Kell-e kutatás a regényíráshoz?

Biztos sokszor hallottad már a kutatás szót a regényírás kapcsán. Talán gondolkodtál rajta, ez téged érint-e vagy sem. Szerintem igen. Elmondom, mit nevezek kutatásnak, és szerintem egyet fogsz velem érteni.
Az első történetedet valószínűleg meg tudod írni kutatás nélkül, mert ez valami olyan, ami te vagy, ami a bensődből jön, ami feszít, akit ki akarsz írni magadból. Akkor is, ha ez egy szimpla romantikus sztori, akkor is, ha ez egy abszurd novella, nagyjából tudod, honnan indítod, hová érkezik majd, milyen környezetben játszódik.

Az első regényedhez valószínűleg nem kell kutatás

De könnyen előfordulhat, hogy már az első történetedhez is utána kell nézned dolgoknak. Mert mondjuk az fordult meg a fejedben, hogy arról az időről írnál, amikor Magyarországon lett végre orvosi egyetem, mert valamiért egy ilyen sztori jutott eszedbe. Csakhogy fogalmad sincs, hol volt az első magyar orvosi egyetem, azt meg aztán csak találgatod, pontosan mikor lehetett ez, és pontosan hol, na és akkor még az is kérdés, akkoriban milyen volt a társadalom, az etikett, hogyan öltöztek az emberek, milyen házakban éltek… és így tovább.
A kutatás ugyanis azt jelenti, hogy utánanézel annak, amit nem tudsz.

A kutatás vonatkozhat a helyszínre

A helyszínnek akkor kell utánanézned, ha nem ott laksz, ahol a történeted játszódik. Ha már voltál ezen a helyen, de nem sétálsz itt minden nap, akkor biztosra veheted, hogy merülnek fel olyan részletek, amelyek utánolvasást igényelnek. Lehet, hogy sok mindent kiegészítesz fejben, mondjuk hogy mikor nyit és zár egy könyvtár, de ha precíz ember vagy, könnyen lehet, hogy még ennek is utánanézel. 

Sok apróságra szükséged lehet, például hogy mi egy adott keresztutca neve, vagy adott dátumon adott városban milyen volt az időjárás, esetleg egy sarkon van-e étterem, vagy lakóház bejárata. Ezeket ellenőrizheted személyesen, vagy rákereshetsz interneten vagy könyvekben.

Ha elképzelt a helyszíned, akkor a kutatás jellege egészen más. Akkor ugyanis az a kérdés, milyen helyszínt találsz ki és itt milyen fizikai és egyéb tudományos törvényeknek kell megfelelni. Egy sci-fi vagy fantasy alapos kutatómunkát igényel – tulajdonképpen minél hitelesebben akarod megírni a sztorit, annál inkább. Gondolj csak bele, hogy mondjuk Ken Liu napvitorláról szóló novelláját meg lehet-e írni úgy, hogy fogalmad sincs róla, mi az a napvitorla, arról pedig még kevesebbet tudsz, hogyan működik. (A novella címe: Mono no aware.)

A kutatás vonatkozhat szereplőre

Ha férfi szemszögből írnál nőként, mindenképp érdemes időt szánni rá, hogy megfigyeld a férfiak szavajárását, és a regényed döntési helyzeteit is vitasd meg néhány fiúismerősöddel, nekik milyen szempontjaik lennének, hogyan gondolkoznának. 

Ez fordítva is igaz, természetesen, illetve minden egyéb helyzetre, amit te nem ismersz: nálad sokkal idősebb szereplő, más kultúrában felnőtt szereplő, sokkal gazdagabb vagy szegényebb szereplő stb.

Ha pedig a szereplőd (főleg ha főszereplő) olyan különleges helyzetben van, amit nem ismersz közelről, pl. bipoláris személyiség, autista, vagy vadászrepülőgép-pilóta, mélytengeri búvár, balesetben megvakult vagy ujjak nélkül született, akkor mindenképpen szükséged lesz rengeteg információra ezzel kapcsolatban, annyi sokra, hogy úgy érezd, mindent tudsz a témáról. Csak ebben az esetben lehet hiteles a szereplőd.

A kutatás vonatkozhat a cselekményre

Tudnod kell, mi az, ami megtörténhet, és milyen fordulatot nem írhatsz meg, mert a világ nem így működik. Különösen figyelj a balesetekre és orvosi, egészségügyi esetekre, ha például ma töröd el csúnyán a karodat, akkor könnyen lehet, hogy fémet csavaroznak a csontba és így nem kapsz sínt, nem gipszelik be a karodat. Vagy ha átáll a szereplőd egy új diétára, akkor lehet, hogy először nem jobban, hanem rosszabbul érzi majd magát, és jellegzetes mellékhatások lépnek fel – amelyekről te mit sem tudsz, hiszen soha nem próbáltad azt az étrendet.

Ne higgy a filmek klisés fordulatainak. Egy ájult újraélesztése, egy autó röppályája a kikötődokkból a vízbe, egy zár felnyitása korántsem olyan egyszerű, mint a képernyőn látszik. A történések kapcsán külön felhívom rá a figyelmed, hogy amiről nincs első kézből származó információd, hanem elgondolva belátod, hogy klisére támaszkodsz, akkor annak a témának kérdezz utána!

A kutatás vonatkozhat a történelmi hitelességre

Ha történelmi regényt írsz, kiemelten fontos, hogy minden stimmeljen, amit leírsz, és a környezet legyen hatással is a szereplőkre, a jellemükre és a velük történő eseményekre. Ha nem alkot szerves egészet a kor és a benne történtek, akkor ennek díszletszaga lesz.

Történetet olyan történelmi korban írj, amelyet valóban ismersz, amelyről szakkönyvet, ismeretterjesztő könyvet is olvastál. Ne hidd, hogy a Netflix-sorozatok hűen mutatják be mondjuk a viktoriánus Anglia női ruháit, olvass inkább kutatói tanulmányokat az adott éráról.

Hol kutassak?

Ma szó szerint a mutatóujjunkat kell csak kinyújtani, hogy információhoz jussunk. Azonban lebegjen a szemed előtt a figyelmeztetés, hogy a neten közölt információ könnyen lehet téves. Az biztosabb, ha valaminek könyvben nézel utána (járj könyvtárba), de még jobb, ha beszélgetsz valakivel, aki ismerője ennek a területnek, és specifikus kérdésekre is választ tud neked adni. Hidd el, mindenki szívesen beszél arról a témáról, amelynek szakértője. Ha látja rajtad az őszinte érdeklődést, akkor segíteni fog. Gondold végig, ki az, akinek birtokában van az adott információ és keresd fel ezt az embert. Például nyugodtan betelefonálhatsz az ELMŰ ügyfélszolgálatára, ha arról keresel infót, hogyan telepítik Magyarországon az erősáramú hálózatokat, és az ismertségi körödben nincs senki aki irányba állítana ezen a területen.

Tehát első körben nézz körül a neten, mit találsz. Utána keress a témában könyveket és szerezd meg őket, e tudás alapján validáld a neten összeszedett infókat. Írd össze a kérdéseket, melyek a téma kapcsán választ igényelnek, és ezekkel a konkrét kérdésekkel keresd meg azt személyt, aki választ adhat. Beszélj vele telefonon vagy személyesen – ne hagyatkozz az e-mailre, mert ez egyoldalú kommunikáció, és a beszélgetőpartnered reakcióit sem érzékeled!

Mennyi idő a kutatás?

Egy novella esetében könnyen előfordul, hogy a kutatásra szánt idő hosszabb, mint amennyi idő alatt maga a novella elkészül. A regény esetében is lehet extrém hosszú a felkészülési idő, de általában 1-3 hónapnál többet nem éri meg a kutatással tölteni, mielőtt elkezded az írást. Ha nagyon bonyolult a téma, akkor a kutatásban arra fókuszálj, hogy elég információd legyen a vázhoz és az elkezdéshez. Ebben az esetben ugyanis a regény írása közben is folytathatod a kutatást, nem kell minden homokszemnek a helyére kerülnie a legelső szó leírása előtt.

Fontos, hogy amikor ellenőrizendő tételhez érsz az írás során, akkor ezt vagy jelezd magadnak a kéziratban, vagy nézz utána azonnal, lehetséges-e. Így a regény vagy novella írása közben is könnyen átnyergelhetsz a kutatómunkára, és persze kiderülhetnek olyan újdonságok, melyek befolyásolják az eddig leírtakat is. Azonban ha az előkészítés kellő alaposságú, akkor a közbülső kutatások nem hoznak felszínre mindent megváltoztató adatokat. Érdemes tehát előre gondolkodnod!

Hogy egy cikkemről se maradj le, iratkozz fel a hírlevelemre!