Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Szárnyalás a munkahelyen – szervezetfejlesztési szakkönyvet szerkesztettünk

A szárnyaló szervezet könnyed stílusban írt, regényes szakmai útmutató. Azon vezetőknek, cégvezetőknek szól, akiknek nehéz bevonzani, megtartani és csúcsteljesítményre sarkallni a munkatársakat, miközben egyre több stresszt élnek át a munkahelyen. Ez egy gyakorlati útmutató, ami segít abban, hogy fenntartható növekedési pályára tedd a csapatod – egy izgalmas és olvasmányos kerettörténetbe illesztve, nyomtatott- és hangoskönyvformában.

Ha szívesen olvasnád, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!

A közös munka

Czinege Andor szervezetfejlesztési tanácsadó és tréner. Nagy nemzetközi cégekkel dolgozik együtt, és a szakmai hírnevét tovább emelendő úgy döntött, könyvet ír a témában. Andorral mentori rendszerben dolgoztunk együtt. Egyeztettük a koncepciót, tehát hogy mi is a könyv lényege, milyen legyen a felépítése, tartalomjegyzéke, majd folyamatosan küldte a fejezeteket véleményezésre. Ezekhez én megjegyzéseket fűztem, időnként konzultáltunk.

A legtrükkösebb kérdés a könyvben az volt, hogyan illesszük össze a regényes formában megírt kerettörténetet a szakmai anyaggal. Ugyanis a könyv egy fiktív cég és egy elképzelt cégvezető, Kristóf példáján mutatja be, hogyan lehet egy közepesen jól működő cégből szárnyaló szervezet – és közben elméleti anyagot is tartalmaz. E kettő rész úgy alkot egészet, hogy közben nyelvezetében is eltér, tipográfiájában, kinézetében is.

A szöveg visszakerült hozzánk szerkesztésre, korrektúrára, majd a DreamVision tördelte és intézte a nyomtatást. A könyv már a boltokban van, és közvetlenül Andortól is megrendelhető!

Ha te is elküldenéd a kéziratodat véleményezésre, erről itt olvashatsz többet!

Czinege Andor, A szárnyaló szervezet szerzője

A szerző így élte meg a közös munkát

Krisz folyamatosan kísérte az alkotás folyamatát, a koncepciók egyeztetésétől a szöveg gondozásán át egészen a kiadásig. A közös ötletelések, a tapintatos javaslatai mind mély nyomot hagytak, és egy olyan végtermékhez vezettek, ami a maga nemében műfajteremtő mind a könyv, mind a hangoskönyv tekintetében. Aki könyvíráson gondolkodik, vagy akár már el is kezdte, biztos és kedves kezekben lesz nála!

Olvass bele!

A reggeli nap erősen sütött La Gaillarde keletre néző, homokos strandján. A gyerekek a vízben hancúroztak, élvezték, hogy még nincs akkora tömeg. Kristóf és Laci a partról figyelték őket, Eszter és Júlia az étterem teraszán cseverésztek.
Kristóf elmélyülten kavargatta a friss gyümölcslékoktélját a napernyő árnyékában.
Kérdezni szeretett volna Lacitól, de nem tudta pontosan, mit.
– Úgy tűnt, tegnap meglepett, amit a felelősségvállalásról és a kultúráról mondtam –
törte meg Laci a csendet.
– Őszintén megvallva, igen. A kultúrával nem foglalkoztam eddig sokat, mivel
készen kaptuk. Az anyacéget Joseph Windecker alapította százhúsz éve. Ez egy hagyományos családi vállalkozás, ami nagyra nőtt. A gondolkodásuk jól passzol az enyémhez. Nem látom, mi dolgom lenne ezzel.
– Nézd meg őket – intett Laci a tenger felé. A gyerekek hangos kacagással
kergetőztek a vízben, és fröcskölték egymást. – Képzeld el egy pillanatra, hogy ők a
Windeckernél dolgoznak, és az a céljuk, hogy a lehető legtöbb vizet fröcsköljék egymásra. Mi a véleményed, hogy teljesítenek?
– Mintaszerű beosztottak – nevetett Kristóf. – Azt gondolom, ezt a mérőszámot
kimaxolták! Ha mindenki így dolgozna nálunk, semmi gondunk nem lenne.
– Akkor mindössze annyi a dolgod, hogy erre rávedd az embereid!
– Küldjem el őket szabadságra?
– Inkább azon gondolkozz el: mire van szükségük ahhoz, hogy nap mint nap,
következetesen ilyen magas szinten teljesítsenek. Mit másolhatnál le abból, amit itt látsz?
Kristóf hosszasan nézte a gyerekeiket. Mindent beleadtak a játékba, de úgy tűnt, nem
fáradnak el, sőt, annál inkább élvezik. Szembeötlő volt a rengeteg energia, ami áramlott
közöttük. Vajon honnan jön ez?
– Az biztos, hogy nagyon motiváltak – kezdte Kristóf.
– Szerintem is. Mennyi célprémiumot tűztél ki nekik erre?
Kristóf felvonta a szemöldökét. Értetlenül nézett Lacira.
– Tudom, nevetségesen hangzik, de gondolj bele: a vezetők, akiket ismersz, hogyan
szokták megoldani a motivációs problémákat?
Kristóf úgy érezte, a motivációról alkotott képe meginog. Lehet, hogy hamarosan a
feje tetejére áll? Bárhol is dolgozott eddig, a teljesítményfüggő bérek adták minden motiváció alapját. Az egyik fő gondot pedig abban látta, hogy a Windeckernél nem jut most elég pénz a premizálásra. A beosztott vezetői sorra jönnek hozzá, széttárt karokkal: „Tudod, főnök, ha kis pénz, akkor kis foci! Ha nem adsz eszközt a kezünkbe, nem tudjuk őket mivel ösztönözni! Ezért ne bennünket okolj majd!”

A szárnyaló szervezet megvásárolható nyomtatott könyvként és hangoskönyvként!

Mérnökként viszont nem az elméletek, hanem a kézzelfogható valóság híve volt. Ez
pedig itt volt előtte: maximális teljesítmény, maximális elkötelezettség – mindez bónuszok
nélkül. Majd hirtelen kitört:
– De hát ők játszanak, Laci! Mi köze ennek a munkához?!
– Az csak tőled függ. Ha megtalálod a módját, hogy többen érezzék úgy: a
munkahely olyan, mintha játszanának, akkor közelebb kerülsz ehhez.
– Mármint rendeljek csocsóasztalokat?
– Nem ez a lényeg. Nem az a kulcs, hogy szétválasszuk a munkát a játéktól, hogy
egyszer dolgoznak, aztán játszanak. Hanem hogy integráljuk a kettőt. A szárnyalás kulcsa: az
idő minél nagyobb arányában érezzék munka közben úgy, hogy játszanak.
Elfogyott a koktéljuk, úgyhogy összeszedelőzködtek és visszasétáltak az El Morritóba.
Kristóf szótlanul bandukolt. A munka és a játék integrációja? Feloldhatatlan ellentétnek tűnt. Azt viszont egyértelműen látta: ha ezt megoldaná, az nagyot lendítene a Windecker
teljesítményén.
– Jót beszélgettetek? – Eszter és Júlia odébb húzódtak, hogy a fiúk leülhessenek.
– A gyerekekről meg a szárnyalásról – mondta Kristóf.
– Úristen! Csak nem siklóernyőzni akarnak?!
– Jaj, dehogy – nevetett Kristóf. – Azon gondolkodtunk, hogy ha úgy menne a munka
a Windeckernél, mint amilyen energiával a gyerekek hancúroznak, semmi gondunk se lenne.
– Ahhoz először neked kéne lazítani néha – vetette fel Júlia félig komolyan, félig
viccesen.
Kristófnak ez nem esett jól. Amikor annyi probléma van, s mellette állandóan nőnek
az elvárások, hogyan lazíthatnának? De nem hagyta nyugodni a gondolat. Úgy döntött, a
mélyére ás ennek.
– Tényleg, lányok, szerintetek mitől van ennyi energiájuk?
– Nem akarlak öregbíteni benneteket, Igazgató Urak, de először is sokkal fiatalabbak!
– kuncogott Eszter.
– Köszönjük a bókot! Viszont valami nem stimmel ezzel. Nálunk épp a fiatal
korosztály a legnehezebben motiválható. Csak a pénz érdekli őket, meg az, mikor lesz már
vége a napnak, hogy mehessenek bulizni. Úgyhogy valami más lesz a megoldás.
– Egyébként épp ezen gondolkodtam én is – vetette közbe Júlia. – Tudjátok, tavaly
kidolgoztam egy online fitnesztanfolyamot, de nehezen tudom fenntartani az ügyfeleim
lelkesedését. Nagy lendülettel belevágnak, aztán kifulladnak, és sokan fel is adják. Viszont
nemrég egy e-book került a kezembe a flow-ról.
– Arra az állapotra gondolsz, amikor a sportolók csúcsteljesítményeket érnek el? –
kérdezte Eszter.
– Igen, de szerintem ez nem csak a sportra jó. Várjatok, megmutatom!
Júlia keresgélt a mobilján, majd felolvasta, amit talált:

Mire van szükségünk a csúcsteljesítményhez? A flow öt feltétele:

  1. fizikai és érzelmi biztonság,
  2. értelmes, vonzó célok, feladatok,
  3. kezelhető kihívás,
  4. fókusz,
  5. azonnali és rendszeres visszajelzés.

Tetszett a részlet? Ha szívesen folytatnád az olvasást, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .