Egy újabb könyvkiadót szeretnénk bemutatni nektek. Cseke Lajossal, a Kárpátok farkasai sorozat írójával készítettem interjút, regényeiről és a Gold Book kiadóról.
Mesélj nekünk egy kicsit a regényeidről!
Lajos: A két regény egy még készülő trilógia első két kötete. A Csiglemező megjelenésekor többen találgattak, hogy ez most történelmi regény vagy fantasy, hiszen a honfoglalás idején játszódik, és a székelyek szemszögéből látjuk az eseményeket, minderről pedig kevés és egymásnak ellentmondó információval rendelkezünk. A nehézségek áthidalására olyan megoldást kerestem, amit egy tudományos igényű dolgozat nem bírna el, de a regény műfaja igen: az ismert történelmi eseményeket a székely legendárium elemeivel ötvöztem oly módon, hogy hihető, életszerű világban találja magát az olvasó. A nagy csatajelenetek helyett azonban az egyes társadalmak felépítésének, különbözőségének, a népek egymáshoz való viszonyának, életmódjának, életükből és a természetből eredő népszokásaik, ünnepeik bemutatására helyeztem a hangsúlyt. Mondhatni, elsőkönyves íróként nagy fába vágtam a fejszém, ugyanakkor a korabeli mindennapok felelevenítéséhez gyakorlati tapasztalatom is segítségemre volt.
Várj csak, milyen gyakorlatról beszélsz?
Lajos: Mezőgazdászként míg munkában az újdonságokat kerestem, szabadidőmben a hagyományos paraszti gazdálkodás foglalkoztatott. Van két szép hátaslovam, szoktam velük túrázni, tudom, mit hogyan lehet egy hosszú lovas vándorlás során. Lovastúra vezetői képesítéssel is rendelkezem, és kíváncsiságból tanfolyamot is végeztem lovas mezőgazdasági ismeretekből. Készíttettem hagyományos nyerget, elgondolásom alapján korabeli székely lovas viseletet a csizmától a köpönyegig, és mindezt természetesen a gyakorlatban is kipróbáltam. Jurtakészítés során ismerkedtem meg a nyers marhabőrrel, így van némi rálátásom annak használhatóságára, amivel könyvemben a vértkészítés leírásánál találkozik az olvasó. Amiről pedig nem rendelkeztem kelő ismerettel, mint például a honfoglalás kori vasművességről, edénykészítésről, ott megkerestem azt a specialistát, aki a gyakorlatban is műveli a mesterséget. Így állt össze az a tudásanyag, aminek köszönhetően bátran merülhettem mélyre a középkori székely falu mindennapjaiban.
Hogyan találtatok egymásra a kiadóval?
Lajos: Öt év telt el aközött, hogy az első kéziratot elküldtem egy kiadónak és hogy igent kaptam. Közben formálódott az anyag is, és annak módja is, ahogy a kiadókat felkerestem. Tudtam persze, hogy valóságos csoda lenne, ha valahonnan pozitív választ kapnék, mert a szerzők évente tízezrével bombázzák a kiadókat, tehát arra is kicsi az esély, hogy valaki alaposan áttanulmányozza a küldött anyagot. Ám ez a csoda egyszer mégis megtörtént, és ma sem tudom, hogyan sikerült Békési Józsefnek, a Gold Book Kiadó főszerkesztőjének kiemelnie pont az enyémet ebből a hatalmas halmazból.
Az anyag eközben hogyan formálódott? Mit írtál át, hogyan és miért?
Lajos: Az első változat még műfajok kavalkádja volt: indult egy mai korban játszódó ifjúsági történettel, majd időben visszakanyarodva történelmi regényként végződött. Kísérletnek jó volt, de be kellet látnom, hogy az olvasókat általában vagy ez, vagy az érdekli, ezért a kiadó javaslatára elengedtem az ifjúsági részt, és kikerekítettem a történelmit. Ez a hatalmas vágás egyértelműen jót tett a regénynek, ráadásul ekkor született az egyik legszínesebb jelenet, a lólopás.
A kiadók megkeresési procedúráján mit változtattál ebben az öt évben?
Lajos: Miután eszméltem, hogy a hosszas levél a csatolt kézirattal nem működik, a figyelemfelkeltésre helyeztem a hangsúlyt. Aztán volt, hogy átestem a ló túloldalára egy moziplakátszerű csatolmánnyal, de végül csak kikerekedett egy pár soros bemutatkozás és egy rövid szinopszis. Ekkor már a kiadók körét is leszűkítettem, három-négyet szólítottam meg azok közül, akik az adott műfajban dolgoznak. Segíthetett volna személyes kapcsolat, de az nem volt, én valóban az utcáról estem be.
Mi győzött meg, hogy mellettük dönts?
Lajos: Erős kontrollt szerettem volna, ezért magánkiadáson nem is gondolkodtam. Ismeretlen szerzőként pedig az ember nem nagyon válogathat, azt kell elfogadni, aki jön, de meg kell mondjam, erre mégse voltam képes. Ugyanis korábban más is jelezte, hogy kiadná a könyvem, de néhány e-mail váltás után úgy éreztem, nem ő az, akivel szívesen együtt dolgoznék, és el is köszöntem tőle. Ezt a döntésemet később sem bántam meg, amikor pedig megismertem a Gold Book hozzáállását, kétségeim maradéka is elszállt. Hihetetlenül barátságos légkörbe csöppentem, nem is kívánhatnék jobbat. Korábbi kiadványaik pedig meggyőztek arról, hogy itt jó helyen van a kéziratom, nem is beszélve arról, hogy micsoda illusztris írói társaságba kerültem. Ők is szeretettel és érdeklődéssel fogadtak, a közösségi médián keresztül többekkel tartom a kapcsolatot.
Mi a kiadó fő profilja? Milyen kéziratokkal foglalkoznak?
Lajos: A kiadó negyed évszázaddal ezelőtt családi vállalkozásként jött létre, manapság pedig évente kéttucatnyi új kötetet ad ki. Romantikus művekkel kezdték, majd a krimi, a tudományos ismeretterjesztés, végül pedig a történelmi regény műfaja felé fordultak. Jelenleg ez utóbbi a meghatározó.
Összességében milyen volt a közös munka?
Lajos: Eleinte még bizonytalanul kerestem a helyem és szerepem a kiadás folyamatában. Néhány részletben, mint például a sorozatcím, nem volt köztünk egyetértés, de meg kellett bíznom a kiadó tapasztalatában. Így most a főcím figyelemfelkeltő, a borító egyedi, szemet gyönyörködtető, és kifejezi azt, amiről a könyv szól. A nyomtatás is kifogástalan: bár puha táblával jelent meg, van egy példányom, amit már több barátomnak is kölcsönadtam, ennek ellenére a kötet újszerűnek tűnik. A terjesztésre rossz szavam nem lehet, valóban ott van mindenhol a könyv. Mindez persze nem szorosan értelmezett közös műhelymunka, hanem munkamegosztás, ahol mindenki tudja a dolgát, betartja a határidőket, és mivel én még nem csináltam ilyent, gyorsan föl kellett nőnöm a feladathoz.
Elégedett vagy a kiadó marketingjével? Hogyan segítik az eladást?
Lajos: A Gold Book fordít energiát az új kötetek bevezetésére, vannak hirdetései, megjelenik a Könyvhéten, szerzőinek is alkalmat teremtve ezzel az olvasókkal való találkozásra, dedikálásra is. Ugyanakkor vannak szegmensek, ahol több, főleg fiatal kiadó jobban kihasználja a lehetőségeket. Ilyenek az online felületek, a közösségi oldalak célszerű használata, vagy a véleményalkotókkal, kritikusokkal, bloggerekkel való kapcsolatkeresése. Van, aki szinte kézzel fogva vezeti olvasóit egyik könyvétől a másikig. A Gold Bookra inkább a klasszikus kiadói jelenlét a jellemző, de nem zárkózik el ettől eltérő javaslatoktól sem.
Milyen volt a regényeid fogadtatása?
Lajos:Bár az írásnál igyekszem kiiktatni a közönség elvárásait, azért mindkét esetben tűkön ülve vártam a reakciókat. Főleg az első könyvnél, látva a Molyon, hogy már többen olvassák. Nagyon nehezen teltek a napok, míg a vélemények megszülettek. Ám aztán csak beérett a sok munka gyümölcse, mert szinte csupa pozitív értékelést kaptam. Mások pedig személyesen írtak, hogy egyszerűen letehetetlen volt a könyv, és várják a folytatást, volt, aki aláfestő zenét javasolt a leíró részekhez. Nem jóbarátok, rokonok, hanem olyan emberek, akikről azelőtt sosem hallottam. Mit is mondhatnék, ez olyan lökést adott, hogy már én vártam, hogy belefoghassak végre a folytatás megírásába! Ugyanakkor azt az egy-egy pici „jó, de”-t is komolyan veszem. Az értő olvasók kívülről látják azokat a kis hiányosságokat, melyeken javítva egyre jobb lehet a következő kötet.
Hogyan értékeled az eredményeidet?
Lajos: Én a minőséget nevezem eredménynek, és mivel folyamatosan olyan elvárásokat tűzök ki magam elé, amelyeket legfeljebb alulról súrolhatok, így az eredménnyel teljesen elégedett sosem lehetek. De amikor az olvasó úgy érzi, nem elpocsékolt idő volt az, amit a könyvemre szánt, megnyugtat és örömet okoz. Egyszerűen nincs jogom ellenszolgáltatás nélkül sem a pénzét elvenni az olvasónak, sem az idejét az életéből, nem nyújthatok cserébe haszontalanságot. De úgy néz ki, e tekintetben egyelőre nem kell aggódnom. Ezt az állapotot ugyanakkor egy olyan szintnek tartom, amiről a következő kötetekkel újra és újra magasabb lépcsőfokra kell lépnem. Ez lebeg a szemem előtt, nem egy boldog megelégedés, amit fenn kell tartanom.
Pénzügyileg mennyire gyümölcsöző az írói lét?
Lajos: Eddig két kötetről beszélünk, és nincs még tíz másik, amelyekkel megágyazhattam volna a magasabb forgalomnak. Korrekt szerződést kaptam, és az elszámolás is rendszeres, de ha a felkészülésre és írásra szánt időt nézem, akkor azt látom, hogy megélhetésnek ez bizony édeskevés. Persze ha napi szinten a könyveim értékesítésével, promótálásával foglalkoznék, biztosan egész más lenne a helyzet, de a munkám mellett erről szó sem lehet. Úgy mondhatnám, az írás számomra nem pénz-, hanem örömforrás.
Kinek ajánlod a kiadót?
Lajos: Bár a Gold Book kiadványait többnyire a szórakoztató kategóriába sorolják, nagyon megválogatja, hogy mit ad ki. Alapkövetelmény a kiváló minőség, amit az igényes olvasótábor is jelez. A Gold Book legrutinosabb szerzői is mind a maximumot igyekeznek kihozni magukból, ami alapos felkészülésen és kemény írói munkán alapul. Ezen írók sorába kerülni bizony elég küzdelmes, szorgalmat, alaposságot, bölcs látásmódot és az írással szembeni alázatot igényel. De ha valakiben mindez megvan, és elkötelezett abban, hogy minőségi munkát tegyen le az asztalra, érdemes kapcsolatot keresnie a Gold Bookkal.
Mik a jövőbeni terveid?
Lajos: Jelenleg a trilógia befejező részét írom. Félkész állapotban van egy ifjúsági lovas regényem, amit még az idén szeretnék elővenni és befejezni, valamint egy szatirikus kortükör regény is formálódik a fejemben. Ezek talán nem férnek bele a Gold Book kereteibe, de először megírom, hogy legyen miről beszélni. Egy-egy pályázat is felkeltheti közben az érdeklődésemet, mint pl. most a Karanténszínház és a Litera közös drámapályázata. Tudom, ez a kategóriák közötti csapongás nem feltétlenül hasznos, de szívesen feszegetem a határaimat más műfajokban is, fontosabb számomra a kihívás.
Mi a legfontosabb, amit első könyved megjelenése kapcsán tanultál? Mit tennél máshogy, ha megint a startnál állnál?
Lajos: Sosem lehet elég ideig pihentetni a kéziratot a fiókban. Tudom, hogy egyszer el kell engedni, de a harmadik kötetnél már tágabb határidőt szabtam magamnak. A mű olyan, mint a gyümölcs: meg kell érnie, hogy igazi élvezetet nyújtson.
Az érdeklődők hol vásárolhatják meg a könyveidet?
Lajos: A nagyobb könyvesboltok készleten tartják a sorozat köteteit, és az online áruházakban is megrendelhető. A Gold Book webáruházában pedig folyamatosan akciós áron lehet beszerezni.
Hogy egy cikkemről se maradj le, iratkozz fel a hírlevelemre!
