Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Mit néz egy kiadó a szinopszisban?

Kiadónak küldenéd a regényed vagy szakkönyved kéziratát? Nos, akkor mindenképp szükséged lesz egy szinopszisra. Arról már volt szó korábban a blogon, mi is ez, most a kulisszatitkokba menjünk bele. 

Szeretnéd tudni, mit csinál pontosan a kiadószerkesztő, ha megkapja a leveledet?

Először is a kísérősorokat olvassa el, azaz a leveledet. És már ebből a néhány mondatból messzemenő köetkeztetést von le a fogalmazási képességeidre. Ha megbuktál, meg sem nézi a csatolmányokat.

1) Azt küldted, amit kellett?

Egy pársoros levelet küldtél, és csatolmányban az van, amit a kiadó kért? Mit kért a kiadó? Van, aki csakis a szinopszist kéri. Ha te három-négy különböző fájlt csatolsz, neki még azt is el kell döntenie, melyik fájl az igazi. Nem biztos, hogy ki akarja deríteni. A kéretlen kéziratok legfeljebb 5%-a üti meg egy kiadó mércéjét, tehát már akkor eleve egy utálatos munkafázisra szánta rá magát a szerkesztő, amikor leült a postaládához. Tudja, hogy 20-100 levelet és  kéziratot kellene megnéznie ahhoz, hogy találjon valami értelmeset.

2) A csatolmány neve

Látszik a fájlnévből, melyik a szinopszis? Ha nem, akkor nagyon jóindulatú és jókedvű szerkesztő kell ahhoz, hogy valamelyik fájlra rákattintson. Olyan fájlnéven küldd a szinopszist, amiben benne van a te neved és az a szó, hogy “szinopszis”. A kéziratcím is benne lehet, de hidd el, ez mellékes.

3) A szinopszis hossza

A kiadó valószínűleg egy elvár egy maximális terjedelmet. Hallottam már arról, hogy legfeljebb 4-6 oldalban határozták ezt meg, a leggyakoribb a 2 oldal, de nagyon sokszor 1 oldalba kell besűrítened mindent. Ha a kiadó kétoldalas szinopszist kér és te négyoldalast küldtél, véged.

Tudom, azt hiszed, abban reménykedsz, hogy a te sztorid olyan zseniális, hogy a szerkesztő igenis végigolvassa az oldalakat. De ez nem így van. A szerkesztőnek az olvasás a munkája, ő még a kiadott könyveket olvasva is évi mondjuk kettőről mondja, hogy zseniális.

Tartsd be a szinopszisra adott oldalszámkorlátot!

4) A szinopszis helyesírása

A szerkesztő egyetlen szó elolvasása nélkül is tudja, megy-e neked a helyesírás. És ha nem, már csukja is be a fájlt, és húzza a leveledet a “szemét” mappába. Hallottam olyan kiadóról, ahol azt mondják, egy vesszőhiba is elég, hogy kukába menjen az egész leveled. Ez azért túlzás, de gondolj bele: ha egy oldalon egy vesszőhibád van, akkor 200 kéziratoldalon mennyi lesz?

Mit néz egy kiadó a szinopszisban?

5) A szinopszis szerkezete

Ha első látásra jónak tűnik a helyesírás, akkor a szerkesztő a címsorokat és kiemeléseket nézi. Vezeti a szemet? Kiderül azonnal, mi a mű tartalma, kik a szereplői stb.? Szakkönyv esetén egyértelmű a tartalomjegyzék elemeinek logikája? Írtam már cikket a megfelelő struktúráról, olvasd el, frissítsd fel a tudásod

6) A regény vagy szakkönyv adatai

Ha jól látszik a szinopszisból, ki a regény vagy szakkönyv célközönsége, mi a pontos műfaj, kategória, annak a szerkesztő azért is örül, mert rögtön látja, hogy ez az ő kiadójához illik vagy sem. Ha nem, a leveled máris megy a kukába, ha igen, akkor viszont megnyugodva olvas tovább.

7) A szereplők és a cselekmény / A tartalom

A szerkesztő most olvassa el valójában a szinopszist. Egyrészt figyeli a tartalmat. Regény esetén azt nézi, érdekes-e a főszereplőd, valódi jellemet találtál-e ki. A cselekményleírásban azt keresi, érdekes-e a konfliktus, tehát a baj, amibe a hősök keverednek, nem klisék halmazáról van-e szó. Azt is nézi egyedi-e a megoldás, tehát az a mód, ahogy lezárod a történetet, amit a hős megtanul, kiderít a regény végére.

Szakkönyv esetén az a kérdés, lényeges-e a téma, megfelelően ki van-e fejtve, jó irányba megy-e az ív, megvan-e a logika az egyes fejezetek egymásutániságában. 

8) A megfogalmazás

Tulajdonképpen a fenti ponttal egyidőben vizsgálja azt a szerkesztő, hogyan írsz, jól tudsz-e fogalmazni. Gördülékeny? Érdekes? Érzelmet kelt? Logikus? Egyedi, de érthető? 

Az is fontos, hogy a regény cselekményleírása legyen jelen időben!

Ha a szinopszisod megfelel ennek a nyolc pontnak, akkor a szakértő rá fog kattintani a kéziratra is, vagy ha azt nem csatoltad, elkéri tőled. Ez már azt jelenti, betetted a lábad a kapun, van esélyed belépni a könyvkiadás előszobájába!

És hogy mit néz a szerkesztő a kéziraton magán? Erről lásd korábbi cikkemet itt!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .