Tudom, te író vagy és sokat olvasol, egyszerűen azért, mert imádod a könyveket. Beszéljünk azonban arról az öt konkrét érvről, amiért az íróknak sokat kell olvasniuk:
1) Tényleg jobb lesz a szókincsed.
Bizonyított tény, hogy az olvasott szavak átkúsznak a fejünkbe, használjuk őket szóban és/vagy írásban. Az és/vagy itt szó szerint értendő: rengeteg olyan szavunk van, amely az élőbeszédhez túl modoros, körülményes vagy ódivatú, ám akár egy viccesnek szánt SMS-ben is feltűnhet. Az olvasás szókincsre tett hatása kifejezetten pozitív spirálnak tekinthető: a sokat olvasók szókincse ugyanis dinamikusan nő, szó sincs róla, hogy egy idő után stagnálna vagy csökkenne a fejlődés. Azt mondják, aki évente 50 könyvet (történetet!) elolvas, az már ebbe az elitbe tartozik.
Az olvasás ráadásul azoknak a szókincsét is javítja, akik hátrányos háttérrel bírnak, tehát az sem számít, ha nem elit családból származol, ha a szüleid sosem olvastak, ha diszlexiás vagy, ha spórolnod kell a könyvtári tagság kifizetésére. A pozitív spirál bizony téged is beszippant, a lényeg, hogy olvass!
2) Okosabb leszel.
A sokat olvasók egyértelműen jobb válaszokat adnak mindenféle kérdésre, függetlenül attól, hogy történelemről vagy pénzügyi kamat számításáról van szó. Ha a kérdéssor megfelelően vegyes, akkor a sokat olvasók eredményei közelebb vannak a jó válaszhoz, mint a nem vagy minimálisan olvasóké.
Ezzel kapcsolatban bizonyították azt is, hogy az idős és sokat olvasott emberek okosabbak, műveltebbek, mint az egyetemi hallgatók (jobb válaszokat adnak az általános tudást felmérő kérdésekre, tantárgytól/témától függetlenül). A sokat olvasóknak a memóriája is jobb!
Azt pedig ugye nem kell mondanom, mennyivel jobb, ha egy író okos, mintha butaságokat ír? A széles műveltség lehetővé teszi, hogy hitelesebben írj, mintha nem lenne tudomásod ezekről a dolgokról.
3) Kreatívabb leszel.
Az olvasás javítja a felfogókészséget, a problémamegoldást és a kreativitást. Olyan teszteket is végeztek, hogy emberekkel novellát olvastattak, majd utána kellett megoldaniuk egy feladatot – a kontrollcsoportnak pedig egy ugyanolyan hosszú esszét adtak. Azt találták, hogy aki történetet olvasott, annak gyorsabban ment a feladat értelmezése is, valamint hamarabb talált megoldást a problémára, és ügyesebben, szokatlanabbul oldotta meg, mint az, aki esszét olvasott.
Márpedig a kreativitás fontos, ha mi magunk találunk ki történeteket – ha tehát eddig azt hitted is, mindegy, mit olvasol, mert betű a történelmi tanulmány meg a romantikus regény is – hát akkor ez a kutatás győzzön meg róla, hogy érdemes fikciót olvasnod!
4) A sokat olvasók emberileg érzékenyebbek.
Persze lehet, hogy te szeretnél érzelmi kőszikla lenni, de nem javaslom: ha író akarsz lenni, meg kell látnod a legapróbb érzelmi rezdüléseket, alapvető, hogy érdekeljen mások sorsa, mások döntései, mások érzelmei, hogy megértsd őket akkor is, ha nem értesz egyet velük. Az olvasás ebben is segít: megtanít arra, hogy az emberek különbözőek, az igényeik, vágyaik eltérnek, és mivel megszereted a regényhősöket, megtanulsz velük szimpatizálni. (A klasszikusokat olvasóknak nagyobb mértékben nő az empátiája, mint a szórakoztató irodalmat olvasóknak!) Ha tehát te is azok közé tartozol, akik sok könyvet olvasnak, akkor bizton állítom, hogy egy empatikus, szociálisan érzékeny, és magas érzelmi intelligenciával bíró ember vagy!
5) A stílusodat is javítja.
Ha jó minőségű szöveget olvasol, az nemcsak a szókincsedet, de a kifejezőkészségedet is javítja: gördülékenyebben, szebben, kifejezőbben fogsz fogalmazni. Erről külön írok majd még!
Ha szükséged van pár egyéb érvre, hogy tudd, okos döntés olvasással elütni az időt, ezeket is összeszedtem:
+1) Az olvasás egészséges.
A könyvek pozitív hatással vannak a testedre és lelkedre is. Egyrészt kikapcsolnak: az olvasó ember elfeledkezik a napi gondjairól, csökken a stresszszintje. De azt is konkrétan kimutatták, hogy aki napi fél órát olvas, annak a várható élettartama is megnő! Gondoltad volna? Ráadásul nem késő elkezdeni. Ha csak nyugdíjba vonulásod után olvasnál többet (de figyelem, könyvet kell olvasni, az újság, a szakkönyv nem elég), akkor is átlagban 4 hónappal élsz majd tovább, mint az a nyugdíjas haverod, aki ehelyett inkább tévézett.
Az olvasás abban is segít, hogy jobban aludj: ha lefekvés után még 6 percet olvasol az ágyban (nyomtatott vagy e-könyvet; a telefonon vagy tableten, számítógépen olvasott könyvre ez nem igaz!), könnyebben esel álomba és jobban alszol. Ha pedig valamiért nem tudsz álomba merülni, mert mondjuk ezer gond jár a fejedben, holott rettentő fáradt vagy, kapcsolj be egy hangoskönyvet, az majd eltereli a figyelmed!
Az egészségre olyan jó hatással van a történetben való elmerülés, hogy a depresszión is javít, illetve minden mentális betegségen segít, az Alzheimer-kór is kevésbé támadja meg a sokat olvasókat. Ha csak hetvenévesen kezdesz sokat olvasni (és írni!), még az is 32%-kal javítja az esélyeidet, hogy ne vagy később legyen valami mentális betegséged, illetve ha nem gyakran olvasol, akkor a leépülésed 48%-kal lesz gyorsabb, mint az átlagé. (Ez a kutatás 300 idős ember megfigyelésén és tesztelésén alapult, halálukig követték az állapotukat és utána felboncolták az agyukat. Engem meggyőzött, hogy egész életemben sokat olvassak!)
Kutatták egyébként azt is, hogy ha eseménydús könyvet olvasol, akkor az agyad éppen úgy aktív, mintha ezt a cselekményt valóban te élnéd meg (a kalóriát nem égeted el, de az agy feldolgozza a menekülést, futást, mászást).
+2) Unalmasság ellen a legjobb fegyver!
Akármilyen is az életed, az érdeklődésed, a hangulatod, mindig találsz olyan történetet, ami passzol hozzá. Ha éppen nincsen semmi dolgod, vagy csak levert vagy, fogj egy könyvet és olvass!
+3) Az egyik legolcsóbb hobbi.
Száz oldalnyi könyv egy óra kikapcsolódást ígér. A könyv ára pedig nem feltétlenül magas: látogasd meg a szüleidet és kérj tőlük könyveket, cserélj a barátaiddal, honosítsd meg a munkahelyeden a könyvcserét (kijelöltök egy polcot, mindenki bevisz pár olyan könyvet, ami neki nem kell, és cserébe választhat a polcról olyat, ami érdekli), járj könyvtárba és antikváriumba, lépj be könyvárulós Facebook-csoportokba és így tovább! Ha vadonatúj könyvre vágysz, figyeld az akciókat a boltokban, kutasd a remittenda példányokat a Könyvudvar-szerű helyeken, kérj könyvutalványt ajándékba. Ha saját blogot indítasz a könyvértékelésekre, és jó értékeléseket írsz, még a kiadókkal is felveheted a kapcsolatot és így a legfrissebb megjelenéseket olvashatod.
+4) Remek motiváció.
Ha kitűzöd magadnak, hogy idén elolvasol 12 vagy 50 vagy 100 könyvet, az az egyik legjobb cél, amit választhatsz. Amikor egy könyvet elkezdesz vagy befejezel, nem csupán azt fogod élvezni, amit az adott könyv nyújt, hanem egy éves célodhoz is közelebb leszel, ami csudajó érzés. Ha pedig valahol a lakásban létrehozol magadnak egy várólistát (TBR, azaz to-be-read polcnak nevezik angolul), akkor sokkal jobban fognak hívogatni a könyvek, mintha mindig a sok száz (több ezer) kötetes könyvtáradból keresnél magadnak olvasnivalót. A könyvtári könyveket mindig erre a polcra tedd, hogy ne feledkezz meg az olvasásukról!
+5) A legjobb módszer nyelvtanulásra.
Nemcsak az anyanyelveden leszel jobb, ha olvasol – bármilyen nyelven olvasol, az fejleszti az idegen nyelvtudásodat. Ha kezdő vagy, vagy még nem beszéled a nyelvet, kezdd a legegyszerűbb gyerekkönyvekkel, folytasd a nagyobb iskolásoknak szánt kötetekkel, majd keresd a felnőtteknek szóló novellákat, rövidebb történeteket.
A legjobb, ha e-könyvolvasót használsz: egyrészt rengeteg könyv hozzáférhető ingyen, másrészt ezeknek az eszközöknek beépített szótár-funkciója is van.
Források
A fentiekkel kapcsolatban angolul ajánlom még figyelmedbe a következő kutatási eredményeket, ahol minden kutatásról sok-sok információt találsz még:
What reading does for the mind
Influence of initial severity of depression on effectiveness of low intensity interventions
Reading keeps Alzheimer’s at bay
Short- and Long-Term Effects of a Novel on Connectivity in the Brain
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
