Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Balatonon játszódó bűnügyi regényt szerkesztettem

Farkas Anett: A 33-as beteg

Farkas Anett: A 33-as beteg

Rettenetes sorozatgyilkosság sokkolja a Balaton fővárosát. Egy szörnyeteg nőket rabol el és aláz meg. Pintér Dávid sztárnyomozó és alkalmi társa Budapestről, Fehér Vivien próbálnak válaszokat találni, és kibogozni azt a csomót, ami egyre bonyolultabb az áldozatok számának gyarapodásával.
Úgy tűnik, a rejtély megoldásához Vivien múltján keresztül vezet az út.
De mi köze mindehhez a zalaegerszegi pszichiátria szomorú sorsú betegének, Rebekának? Vajon az őt kezelő pszichiáternek sikerül áttörést elérnie?
Ki ismerheti a teljes igazságot?
Egy rendőrnő.
Egy apa.
Egy pszichiáter.
Öt barátnő a múltból.
A 33-as beteg.

Felkeltette az érdeklődésed? Itt tudod megrendelni a regényt.

A közös munka

A krimi ötletével Anett még 2020 végén keresett meg. A kézirat végül mentori rendszerben készült el: először megbeszéltük Anett céljait, majd a vázlatot, a csavarokat. Ezt követően Anett darabokban küldte el a szöveget. Ezt szerkesztettük és visszajeleztünk a cselekmény alakulásával kapcsolatban, különösen odafigyelve az információadagolásrra, ami egy rejtélyes történetben alapvető fontosságú.

Kiemelt fontosságú volt, hogy a nyomozók ne jussanak azonnal a megfelelő következtetésre. Az írónak egy hasonló regényben szerintem ez a legnehezebb: a kívülálló szemével körülnézni, hisz nem szabad azonnal észrevennie, mi az az egyetlen szó, ami a rejtély megoldása felé visz. Ezen elv miatt komplett jeleneteket is áthelyeztünk akár 30 kéziratoldallal hátrébb, és olyan jeleneteket javasoltunk Anettnek, amelyekben a nyomozók kibontják azokat az izgalmas szálakat, melyeket a szereplők felvetettek.

A munkával siettünk, hisz Anett tavasz végén egy pályázatra készült vele. Ekkorra kb. 50 000 szavas volt a regény; ennek bővítési lehetőségeit is megbeszéltük a leadáskor, hisz volt még benne enyhén kiaknázott lehetőség. Anett végül úgy döntött, visszamondja a pályázatot és a NewLine kiadót kereste meg a kézirattal, ahol a lelkes kiadói csapat azonnal bizalmat szavazott neki, és Faniszló Ádámot kérték fel a borító megtervezésére. A könyv tehát kívül-belül profi, a magyar piacon igazán kevés krimit találunk olyan író tollából, aki valóban dolgozott a Rendőrség kötelékében!

A szerző így élte meg a közös munkát

Pozsgai Anett, A 33-as beteg szerzője

„A történetemet első sorban nem magyar szereplőkkel képzeltem el, valamint E/1-ben kezdtem el írni.
Krisz már a legelején rávilágított arra, hogy mindkét döntésem átgondolandó. Ő nem tanácsolta azt, hogy olyan helyről írjak, amit csak a Google tud nekem megmutatni. Írjak arról, amit jól ismerek, ahol születtem. Mivel ez a helyszín a Balaton fővárosa, átgondolva a dolgot igazat adtam neki. Továbbá elmagyarázta, hogy egy sorozatgyilkosos, több csavarral rendelkező könyvet nehéz hatásosan megírni abban a szemszögben, ami nekem könnyebbséget okozott volna. Bár nehezen, de belevágtam az E/3-ban. Több oldalról tudtam a szereplőket bemutatni, és az egyik csattanóm (ami történetesen nem is a ki vajon a gyilkos?) szintén sokkal kidogozottabbra, hitelesebbre sikerült. Ezúton is köszönöm Krisznek a támogatást, hogy elhitette velem, hogy ezt a történetet nem hagyhatjuk a fiókban lapulni.”

Ha téged is érdekel a mentori rendszer, vagy a lektori véleményezés, szerkesztés, itt olvashatsz róla többet! 

Olvass bele!

A lány reszketett. Annyira félt, hogy az izzadságtól átnedvesedett a ruhája, a szíve zakatolt, közben folyamatosan arra a kismillió tényezőre gondolt, ami kimenekítheti ebből a lehetetlen helyzetből. Homloka ráncba gyűrődött, a fogát csikorgatta tehetetlen dühében, ahogy lökdösték. Érezte karján a nyomást, látta lelki szemei előtt az elfehéredett ujjakat, amik közrefogták. Száját vastag szigetelőszalag, szemét fekete szövet borította, ami elzárta előle a külvilágot és a rá váró borzalmat. Nem védekezett. Lett volna értelme? Tudta, hogy nem. Ügyetlenül botorkált előre körömcipőjében, minden egyes lépésnél elakadt a sarka az avarban, karját, arcát faágak karcolták. A madarak csiripelése és a lombok zizegése kúszott minduntalan a fülébe. Aztán hirtelen hisztérikus kacaj harsant, betöltötte az erdőt, visszhangként kísértette néhány másodpercig.
A lány köhögni kezdett, a hörgés a torka mélyéről tört elő. Hatalmas pofon csattant válaszul az arcán, ami úgy szólt, mint egy kidurranó lufi. A lány érezte, ahogy kirajzolódik rajta a tenyérlenyomat, majd éles nyikorgó zaj ütötte meg a fülét. Talán egy ajtó lehetett? Erős kéz taszított rajta egyet, amitől előrebukott vékony, nyurga teste. Orrfacsaró, dohos szag kúszott az orrüregébe. Hüppögni kezdett, magzatpózba húzta össze magát. Nem sokáig nyugodhatott, a durva kezek újra őt püfölték, majd egy régi, kemény, faszékhez kötözték. A pillanat töredéke alatt rántották le róla a szigetelőszalagot.
Miért pont ő? Újra lúdbőrözni kezdett a háta attól, ahogy megragadták az állkapcsát, és egy idegen tárgyat húztak végig az ajkain, egyszer, majd még egyszer, aztán még sokszor. A fanyar íz bekúszott a szájába, majd a nyálával keveredve elérte a nyelőcsövét. Kirúzsozták? Mi célból? Mi történik vele? Kérdések garmadája lepte el az agyát, mint kukacok a rohadt húst. Valaki behajolt az arcába, érezte a leheletét, fröcsögve beszélt hozzá, rikácsolva ejtett ki minden egyes szót. A lány önkéntelenül fordította el a fejét, ösztönösen próbált távolabb húzódni.
Koppanást hallott, mintha az asztalra tettek volna valamit, aztán léptek hangját, csoszogást, majd egy kéz hirtelen torkon ragadta. Ebben a pillanatban rájött, hogy nem elég erős a túlélési ösztöne. Izzadság gyöngyözött a homlokán, amint ráébredt, hogy azt tehetnek vele, amit csak akarnak…
– Miért? – kérdezte elhaló hangon.
– Mert ezt érdemled.

Tetszett a részlet? Ha szívesen olvasnád tovább, akkor rendeld meg most!

Iratkozz fel a hírlevelemre, hogy ne maradj le egy cikkemről se!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.