Olyan sok cikket írtam a klisékről, hogy már címkét is rendeltem hozzá (a cikk címe alatt is megtalálod), de a klisés befejezésekről még nem írtam. Ezek azok a megoldások, amelyek unalmasak vagy csak simán érthetetlenek.
10 klisés befejezés, ahogy ne zárd a könyvedet
- Az erotikus sztori véget ér, de nincs mondanivalója.
- Az író megöl egy karaktert, aki az útjában van, mert nem tudja, hogyan máshogy oldhatná fel a regény konfliktusát.
- Jelenet befejezése igazi megoldás helyett: „…és akkor elájultam.”
- A romantikus történet fiú szereplőjéről a könyv végére nem tudunk semmit, csak azt, hogy a lány imádja.
- Szerelmes történet végére a bunkó férfiról kiderül, hogy ő éppen hogy túlságosan érzékeny – de ezt csakis a női hősnő deríthette ki.
- A kalandregény végére a naiv hős olyan problémákat old meg, amiket a tudósok sem tudtak.
- Amikor a krimiben az utolsó előtti fejezethez érünk, a nyomozót elkapja a gyilkos, és elfecsegi neki a titkait, azaz hogy hogyan valósította meg azt, amit elkövetett.
- A rendőr a besúgó/gyilkos.
- A könyv csattanója: mindent az magyaráz meg, hogy a szülő (esetleg tanár/rokon) alkoholista/erőszakot tett a gyereken.
- A könyv csattanója: mindez csak álom volt.
Van olyan befejezés a regényekben, amit klisének tartasz és nem szerepel a listán? Írd meg kommentben!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
Egy kis gondolat “Klisék háborúja – 10 megoldás, ahogy ne zárd a történetedet”
A regény végén a főhős életét a haláláig vittem, de máig kérdés a számomra, nem lett volna-e elegendő egy örömteli eseménnyel zárni a történetet.