Korábban írtam már cikket a képzavarokról, a meghatározásért kattints oda. Ma inkább kvízként szeretnék feladni néhány képzavart, melyet kéziratokból gyűjtögettünk össze. Találd ki, mi velük a baj, és fogalmazd meg őket helyesen! Ha készen vagy, a megoldást a feladványok alatt találod.
Miért helytelenek ezek a kifejezések?
- Ezt könnyű lenne Móric kezére varrni.
2. És még én tűröm a hátamat miattad!
3. Kérdés sem volt, hogy azonnal a nyomába szegeződjön.
4. Móni vett egy tust.
5. Próbálkoztam, de mihaszna.
6. A katonák széttárt lábakkal álltak az ajtó két oldalán.
7. Egy ismerős arc állt velem szemben.
8. Jani egy vérig megromlott bajkeverő.
9. Emily távolabb húzódzkodott Monicától.
10. A három férfit szinte a hátamon éreztem.
11. Értesítettem az ügyvédjét egy SMS kíséretében.
12. A sértés lepergett a lelkemről.
13. Szemét körbeforgatta a szobán.
A megoldások
Leírom azt is, mi a helyes megoldás, valamint azt is, mi a gond a kifejezéssel. Te is eltaláltad őket?
- Van, amikor valamit másra akarunk kenni. Meg olyan is, hogy valakire rávarrunk valamit. Meg olyan is van, hogy valakinek a kezére játszunk. De ha szegény Móricnak a kezére varrunk, az kifejezetten fájdalmas. Tehát: „Ezt könnyű lenne Móricra kenni.”
- Tény, hogy majdnem szinonimáról van szó, van köze egymáshoz a tűrésnek és annak, hogy tartjuk valaki miatt a hátunkat. De ebben a mondatban összekeveredtek. Helyesen: „És még én tartom a hátamat miattad!”
- Egy dupla esettel állunk szemben. Egyrészt az első tagmondat helytelen, mert a kifejezés a „nem volt kérdés”. Másrészt szegeződni például a tekintet tud, valakire rá. Egy embernek a nyomába szegődni szoktunk. Tehát: „Nem volt kérdés, azonnal a nyomába szegődött.” (Bocsánat, a mondattant is javítottam.)
- Ha Móni elmegy egy szerelvényboltba, és kifizet egy zuhanyrózsát, akkor valóban vett egy tust. De itt nem erről van szó. Venni fürdőt szoktunk, esetleg hideg zuhanyt vagy forró zuhanyt. Tehát: „Móni meleg zuhanyt vett”.
- A mihaszna egy melléknév vagy főnév, amit egy naplopóra használunk. Mire gondolhatott az író? Szerintem erre: „Próbálkozom, de hasztalan.”
- A lábakat széttárni inkább nők szokták, és inkább erotikus könyvben, nem kalandregényben. vagy esetleg a tornateremben. Amire itt az író gondolt: „A katonák szétvetett lábakkal álltak az ajtó két oldalán.”
- Az arcok szoktak álldogálni? Na jó, átvitt értelemben igen. De egy ismerős arc inkább feltűnik – ezt az igét szoktuk vele használni. Tehát a helyes mondat: „Egy ismerős állt velem szemben.”
- Ha valami megromlik, akkor ehetetlenné válik. A „vérig” talán a vérig sértés kifejezésből kúszhatott a mondatba. Felhívom a figyelmed a számnév használatának helytelenségére is. Tehát: „Jani velejéig romlott bajkeverő.”
- Húzódzkodni az edzőteremben szoktunk. Helyesen: „Emily távolabb húzódott Monicától.”
- Ha valakit a hátamon érzek, akkor az rajtam fekszik. A közlő szándéka szerint itt két esetről lehet szó, vagy a férfiak tekintetét érezte magán, vagy pedig olyan közel voltak hozzá, hogy megérezte őket maga mögött. Akármelyik a jó megoldás, azt kell leírni.
- A „kíséretében” jelentése valóban „-val, -vel”, de azt jelenti, „egy adott személlyel”. Tehát helyesen: „Értesítettem az ügyvédjét SMS-ben.”
- Igaz, hogy a sértést a lelkünkre vesszük, ám amikor nem, akkor az rólunk pereg le, nem a lelkünkről. Tehát helyesen: „A sértés lepergett róla.”
- Olyan is van, hogy valaki körbeforgatja a szemét. Ez azt jelenti, hülyének gondolja azt, aki beszél. De amikor valaki körbenéz, ahhoz a tekintetét használja. Tehát: „Tekintetét körbehordozta a szobán.”
Konklúzió
Nevethetünk meg szörnyülködhetünk, de nagyon kevés kéziratban nincsen képzavar. Olvass sokat, olvass szólások és közmondások gyűjteményét, szótárakat is, és gyakorolj az újonnan megismert kifejezésekkel!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
2 hozzászólás “13 képzavar – KVÍZ!”
Kedves Krisz, nagyon tetszik a gyűjtemény! Sajnos időnként nyomtatásba is „átcsúszik” egy-egy gyöngyszem, például egyik ismert írónktól az, hogy „eltörte a nyelőcsövét”.
Viszont, bármilyen szokatlan, a „lakat alá kerül” egy létező kifejezés, és ugyanazt jelenti, mint a „rács mögé kerül”, tehát – bár nagyon régies – mégsem igazi képzavar.
Köszönöm az észrevételt; a lakat alá kerülést/tételt inkább az elfogás vagy a lebukás tényére szokták használni, a regényben pedig egy rendőr elítéléséről volt szó, ami a példából tényleg nem jön át, emiatt inkább keresek másikat 🙂