Jó kérdés! Még akkor is, ha történetesen abszolút tisztában vagy vele, mit is jelent az ugar. Még akkor is, ha történetesen hallottál róla, hogy az Anna and the Barbies évek óta szervez zenei fesztivált Ópusztaszerre, és hogy a rendezvény neve „Woodstock az Ugaron”. Hiszen mi jelentősége lehet, ha Krisz elmegy egy zenei rendezvényre? Hiszen Krisz jár közértbe, kocsmába, állatkertbe meg egy csomó más helyre, ahova a többi ember is…
Nos, képzeljétek, az Ugaron írói minőségemben voltam jelen,
ugyanis Anna és csapata meghívta az egész Íróakadémiát, hogy aki tud, csatlakozzon, és szervezzünk valami külön programot a rendezvény résztvevőinek.
Mondjuk program, az volt. Esténként 2 koncertre is számíthattunk (Annáékon kívül fellépett a Loyal, Jónás Vera, a Watch Me és a Real Giana Brothers), nappalra pedig egyéb érdekességekkel készültek a szervezők. Mert azon nem csodálkoztam, hogy lehetett ékszereket meg karkötőket készíteni, vagy hennáztatni – de Annáék hoztak a legendás pufidzsekiből (tudod, ami abból a csomagolóanyagból van, amit jó móka pukkantgatni), amit AatB matricákkal és filctollal lehetett személyre szabottá tenni. Előkerült egy sokméteres vékony vászon is, több doboz textilfestő filccel egyetemben, amit a rajongók dizájnoltak meg – ahogy csak kedvük tartotta. És a harmadik napon a bátor jelentkezők teljes arcfestést és műanyag lókosztümöt kaptak (a sörények jelentős részét én hajtogattam ám, mégpedig WC-papírból!), majd a pusztában Szabó K. István rendező iránymutatásával forgattak egy titkos klipet. (Annyira titkos, hogy többet nem is mondhatok róla, de mutatok egy képet, ahol Anna és a rendező mellett állok.)
És az írók?
Az íróknak is jutott szerep, mégpedig a második napon, amikor Anna, Pásztor Sámuel és Demeter Szilárd dalszövegíró workshopot tartottak. Mi, Íróakadémiások is beszéltünk az ihletről, Anna is elmesélte, hogyan ír dalszöveget. Nagyon tetszett, ahogy Anna beavatott bennünket, hogy két kisgyerek mellett van, amikor pelenkázás vagy hasonló nem-dalszövegírás-barát helyzetben támad ihlete, és már megtanulta, hogy azonnal lefirkantsa valahová, akárhová, ami az eszébe jutott – mert
olyan, hogy „írásra félretett idő”, olyan többé nincsen.
Az is tetszett (én még nem gondoltam bele, hiszen verset sem írok, nemhogy dalszöveget), hogy a dalszövegnek a bölcs hármas szerint nem is kell, hogy olyan mély mondanivalója legyen, mint egy versnek.
Elég, ha van egy jó kulcsmondata,
és a dal arról a gondolatról szól – mint például a „Négykézláb megyek hozzád”-dal a legtöbb hallgató azonnal azonosul. Az is fontos a dalszövegírásban, hogy a meglévő dallamnak megvan a ritmusa, és simán előfordul, hogy az erre írt szöveg nem stimmel: kell még minden sorba egy plusz szótag, vagy éppen hogy túl hosszúak a sorok. Hű, ezt helyrehozni, az aztán a kihívás, nem?
Anna felhívta keringőre a hallgatókat: írjanak nekik dalszöveget, és az együttes kiválasztja a legjobbakat. Ha lesz közte olyan, amibe beleszeretnek, később még meg is zenésítik! (Ez a szám még nem készült el, de amint hallok róla, kiegészítem a cikket!)
Nagyon jól szórakoztam az Ugaron, és ezzel nem voltam egyedül. Remek volt a hangulat:
nyugalom, napfény, lovak, volt mit enni és inni
(köszönet a Morzsa bisztrónak, a Borkas fröccsbusznak és a többieknek), és jó volt a társaság. Jövőre gyere el te is! Komolyan. A jegyár gyakorlatilag névleges, holott tartalmazza az összes koncertet és programot. A szállás is egyszerű, mert ha sátrat hozol, azt szinte ingyen felverheted a fák között – de ha nincs kedved sátrazni, válaszd a jurtákat, és a közelben vannak olcsó, B&B-jellegű házikók is. Én jövőre is itt leszek, akár hívnak, akár nem!
Utóirat: Külön köszönet az együttes menedzserének, Dénes Adélnak, aki fantasztikus munkát végzett a szervezéssel (és elviselt engem meg a plusz kéréseimet)!
Képek: Anna and the Barbies, Pál Dániel Levente
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
