Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Mit néz egy kiadó a kéziratban?

Azon gondolkodsz, hogy hagyományos kiadót keresel meg a kéziratoddal? Ennek módjáról már írtam korábban, a mai cikk témája az, milyen az a kézirat, amire a kiadószerkesztő rábólint.

Mit néz egy kiadószerkesztő egy kéziratban?

A helyzet az, hogy amint a szerkesztő megnyitja a dokumentumot, máris tudja, érdemes-e beleolvasnia és még öt percet rászánnia, vagy sem. Megmutatom, hogy történik ez.

1) Feljön a dokumentum a képernyőn. A kérdés, mi látszik. Le kell tekerni még öt oldalt az érdemi szövegig? 

Ha igen, máris hátrányba kerültél. Idegesítő századmásodpercek ezek, amelyek azzal telnek, hogy a szerkesztő címoldalakat görget. Utálja, ha végig kell asszisztálnia, hogy te már írónak képzeled magad, és megírtad az impresszumot, a szennycímlapot meg minden egyebet. 

Ne tedd. 

2) Ott van a lap tetején a lényeg?

A kézirat azonban ne az első mondattal kezdődjön. Legyen ott a neved és a könyvcím. A könyvcím mutassa a műfajt, hogyha a szerkesztő nem olvasta el figyelmesen a kísérőlevelet, akkor is kapjon képet, mi várja majd az első sorokban. 

3) Formátum

Olvasás nélkül látszik, milyen betűtípust használtál. Ha nem talpas, a szerkesztő nem örül. Ha kifejezetten cirkalmas, lehet, hogy a kéziratod nem kap esélyt. Ha nehéz kiolvasni a betűket, akkor a szerkesztő nem fog ezzel dolgozni. Azt feltételezi, a fogalmazásod is épp ilyen cirkalmas és nehezen érthető lesz. Hidd el, barátod  a Times New Roman.

Fontos, hogy a kéziratod könnyen olvasható legyen!

4) Az első mondat

Az első szavaid mindent elmondanak a szerkesztőnek, de ezt ne aggódd túl. Ha esetleg nem tökéletes az első mondatod, a szerkesztő még továbbolvas, mert ő is tudja, milyen nehéz jó első mondatot írni. Fog adni neked még egy esélyt.

5) Az első bekezdés

A szerkesztő elolvassa az első pár sort. Ebből azt pontosan tudja, mennyi időt töltöttél ezeknek a szavaknak a megalkotásával, mennyire gondolod komolyan az írást. Sőt, a cselekmény egészére, a főhős jellemére is elképesztően jó tippje lesz, lényegében kirajzolódik előtte a regényed 90%-a. A jó szerkesztő az első négy-öt sorodból látja, ilyen regényeket adnak-e ki, ez a kiadó profiljába illik-e vagy sem.

Ha nem, be is zárja a dokumentumot, és ha sok kéziratot kell még aznap megnéznie, vagy várja otthon a család, akkor sajnos nem is fog neked visszajelezni, hogy nem kérik.

Ha egyelőre tetszik neki, amit lát, akkor valószínűleg görget egyet a dokumentumon.

6) Helyesírás

Az első sorokon, első oldalon a szerkesztő azonnal nézi a helyesírást is. Ha vétettél egyetlen vesszőhibát is, az már szerkesztői homlokot ráncol. Ha egybeírási hiba van, vagy csúnya elírás (pl. egyelőre – egyenlőre, szerviz – szervíz), akkor az bizony egy nyögést generál. Ha a szerkesztőnek aznap rossz napja van, ellőtted az esélyedet.

Ha jó napja van, ezek után folytatja az olvasást. De ha bejön még egy egybeírási hiba, vagy kiderül, hogy kötőjelet használtál gondolatjel helyett, esetleg a párbeszédeid felsorolásba ugrottak, akkor gyakorlatilag véged.

Csak tökéletes helyesírású kéziratot adj le!

Csak tökéletes helyesírású kéziratot adj le!

Ha kéziratod első látásra megütötte a mércét, a következő történik:

7) Az első jelenet

A szerkesztő elolvassa az első jelenetet. Lehet, hogy csak átfutja, de ha tetszik neki, talán alaposan olvassa. Akár így, akár úgy – az első jelenetedből most már kristálytisztán látja, miről szól a regényed. Ha nem tetszik neki, amit lát, ennyi esélyt kaptál.

8) A közepe?

A szerkesztő beleteker a regénybe. Találomra olvassa tovább. Van, aki 5-10 oldalt teker bele, más egyből a közepére megy a regénynek. Mi történik itt? Mekkora a feszültség? Milyen a szöveg tempója, mekkora a konfliktus? Véleményt alkot a történetedről.

9) A vége?

Ha a közepébe beleolvasott, a végét is megnézi, mert kíváncsi rá, igaza volt-e. Elégedetten látja, hogy igen. (Ha nem túl fáradt, akkor elégedetten mosolyog egyet.) 

Ekkor dönti el, hogy van-e értelme, hogy alaposabban is beleolvasson az anyagba. Ha igen, akkor vagy megteszi azonnal, vagy megjelöli magának, felírja valahová, ritkább esetben a nyomtatóra küldi az anyagot.

Ha ide eljutsz, lényegében nyert ügyed van. A kéziratok legfeljebb 10-20%-a éri el ezt a szintet!

Mi történik ezután a kéziratoddal?

A szerkesztő tehát elolvassa a kéziratod!

Mit néz most a történetben?

10) Van-e célközönsége?

Az eddigiek alapján bizalmat kapott a kéziratod, a szerkesztő alapvetően a profiljukba tartozónak érzi, és összességében jónak tartja a cselekményt, a szereplőket stb. Fontos döntési pont, hogy úgy gondolja-e, hogy az ő kiadójuk olvasói elolvasnák-e ezt a regényt. 

A jó szerkesztő tökéletesen meg tudja különböztetni azt a kéziratot, ami szerinte jó – és azt, ami az olvasóik szerint is jó. 

És ezt a döntést hamar meghozza, ugyanis ha csak neki tetszik a kézirat, nem olvassa el.

11) Jól van-e megírva?

A szerkesztő nagyjából rendben találja a kéziratodat, a következő kérdés az, hogy szerkeszthető-e. Mennyit kell belenyúlni, mielőtt helyesírásellenőrzésre menne tovább? Gördülékenyek a mondatok? Nincs képzavar és logikai hiba? Stimmel a mondattan?

12) Tényleg elég jó?

Ha minden stimmel, akkor az a kérdés, ez a kézirat tényleg tökéletes-e és illik-e a kiadó többi könyve közé. Ilyenkor a szerkesztő komplexen nézi a kéziratodat, és az alábbiakat vizsgálja:

  • Milyen az írói hang?
  • Milyen a főszereplő jelleme és jellemfejlődése?
  • Mennyire mai a konfliktus, a saját bőrén érzi-e az olvasó (akkor is, ha történelmi vagy fantasy a környezet)?
  • Mennyire bonyolult a cselekmény?
  • A fentiek alapján kiegészíti-e a kiadói palettát?

Mint látod, igen sok ponton elvérezhet egy kézirat, a szerkesztő munkája igen összetett. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy ha egy adott szerkesztőnek tetszik egy kézirat, akkor a többiekkel is megvitatja, és még ezután is van egy sokadik döntési pont: hogy a főszerkesztő vagy kiadóvezető jóváhagyja. A jóváhagyási folyamat annál hosszabb és több szereplősebb, minél nagyobb a kiadó.

Használd a listámat a kéziratod ellenőrzésére, és persze hozzám is fordulhatsz, ha a kiadónak való küldés előtt véleményeztetnéd!

Leave this field blank

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .