Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

2 tipp az érdekes szövegért!

Leírod azt, amikor a szereplőid gondolkodnak?
Erről van szó:
“Julcsi elgondolkodott.”
Vagy:
“Artúr gondolkodott.”
És nem érzed visszásnak? 
Dehogynem.
Nem véletlen.

Ez ugyanis csupán töltelék a szövegedben. Hisz a szereplőid gondolkodnak. Folyton. Egyfolytában. Szünet nélkül. Ennyi erővel azt is leírhatnád, hogy levegőt vesznek.
Keress rá a szövegedben a “gondol” szóra, és nézd meg, mi történik, ha kitörlöd a szövegből a vonatkozó tagmondatot! Feszesebb, érdekesebb lesz a prózád? Ha igen, akkor máris nyertél!

Tudod, miért írtad le ezeket a gondolkodásokat? 

Mert te magad gondolkodtál és abban a pillanatban épp nem jutott eszedbe semmi. Márpedig ha nem történik semmi, akkor azt inkább ne is írjuk meg.

Ugyanez a helyzet a nagy csönddel.

Biztosan te is leírtad már, hogy Julcsi és Artúr csak mentek egymás mellett, csöndben. Hogy nem beszélgettek. Ez egy olyan jelenség, ami néha fontos, mert azt akarod mutatni, hogy ez itt egy kényelmes csend, hogy ők ketten még hallgatni is milyen jól tudnak együtt. Vagy épp azt akarod megmutatni, hogy kínos a hallgatás, hogy ez a két ember nem talál beszédtémát. 
De ebben az esetben is igaz a fenti tétel:

Többnyire azért írod, hogy a szereplőid nem beszélnek, hogy csak hallgatnak és ballagnak, mert nem jut eszedbe semmi.

És ekkor is remek eszköz a törlés. Keresd meg ezt a részt, és töröld. Érdekesebb lesz a szöveg enélkül? Akkor nem volt rá szükséged!
Rögtön megnyugtatlak, hogy nem baj, ha nem írsz hosszú, elképesztően izgalmas párbeszédet két szereplő közt, hanem egyszer csak odajutsz, hogy már nem hallod, mit mondanak épp. Kész, kifújt. Mert mondjuk elfáradtál és elzáródott az ihletcsap. Ez rendben van. De a szereplőidnek nem kötelező ekkor hallgatnia. Fogadd el, hogy ennyit beszéltek, hogy ennyi volt izgalmas, és zárd le a párbeszédet, folytasd leírással, vagy zárd le nyugodtan a jelenetet. Ugyanis nem kötelező a szereplőid minden pillanatáról beszámolnod, sőt. 

Aranyszabály, hogy csak az érdekes részeket írjuk le. 

Márpedig ha egy adott jelenetben többé nem érdekes, amit a szereplők tesznek vagy mondanak, akkor neked mint írónak szíved joga ezt befejezni. Nem kell mismásolni, hogy nem beszélnek, hogy hallgatnak, hogy gondolkodnak.
Szabadítsd fel magadat e kényszer alól, hogy  úgy érezd, folyton mutatnod kell őket. Nem! Erről szó sincs! A szöveged érdekességét éppen az javítja, ha csakis az érdekes eseményekről, beszélgetésekről, gondolatokról számolsz be!

Ez volt a mai két tipp a szöveg feszesebbé tételére!

Törölj minden egyes “gondolkodott” és “nem beszéltek, hallgattak” mondatot, tagmondatot, ami nem ad hozzá a szövegedhez!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .