A legújabb regényemet kézzel kezdtem el írni, pontosabban tollal, füzetbe. Sokan megkérdezték, miért, pl. a NaNoWriMo write-inek alkalmával. Nos, neked is elmesélem, hátha hasznos lesz!
Az előző regényem írásakor sokat küszködtem.
A regény elkezdését megelőző bő egy évben ugyanis nem írtam szinte semmilyen történetet, és sehogy sem tudtam belerázódni a történetalkotásba. Nyögvenyelősen ment az írás, nem ragadott magával a sztori, egy szóval szenvedtem. Aztán rájöttem, miért: mert a képernyőre írt szavakat rendre megnéztem – és óhatatlanul megítéltem őket. Sőt, azt is láttam, hogy mindez nem az igazi. Nagyon igyekeztem nem visszaolvasni, amit írtam, de egy hónapon át írtam valamennyit szinte minden nap, mire valahogy felvettem a saját történetem fonalát.
Nem sokkal később történt, hogy találkoztam egy költővel, aki egy irodalmi folyóirat szerkesztője is, tehát adok a szavára – és ő mesélte, hogy
képtelen gépbe írni, egyszerűen megöli a kreativitását.
Ez szöget ütött a fejembe és pár nappal később írtam egy novellát füzetbe. És fantasztikusan felszabadító érzés volt!
Azóta ezt többször is megtettem, már csak azért is, mert rájöttem, hogy a kézzel írt jegyzeteket a telefonunkkal könnyedén tudjuk írássá konvertálni. Csak nyitok egy új dokumentumot a Google Drive-on, és a szóköz billentyű melletti kis gombra kattintok, amelyen a mikrofon jel található – és máris diktálhatok. Ha bediktálom az írásjeleket is, akkor ezeket a kész dokumentumban cserélni is könnyű, tehát csak az elgépeléseket kell javítani és a mondatkezdő nagybetűket cserélni. Csiribú-csiribá, éljen a modern technológia!
Az új regényemet tehát füzetben kezdtem,
és olyan 60 A/4-es oldal teleírása után döntöttem úgy, hogy megpróbálom a folytatást egyből gépbe írni – és ekkor már benne voltam a flow-ban, ment is a dolog!
A kézzel írt oldalak bediktálása kb. 3 órát vett igénybe.
Az ömlesztett szöveg kb. 30 oldal lett a gépben (15.000 szó), a kijavítása úgy 12 órát vett igénybe (nyilván nem csak az elgépeléseket javítottam, hanem sok minden mást is). Sok időbe telt tehát, lényegében kétszer annyi idő alatt írtam így meg ezt a részletet, mintha egyből gépbe írtam volna meg – de gépbe közel sem ilyen jól sikerült volna, úgyhogy nekem sokszorosan megérte.
Közben az ügyfeles Facebook-csoportomban is feltettem a kérdést, ki hogyan szeret írni. Így alakult az eredmény:
Hol így, hol úgy: 50%
Géppel: 30%
Kézzel: 20%
A KNW Írókocsmában és a Facebookon kapott kommentek alapján azt látom, jellemző, hogy ötleteket, vázlatokat kézzel írunk, a szöveget inkább gépbe. De összeszedtem nektek a tippeket, amik e hozzászólásokból születtek!
Miért jó gépbe írni?
Mert a számítógép manapság már mindenkinek kéznél van, hozzátartozik az életünkhöz.- Mert gyorsabb. Könnyebb javítani, jobban átlátni. Teljes fejezeteket lehet áthelyezni, két fejezet közé újat írni.
- A kézzel lejegyzett írást utólag begépelni időveszteség lenne.
- Jó azt használni, ami éppen kéznél van: a gépet, a telefont, a füzetet.
- Az ötleteket is lehet már gépbe írni.
- Csakis gépbe írjon, akinek olyan a kézírása, hogy még ő maga is nehezen olvassa el.
- Gépen írjon, aki hajlamos rá, hogy elveszítse a jegyzetfüzeteket és papírokat.
- Aki két kézzel tud gépelni, előhívhatja a kreatív énjét, mert mindkét agyfélteke működik. (Jobb kézzel írva a racionális bal agyfélteke irányítja a kezünket.)
Miért jó kézzel írni?
-
- Mert jó. Van hangulata. Ez egyszerűen szokás, az idegződött be, hogy az írás az, amikor az asztalnál ülünk a füzet fölött, hasalunk az ágyon, és alkotunk. Sokan nőttünk fel úgy, hogy a barátainknak kézzel írtunk levelet, ami tovább erősíti azt az érzést, hogy papírra írni jó.
- Rögtön gépelve nem születnek olyan szép mondatok. Akinél ez fokozottan igaz, hatékonyabb lehet a papír és a toll, mint sok iterációban a gépbe írni.
- Ha a sztori aktuális jegyzetfüzete mindig nálunk van, mindig kéznél van, akkor bármikor írhatjuk tovább, kiegészíthetjük, leírhatjuk az ötleteinket is. Akkor is, amikor a mobil már lemerült.
- Kifejezetten hasznos az a fázis, amikor egy szöveget gépre viszünk, mert ez már az első szerkesztési kör, ilyenkor érdemes javítani, és persze tovább is lehet írni.
- Sok íróra jellemző, hogy jobban jönnek az ötletek, amikor kézzel írnak, főleg, ha tetszik nekik a füzet és jó a toll, könnyen siklik a papíron.
- Ha kézzel írunk, nincs ott a nyomás, hogy helyesen gépeltünk-e. Csak az alkotásra koncentrálunk.
- Sokunknak füzetben sokkal jobban megy a tervezés, mint gépen. Utána meg jobban át tudjuk gondolni a jeleneteket, mikor gépre rakjuk.
- Van, aki nem is füzetbe ír, hanem cetlikre.
- Könnyebb visszanézni, visszakeresni, ha füzetbe írunk, a füzet akkor is előttünk van, ha éppen a gépbe írjuk a történetet.
- Ami rímel, könnyebben jön üres lapokra írva.
- Aki lassan gépel, annak egyértelműen jobb kézzel írni!
- Tartsunk jegyzetfüzetet az ágyunk mellett, hogy a lefekvéskor, ébredéskor, éjjel érkező ötleteket is feljegyezhessük!
- Grafológusok véleménye, hogy írjunk valamennyit kézzel, mert a kézírásunk is mi vagyunk – jobban megismerjük önmagunkat, ha betűket kerekítünk és visszaolvassuk őket.
Ha tehát úgy érzed, nem megy az írás, és eddig gépen próbálkoztál, adj magadnak egy esélyt papíron – vagy telefonon pötyögve vagy diktálva!
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
