Megszokhattad már, hogy időnként kifejezetten helyesírási cikkeket írok a blogra. Na, ez is egy olyan. Ugyanis úgy tűnik, az elváló igekötőkkel több írónak is meggyűlik a baja.
Hiszen melyik helyes?
A) meglehet
B) meg lehet
És ezek közül?
A) utánament
B) utána ment
Mindkettő helyes! És nekünk íróként illik tudni, mikor melyik alakot kell használunk.
Mi az az elváló igekötő?
Lehetnék nagyon tudományos, de feltételezem, hogy éppen azért olvasod az én blogomat, mert szeretnéd emberi nyelven megtudni a szabályokat és esetleg az okokat.
Szóval a magyar nyelv imádja az igéket és a cselekvést. Eleve nagyon sok igénk van, és ez nekünk nem elég, mert összevissza ragozzuk őket még. Gondolj csak bele, hogy mi magyarul tudunk:
- állni,
- álldogálni,
- ácsorogni,
- megállni,
- meg-megállni…
És ezek a szavak mind-mind mást jelentenek!
És akkor persze tudunk még felállni, kiállni, beállni, összeállni és a többi. Az utóbbi fajta ragozás, amikor az ige elé teszünk egy pici szót, ami önmagában is értelmes, de az igével együtt értelmezve teljesen mást jelentést ad: akkor beszélünk igekötőkről.
Róluk van szó: abba, agyon, alá, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, felv. föl, félbe, félre, felül v. fölül, fenn v. fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közre, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza stb.
És hát ezek olyan igekötők, hogy bizonyos helyzetben elválnak. Ez azt jelenti, hogy előkerülhetnek a szó elől a szó mögé, és ebben az esetben szóköz is van kettejük közt, pl.
megy utána, menj utána.
Ezzel elérkeztünk az elváló igekötők helyesírásának első szabályához!
Ez rémesen egyszerű: ha az igekötő az ige mögött van, mindig különírjuk!
A kéziratokban az látszik, hogy ez nem is szokott nektek gondot okozni. Szerencsére. Nézzük hát a bonyolult esetet, amikor az igekötő az ige előtt van.
Az legyen az alapeset, hogy az igekötőt az igével egybeírod. Ugyanis nagyon kevés az az eset, amikor külön kellene írni őket. Egészen pontosan 2 esetet jegyezz meg, amikor az elváló igekötőt különírjuk ÉS az ige előtt van!
1) Az nem igekötő, hanem határozó!
Vannak ezek az alakoskodó szavak, pl. tovább, előre, hátra, utána, ide, neki, rá. Azért hívom őket alakoskodónak, mert hol igekötőként viselkednek, hol nem, holott az ige előtt vannak. Őket keveritek a leggyakrabban.
EGYBEÍRJUK, ha igekötő:
- továbbmegyek a házhoz,
- előrenéztem anyámra,
- hátraszaladsz a fészerhez,
- utánament a legény a medvének.
A gyakoribb ez, tehát hogy egybeírjuk őket.
KÜLÖNÍRJUK, ha ez az alakoskodó szócska időre vagy helyre utal:
- tovább van ott egy falu,
- szólok neki, hogy tegye le a könyvet, de ő csak azért is tovább olvas (tovább = nyújtva az időt, nem pedig továbbolvas = lapoz),
- előre menve egy folyóhoz érünk (az előre egy irány, mehetnénk balra vagy jobbra vagy hátra vagy az erdő felé is, nem pedig előremegyünk a folyóhoz, magunk mögött hagyva a többieket),
- hátra adjad a váltóbotot (nem előre),
- először felrobbantjuk a házat, utána mehetsz te (azaz előtte nem),
- ide gyere, hazulra (ne a nagyihoz: helyre utalok; teljesen más tészta az idegyere, ami a gyere hangsúlyos alakja, és kész).
És ugyan ígértem neked konyhanyelvet, de azért idebiggyesztem: ilyenkor az alakoskodó szócska nem igekötő, hanem határozószó. Onnan ismered meg, hogy ki tudod fejezni az ellentéte tagadásával: előre, azaz nem jobbra stb., mint ahogy a fenti példáknál is írtam a magyarázatban.
KÜLÖNÍRJUK akkor is, ha személyre utal a nyavalyás:
- először a parancsnok tör be a házba, utána mehetsz te (őutána)
- Panni megoldotta a feladatot, neki megy (őneki)
- Janó olyan okos, folyton csak rá gondolok (őrá).
Ezeket a nyavalyás szavakat meg határozószói névmásnak hívjuk. Az ilyet úgy tudod azonosítani, hogy ha elé tehetnéd az ő-t (mint személyes névmás), akkor KÜLÖN kell írni őket! Látod is fenn a példáknál zárójelben.
Megmutatom, milyen az, ha ugyanezek a nyavalyások igekötők. Ekkor teljesen mást jelentenek:
- ha meg akarsz halni, utánamehetsz (= követheted)
- Panni olyan mérges, mindjárt nekimegy a tanárnak! (= megüti)
- ha csak rágondolok (= arra a dologra gondolok, hogy), hogy Janó randira hív, elolvadok.
Ugye, hogy nem is bonyolult?
Jöjjön a másik szabály, amit jegyezz meg!
2) Az az igekötő nem is egyből az ige előtt van!
Azaz vannak azok a szerkezetek, hogy:
- meg tudom fogni,
- el lehet mondani,
- rá próbálod állítani,
- hozzá fogja kötni stb.
Hát, ezt sajnos sokszor elrontjátok, és egybeírjátok. Azt kell mondjam, jogos a félreértés, mert ezek a dinka szavacskák így is értelmes szavakat hoznak létre: megtudom, ellehet, rápróbálod, hozzáfogja. Főleg ha diszlexiás vagy, ez neked kész rémálom!
De hát egybeírva teljesen mást jelentenek, mint külön. Vegyük a legelsőt, mert a „meg”-es szerkezeteket írjátok a legtöbbször rosszul:
- megtudom = eljut hozzám az infó, meghallom, ismeretet szerzek róla
- meg tudom = ez pedig a cselekvésre való képességet jelenti, képes vagyok rá.
Ez a magyartanárok szerint pofonegyszerű, de mindenki más szerint nem. Szóval ha te sem vagy magyartanár, akkor az ilyen „meg”-es kérdés eldöntésekor azt nézd meg, van-e az igekötőszerű szócska MÖGÖTT KETTŐVEL -NI végződésű ige, azaz főnévi igenév.
Nézd csak vissza a fenti négyes listát!
Fogni, mondani, állítani, kötni.
Mindegyik -ni végződésű!
Heuréka! Akkor külön kell írni az igekötőt.
Ennyi hát az egész.
Ha látsz ilyen -ni szót, akkor csekkold előtte az igét, és ha van igekötője is (leggyakrabban tényleg a „meg” okoz fejtörést!), akkor azt külön kell írni.
Amúgy ez a segédigés szerkezet. Azokat a szutykokat, amik a „meg” és a „-ni” végződésű szavak közé beékelődtek, azokat segédigének hívjuk.
Teszteld magad!
Íme itt van tíz mondat, szerinted melyik helyes?
- Ott repül a pillangó, utánaszaladok!
- Ez egy nehéz feladat, nem lehet megoldani.
- Ez egy könnyű feladat, meg lehet oldani!
- Holnap hívj fel, addig rájövök, mi a jó válasz.
- Jóska megnézte a napirendjét.
- Buksi idehozta a csontot.
- Morzsa ide hozta a csontot, nem a kert végébe.
- Meg fogod mondani Annának, hogy felhívtam?
- Előre fizesd a szállást, így állapodtunk meg.
- Holnap megfogom azt a kóbor kutyát.
Várom a megfejtést! Az első bátor kommentelőnek válaszban írom meg, mely mondatok helyesek. Hajrá!
Gyere regényíró tanfolyamra! A KNW Novel Schoolon 2×2 nap alatt rengeteg írástechnikai és dramaturgiai ötletet, ihletet és motivációt kapsz, kattints ide!
Ha a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
—
Nádasi Krisz blogját olvasod az írás örömeiről és technikáiról. Krisz - és csapatának többi tagja - szerkesztőként pontosan olyan írókat támogat az álmuk megvalósításában, mint te.
