Az Íróakadémián dr. Sándor Eszter Anita, a MISZJE jogásza tartott előadást a szerzői jogokról, mindarról, amit az íróknak és költőknek illene tudnia.
Ha neked is vannak író, költő ismerőseid, küldd el nekik ezt a cikket, vagy oszd meg Facebookon!
A szerzői jogokkal kapcsolatban több törvény is mérvadó. A szerzői jogi törvény, a polgárjogi törvény, a Btk. mind tartalmaz olyan bekezdéseket, amelyek relevánsak lehetnek.
Szerzői jogvédelem
Először is azt fontos tudni, hogy a szerzői jogodat eleve védi az Szjt., de aki biztosra akar menni, az az önkéntes nyilvántartásba bejelentheti a műveit. Ez arról szól, hogy a kész kéziratot kinyomtatva, borítékban egy kisebb díj ellenében elhelyeztethetjük a hivatalban, és ha valaha is kétség merül fel a mű szerzőjét és keletkezését illetően, akkor a bíróság kikéri ezt a Hivataltól és bizonyítékként felhasználható.
Szerzői jogi védelemről akkor beszélhetünk, ha egy műnek egyéni, eredeti jellege van. Az egyéni azt jelenti, hogy pl. egy szerelmes témát feldolgozol: senkit nem érdekel, hogy nem te vagy az első, aki szerelmes történetet ír, az számít, hogy te csinálod. Egy mű pedig eredetinek számít akkor, ha más műtől egyértelműen meg lehet különböztetni. A mű mennyisége, minősége, esztétika nem számít, akkor is védi a törvény a szerzőségedet, ha embertelenül pocsék dolgot alkottál.
Nem illeti meg szerzői jogi védelem a tényeket, híreket. Az ötlet sem levédhető, vagy az elv, elgondolás, eljárás, működési módszer.
És mi van akkor, ha nem csak egy szerzője van egy könyvnek?
Közös művek szerzőit szerzőtársaknak nevezzük: ők egyenlő mértékben részesülnek a jogokból (szerzői jog és felhasználási jog, vagyoni jog). Az összekapcsolt műveknél társszerzőről beszélünk (például amikor egy gyerekkönyvet egy személy ír, egy másik pedig illusztrál).
Az együttesen létrehozott műveknél, amin többen dolgoznak, és nem állapítható meg, ki milyen mértékben (pl. szoftver esetében), jellemzően cég a szerzői jogtulajdonos.
A gyűjteményes művek esetében, ahol több szerzőtől válogatnak össze műveket, a szerzői jogi védelem azt jelenti, hogy más nem adhatja ki ezt a könyvet pontosan ugyanúgy.
Kit illet a szerzői jog?
A szerzői jog olyan jog, amelyről nem lehet lemondani, ha egy szerződésben mégis benne van, azt a bíróság nem veszi figyelembe.
Ha egy mű név nélkül vagy álnévvel jelenik meg, akkor az első nyilvánosságra hozó személy számít szerzőnek, egészen az igazi szerző fellépéséig.
A mű egységének védelme azt jelenti, hogy ha a kiadó a tudtom nélkül jelentősen belenyúl a könyvbe, megtámadhatom a bíróságon. (A tudtom nélkül fontos kitétel: ha átküldik a szerkesztett változatot és te jóváhagyod, akkor jóváhagytad.)
A szerzői jog sosem évül el, és örökké a szerzőt illeti.
És a vagyoni jog? Mennyi pénzt kapok?
A vagyoni jog a szerzői joggal ellentétben örökölhető, ez minden szerzőt, illetve örököst halála után 70 évig illet meg (a lejárat évében december 31-ig).
Az első forgalomba hozatal után illeti a szerzőt díj, a továbbértékesítésből már nem. (Tehát ne háborodj fel, ha a Vaterán árulják a könyvedet, neked nem jár ebből az eladásból pénz.)
A mű másolása (fénymásolás, CD-re kiírás) után is illet minden szerzőt pénz, ezt reprográfiai díjnak nevezik és a MASZRE az, aki megkeresi a jogtulajdonost a díj kifizetésével, de érdemes nekünk utánamenni és regisztrálni.
Ha a művek nyilvános könyvtárakba kerülnek, ezek után is díjat kapunk. Ha valaki olyan könyvtárat nyit, amellyel gazdasági hasznot akar elérni, akkor ahhoz, hogy a könyvünket a polcra tegye, a szerzői engedélyt meg kell szereznie, és jogdíjat kell nekünk fizetnie minden bevétel után. A nyilvános könyvtárakban kivett könyvekre is jár jogdíj: visszaosztják a bevételeket az összes kölcsönzés számával, és visszaszorozzák könyvekre, szerzőkre. (Ez akkor is igaz, ha magánkiadásban jelenteted meg a könyved és odaajándékozol pár könyvet néhány könyvtárnak. Hagyd meg náluk az elérhetőségedet.) A MISZJE ebben a pillanatban is több száz szerzőt keres, a listát itt nézheted meg. Ha a neved szerepel rajta, lépj kapcsolatba a szervezettel, ha ismerős nevét látod, akkor szólj az ismerősödnek, hogy keresse meg a MISZJE-t!
Ha a munkakörödbe tartozik egy alkotás létrehozása, akkor a munkáltató szerzi meg a vagyoni jogokat, de téged mint munkavállalót ezért díj illet meg.
Szerző halála után 70 éven túl a vagyon jogra nem áll fenn a védelmi idő, de a szerzői jog megilleti (a nevét fel kell tüntetni).
Mi az a közös jogkezelés?
Az 1800-as években Franciaországban két zeneszerző beült egy étterembe, és hallották, hogy a zongorista az ő művüket játssza – és tudták, hogy nem kapnak érte pénzt. Ekkor hozták létre a közös jogkezelés intézményét, amikor bizonyos szervezeteknek feladata annak figyelése, hogy ki mit használ fel és a díjakat beszedje, a jogtulajdonosnak továbbítsa. Ezek csak egyesületi formában jöhetnek létre. (Ilyenek a MASZRE, az ARTISJUS, a MISZJE.)
Hogyan szerződj a művedre?
Ha kiadóval írsz alá szerződést, akkor a felhasználási jogot adod át az adott kéziratra vonatkozóan.
Ha a szerző két kizárólagos szerződést ír alá a felhasználásra, akkor a szerző beperelhető. Ha a kiadói szerződésbe nem írjuk bele, hogy kizárólagos, akkor is az, nem viheted másik kiadóhoz.
Ismeretlen felhasználásra nem kérhet a szerződő felhasználási jogot, tehát nem szerepelhet a szerződésben olyan, hogy a jövőben kitalált formátumokra is kikötik a felhasználást, csak olyanra lehet, ami már létezik.
Szóban nem jöhet létre felhasználási szerződés, kizárólag az írásban kötött szerződés érvényes.
Jövőbeni műre nem lehet felhasználási jogot kérni. Ha olyan bekezdés van a szerződésedben, hogy köteles vagy még 1-2-3 könyvet írni az adott kiadónak, vagy hogy 5 éven belül bármit írsz, azt a kiadó kéri, vagy opciója van rá, az mind semmis.
Minden felhasználási szerződés meghatározott időtartamra és egy kiadásra szól. Utánnyomás, második kiadás esetén új szerződést kell kötni.
A bíróság ismeri a best seller klauzulát: ha a könyv jobban fogy, mint a kiadó számította, több pénzt kell fizetnie a szerzőnek.
A szerzői jog megsértése
Megsérti a szerzői jogot, ha az alkotás nem a szerző nevével jelent meg, vagy ha engedély nélküli átdolgozásról van szó (ide tartozik az utánnyomás is a szerző engedélye nélkül, vagy az idézés forrásmegjelölés nélkül). Ha effélét tapasztalunk, először felszólítjuk a jogsértőt (célszerű egyből ügyvéddel írattatni a levelet). Ha nem kapunk választ vagy nem rendeződik az ügy, bírósághoz fordulunk, hogy állapítsa meg a jogsértést. A jogsértőtől ezután azt kérhetjük, hogy a sérelmezett tevékenységet függessze fel, illetve hozza nyilvánosságra, hogy jogot sértett; az érintettek szolgáltassanak nekünk adatot (pl. a boltok); kérelmezhetjük a sérelmes helyzet megszüntetését; ha ez lehetséges, az eredeti állapot visszaállítását; illetve a kereskedelmi forgalomból való visszavonást, megsemmisítést, lehet kártérítést, sérelmi díjat kérni (ez utóbbi azt jelenti, hogy a bíróság a személyiségi joghoz egy összeget rendel). Mindezeket a jogsértőtől kell követelni, illetve attól, aki ebben részt vett (pl. nyomda). A jogsértés tényét újságban kell megjelentetni vagy tévében bemondatni.
Az e-könyvvel kapcsolatos jogsértés megszüntetését az üzemeltetőtől kell kérni. A fájlcserélő rendszereknél csak a küldőtől lehet ezt kérni, a felhasználó nem vonható felelősségre. Ha a Facebookon látjuk a művünket, a jogsértőt ott jelentsük fel. Ha a kár eléri a 100.000 Ft értéket, bűncselekménynek számít, a Btk. vonatkozik rá, és akkor a NAV fog nyomozni, a NAV költségére. (Amúgy ha a szerző feljelent valakit, akkor a Ptk. szerint folyik az eljárás és a szerző fizeti a költségeket.)
Viták esetén fontos szereplő a Szerzői Jogi Szakértő Testület: a bíróság keresi fel őket, ha nem tudnak dönteni. Ha a kiadó és a szerző vesznek össze, akkor is lehet tőlük közvetlenül véleményt kérni, konkrét esetre. Az SZTNH általánosságban válaszol kérdésekre a honlapon, de adott esetre nem adnak véleményt. Van egy Egyeztető testület is az SZJSZT-n belül, amely választott bíróságként működik.
Ha tehát visszaélnek a műveddel, ne hagyd szó nélkül! Könyvjelzőzd ezt a bejegyzést, és nézz vissza rá, ha azt gondolod, valaki jogosulatlanul használná a művedet, illetve olvasd át akkor is, ha szerződés aláírása előtt állsz.
Soha ne írj alá szerződést anélkül, hogy jogász látta volna!
Mint a fentiekben olvastad, bizonyos pontok annyira jogellenesek, hogy a bíróság eleve semmisnek tekinti őket. De egyedül a te érdeked, hogy egy kiadónak milyen jogokat adsz oda és te milyen kötelezettségeket vállalsz. A kiadói szerződésedben lesz szó árengedményről, megmaradt készletről, nyomtatott, hangos- és e-könyvről. Ezekben a kérdésekben egyedül valószínűleg nem tudsz dönteni, mert nem ismered az anyagi, jogi vonzatokat. Nem kell minden feltételt elfogadnod, a kiadói szerződés is tárgyalható!
Fontos: ha kérdésed van, én nem tudok neked érdemben segíteni,nem vagyok jogász, keresd közvetlenül a Hivatalt!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!