom ilyen gyorsan” – rinyálta, pedig szerintem a negyedik randi óvatos papatempó. Én viszont fél üveg bor után olyan állapotba kerültem, hogy csak egy dolgot akartam. Hát, baszhattam. Vagyis pont hogy nem. E. folyton játszadozott egy kicsit, majd hirtelen lecseszett, hogy hagyjam abba. Egy kis szünet után mindig újrakezdődött az egész. Megint kicsit belemerültünk a dolgokba, ezúttal még jobban, majd megint leállás. Ez ment a végtelenségig. Egyszer még be is kapta egy kicsit a farkam, de aztán azt is abbahagyta. Ez a kösz szépen kategória. Ha pasi vagy, vágod, hogy ez az a helyzet, amikor vagy a plafont kaparod, vagy az ágyat lyukasztod át, attól függően, hogy épp merre fekszel. Ha csaj vagy, most elmondom, hogy sose játszadozz így, kikészíted vele a pasit! Egyszerre voltam szomorú és csalódott, nem ezt vártam az estétől, főleg, hogy E. megállás nélkül húzott. Hajnalra feladtam, és mivel már totál kómás voltam, kidőltem, mint a rohadt nád. „Kelj fel! Ne aludj! Én még nem tudok!” – ráncigált E., amire csak annyit bírtam kinyögni, hogy „De én már mindjárt elalszom”. Komolyan mondom, nem vagyok egy erőszakos típus, de ilyenkor elborul az agyam, és legszívesebben leosztanék egy pofont a Helyedre! utasítással. Persze nem teszem, soha nem tettem és soha nem is fogom. Végül E. elkezdett sorozatot nézni, meg telefont nyomkodni, úgyhogy ezennel „engedélyt kaptam” az alvásra. Illetve mégsem: végig ölelkezni kellett, ami nekem nagyon nem megy. Átöleled a csajt, mindened zsibbad, de közben mozdulni sem tudsz, mert kábé rajtad fekszik. Hát kinek hiányzik ez? Persze lehet együtt aludni, de legalább húsz centi távolságra egymástól, hogy nyugi legyen. Na, ez az, amiben nekem nem volt részem ezen az estén. Bár kinyitottam a nagy matracot, a kiskiflizés-nagykiflizés közben majdnem beestem a fal és az ágy közé. Komolyan, szinte a földön feküdtem. Szörnyű este volt.”
Anikó budapesti könyvbemutatóján több mint százan voltak jelen, a könyvnek óriási sikere van, és Anikó egyelőre nem tervezi, hogy a boltokba is beadja, hiszen aki kíváncsi rá, megtalálja nála. Már az angol nyelvű fordítás is készen van, Anikó pedig újabb témán dolgozik, figyeljétek a blogját!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
