Beszéljünk ma a könyved szakaszolásáról, azaz arról, hogy:
Mit jelent, hogy fejezet? Mit jelent, hogy jelenet?
Ha hosszabb történetet vagy cikket írsz, szükséges, hogy emészthető részekre bontsd. Sok mindentől függ, hol teszel szünetet a szövegbe: zsánertől, stílustól, írói szándéktól. Az azonban tagadhatatlan, hogy szünet kell. Az olvasód könnyebben, szívesebben olvassa azt a könyvet, ami szakaszokra bomlik, ez ugyanis lépésekre bontja számára az olvasást mint feladatot.
A fejezet egy gondolati egység, a történet egy adott szakaszát meséli el. Állhat több jelenetből is.
Mikor kezdj új jelenetet?
Ha ugyanazt a cselekményszakaszt mesélnéd tovább, amit eddig is, de:
- helyszínt váltottál, vagy
- eltelt némi idő, amiről nem szükséges beszámolni, mert nem történt közben semmi érdekes, vagy
- más szereplő nézőpontját mutatod,
- túl hosszúnak érzed a jelenetet és szeretnéd elvágni egy izgalmas ponton.
Amikor jelenetet váltasz, ne feledd ezt megmutatni az olvasónak egy kisebb jelenetleválasztó jellel (legelterjedtebb a középre igazított három csillag: ***) vagy két üres sor beillesztésével.
Hol vágd el a fejezetet? Hol legyen vége?
Logikusnak tűnik ott fejezetet befejezni és újat kezdeni, ahol a szerkezet megkívánja, tehát hogy fejezeten belül legyen egy eleje-közepe-vége struktúra. Ez tulajdonképpen nem rossz választás, csak van vele egy baj: megakasztja az olvasást. Indokot ad az olvasónak, hogy letegye a könyvet. Ezért jobb, ha a fejezeteidnek közepe-vége-eleje szerkezete van. Tehát a mesélést kezdd mindig ott, ahol már történik valami, futtasd ki, mutasd az akciót, a következményeket, majd amikor az olvasó már megpihenhetne, mutasd meg neki, hogy megint történni fog, vagy már történik is egy újabb bonyodalom. A fejezetvég tehát legyen izgalmas, vágd el akkor a szálat, amikor az olvasó éppen a széke szélén ül. Fontos azonban, hogy ha nagyon izgalmas ez a pont, akkor a következő fejezetet pontosan innen folytasd: tehát ha párbeszédet vágtál ketté, akkor a fejezet végén feltett kérdést kövesse a következő fejezet elején a válasz – vagy egy váratlan történés. Például ha a gyerek felteszi az anyjának a kérdést a fejezet végén: Szeretsz te egyáltalán?, akkor a következő fejezet kezdődhet azzal, hogy egy traktor tolat be a nappalijukba és ledől a fal – tehát történik valami, ami elodázza a válaszadást.
Ha a fejezeted vége azt a kérdést veti fel az olvasóban, hogy „na és ez hová vezetett?” vagy „mi volt ennek a következménye?”, akkor tovább fog olvasni. Ha az olvasó lezártnak érzi a cselekményt, és csak azt a kérdést tudja megfogalmazni, hogy „oké, és történt még valami?”, akkor nem elég érdekes a fejezetvég.
A legjobb kezdés pedig az, amit úgy folytatnál az előző fejezetben leírtak után, hogy „és emiatt”, vagy „de”. Ha tehát készen vagy a történeteddel, nézd meg a fejezetvég – új fejezetkezdés párokat! Mi köztük a kapcsolat? Van ok-okozat vagy ellentét?
Szakkönyvek, cikkek esetén
egyszerűbb eldönteni, hol legyen a fejezet eleje és vége, mert ezekben gondolati egységek szerepelnek. Célszerű új fejezetet kezdeni, amikor ugyanannak a témának egy más aspektusát világítod meg, vagy új témába kezdesz, illetve a következő lépcsőfokot, tennivalót mutatod meg.
Novellákban
is érdemes szünetet tartani. Ökölszabályként azt tudom mondani, hogy ha két oldalnál hosszabb a novella vagy a fejezet, akkor vizsgáld meg, igényel-e fejezet-, vagy jelenetelválasztást, jobb-e, ha az olvasó egy adott ponton levegőt vehet. Egy négyoldalasnál hosszabb novellába már valószínűleg kívánkozik egy fejezetelválasztás, de nem biztos. A mondandótól, cselekménytől függ!
Legyen a fejezetnek címe?
Szakkönyv esetén mindenképpen válassz címet, mégpedig inkább legyen hosszú, mint rövid, ha a rövid cím nem elég informatív. A szakkönyvet ugyanis az olvasó gyakran nem az első oldaltól az utolsóig olvassa, hanem ott üti fel, ahol a számára éppen aktuális mondandó található.
Regény esetében megfelelő fejezetcím a fejezet száma. Akkor érdemes címet adni, ha ez hozzáadott értéket jelent, pluszt ad az olvasónak. Ha nem találsz ilyen alcímeket, inkább ne tedd!
Regényeknél előfordul a fejezetcím alatt egy rövid tartalmi ismertető is, mint pl. Vernénél az Utazás a Föld középpontja felé esetében. Ilyet okosan alkalmazz: ne lődd le a poént!
Mekkora egy jelenet, fejezet ideális hossza?
Két szünet közt jó, ha van minimum két oldal (A4-es oldal esetében), de legalább egy oldal, és ne legyen több, mint nagyjából nyolc oldal.
Fontos, hogy a fejezeteid nagyjából hasonló hosszúságúak legyenek. Ha összevissza van kétoldalas meg tízoldalas fejezeted is, az fárasztja az olvasót, de ha minden fejezeted nagyjából egyforma hosszú, akkor észrevétlenül adsz ritmust a történéseknek. A rövid fejezeteket vond össze az előzővel vagy következővel, a túl hosszú fejezeteket pedig vizsgáld meg, hol ideális elvágni, hol vannak a legdrámaibb helyzetek.
Ha megvannak a jelenetek és fejezetek, ne felejtsd el ellenőrizni, valóban szükségesek-e a történethez, arról itt írtam egy külön cikket!
Még több tudnivaló a fejezetekről a Hogyan írjunk könyvet?-ben!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
