Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Eposzi kellékek egy mai regényben?

Ha olvastál már tőlem több cikket, akkor tudod, hogy szeretek a regényírásra vonatkozóan tanulságot levonni mindenféle egyéb területről, ami alkotással kapcsolatos. 

Jelen cikkemben nem megyek messzire, csak az eposzokhoz nyúlok. Tudod, ezek azok a klasszikus hősköltemények, amelyek egy-egy nép történelmét vagy ennek egy részét mesélik el. A minap az Odüsszeiát olvasgatva gondolkodtam el azon, hogy ilyen komoly és nagymúltú műfajból is tanulhatunk ma, mai regényírók is. Nézzük meg együtt azokat az eposzi kellékeket, amelyek segítségedre lehetnek a regényírásban!

1) Témamegjelölés (propozíció)

Az a jó regény, aminek az első soraiból kiderül, miről is szól majd a történet. Nem hiszed? Vegyél le a polcról egy könyvet, nézd meg, hogyan kezdődik, és gondolkodj el rajta, hogy ha csak az első mondjuk nyolc sor alapján kellene megtippelned, ki lesz a főhős, mi a könyv zsánere, mennyire találnád el. Én éppen A titkosügynököt vettem elő Joseph Conradtól, ami az első sorokban a főhős nevét adja meg, és hogy Verloc úr épp elhagyja a boltját, hogy a dolgát intézze. Ebből nem derül ki, hogy kém, de ha egy boltos amiatt hagyja el az üzletét a dickensi Londonban, hogy a bizniszének utánanézzen, az szerintem sugall valami hasonló titkot.

2) Kezdjük a közepén (in medias res)

Ezt a tanácsot nagyon is megfogadjuk a regényeinkben, nem? Magyaráznom sem kell, hogy a legjobb, ha cselekménydús ponton kezdjük mesélni a történetet, és nem magyarázgatunk előre semmit. Erről korábban írtam egy teljes cikket, itt olvashatod!

3) Katalógus, seregszemle (enumeráció)

Avagy a seregek felvonulása: kik a szereplők, és ki mely oldalon áll (a kezdetekkor). Ezt az eposzi kelléket is lényegében változatlanul használjunk a regényünkben. Megmutatjuk, ki a főhősünk legjobb barátja, ki segíti az útján, és hamarosan behozzuk a műbe az antihőst, a főhős ellenlábasát. A főbb szereplők a regény első fejezeteiben feltűnnek, utána jellemzően őket mozgatjuk az egész történetben, ritkán lép be újabb szereplő. (Ebben a korábbi cikkemben olvashatsz a regény első részének szerkezetéről, ahol ezek a szereplők feltűnnek.)

4) Hasonlat

Az eposzokban különösen szép képek ismétlődnek, egymáshoz kapcsolódó analógiákat olvasunk. Te is törekedj nyelvi igényességre, használj hasonlatokat, szimbólumokat, motívumokat! (A szimbólumokról és motívumokról 2022. júniusában workshopot is tartok, gyere, ha érdekel!)

Az eposzi kellékek az eposzok állandó jellemzői; de ma is használhatjuk őket.

5) Eposzi késleltés (retardáció)

Már eleink is megtették a hallgatóságukkal, hogy nem tértek a tárgyra, nem elégítették ki a közönség információéhségét azonnal. Ott van például Odüsszeusz, aki nem mondja el az őt megmentő phaiákoknak, kicsoda is ő, csak később derül ki – épp mint egy mai modern rejtélyben, nemde?

Te is ügyesen adagold az információt, ne öntsd rá az olvasóra, hanem szépen lassan avasd be, hadd legyen kíváncsi!

6) Isteni beavatkozás (deus ex machina)

Az eposzokban Zeusz és hasonló istenek döntöttek el sok mindent – a te regényedben te vagy az a mindenható, aki megsegítheti vagy éppenhogy bajba vetheti a hősöket. Használd ki ezt a teremtő erőt, keverd a hőseidet minél nagyobb konfliktusba, hisz úgyis mindenhonnan meg tudod őket menteni, ahonnan szeretnéd. Légy kreatív!

7) Közhelyes téma (toposz)

Azok a kisebb-nagyobb témák, melyek megjelennek a művedben és a műfajra jellemzőek, nem feltétlenül ördögtől valóak, sőt. Sokat foglalkoztam a klisékkel, mert regényíróként tudnod kell, mik ezek, de figyelj arra is, hogy bizonyos toposzoknak szerepelniük kell a regényedben ahhoz, hogy az olvasó jónak találja.

Mit érne egy romantikus regény szerelem nélkül, hogy egy példát mondjak? Semmit. És nemcsak szerelem kell bele, hanem szerelmi vallomás, csók, ölelés is. Nézés. A házasság és a terhesség is igencsak kívánatos toposz.

A krimibe kell gyilkosság, bűneset, nyomozó. A sci-fibe űrhajó vagy egyéb jövőbeli technológia. 

A toposzokat valamennyire megkerülheted, például lehet krimi az is, amiben kiderül, hogy a gyilkosságnak kinéző eset öngyilkosság, így egyedi regényt írhatsz, de ha mindent vagy sok mindent kihagysz, az olvasó inkább csalódott lesz, mint boldog, hogy mennyire egyedi regényt talált.

8) Előreutalás (anticipáció)

Az eposzokban az anticipáció jellemzően azt jelenti, hogy amit egy hős álmodik, az megvalósul, meg vannak jóslatok és haditervek, egyéb tervek. Olyan finomságokat is találsz az eposzokban, mint például az Íliászban Agamemnón, aki elvette Akhillésztől a rabnőjét, átkot von magára, ha hált a nővel, mint mondja. Az Íliászban semmilyen átok nem száll a király fejére, no de később azért őt a felesége öli meg… Borzongatóan ügyes előrejelzés ez, ami csak egy másik műben válik valóra, nem?

Ezt is az információadagolásban használd: ágyazz meg az eseményeknek, helyezz el olyan nyomokat, amelyek később bekövetkező események felé mutatnak. Ez nemcsak a rejtélyekben és krimikben fontos, hanem minden más regényben is: ha például valaki gokartversenyt nyer, akkor előbb be kell neveznie, és persze tréningeznie sem árt.

Van még több eposzi kellék is, ha kedved van, nézz utána, és gondolkodj el rajtuk! Hogyan tudsz elvonatkoztatni az eposztól vagy akár a definíciótól, hogy ez segítségedre legyen a regényírásban?

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .