Nem csak az nem egyértelmű, a hogy elé mikor kell vessző (erről írtam már), hanem az és és a vagy előtt is sokan elrontják a vesszőhasználatot.
(Fontos megjegyzés: az és, a s, a vagy és a meg kötőszavak, az e cikkben leírtak mindnyájukra vonatkoznak!)
Felsorolásban nem kell vessző
Az első szabály, amit jegyezz meg, hogy amikor több mindent sorolsz fel, akkor ne használj vesszőt az és előtt közvetlenül. Ez lehet sima felsorolás, amikor egy dolog tulajdonságait sorolod fel, vagy több dolgot sorolsz fel egymás után:
A labda kicsi, piros és pöttyös.
A labda, a mászóka és a hinta kék.
Paradicsomot, paprikát vagy uborkát kérsz?
Felsorolásnak számít az is, ami csak két elemet tartalmaz:
A labda és a hinta kék.
Paradicsomot vagy paprikát kérsz?
Sőt, ha nem tulajdonságokat vagy dolgokat sorolsz fel, hanem azonos mondatrészeket, akkor sem kell vessző:
Elmentem, megnéztem és megvettem.
Ha és = majd utána, akkor kell vessző
Ha a mondatrészeid olyan cselekvéseket tartalmaznak, amelyeknél érzékeltetni akarod, hogy egyik a másik után következett (akár időben, akár mert egyik a másiknak a következménye), akkor mindig tedd ki a vesszőt. Ezt a legegyszerűbben úgy döntheted el, hogy behelyettesíted az ést a majd utána szókapcsolattal. Ha ezt akartad mondani, akkor kellett a vessző.
Például:
Megfogta a gyertyatartót, és az ablakba tette.
Megnéztem a lakást, és úgy döntöttem, megveszem.
Gyorsan döntött, és meg is mondta Rilkének, hogy bizony mennie kell.
Nézd meg, hogy az előző blokkban az azonos mondatrészek felsorolásánál adott példát akár vesszővel is írhatjuk, de így más a jelentése:
Elmentem, megnéztem és megvettem.
Itt a beszélő azt akarja érzékeltetni, hogy gyorsan döntött, pikk-pakk megtette a dolgot.
Elmentem, megnéztem, és megvettem.
Itt a beszélő pedig éppen azt hangsúlyozza, hogy a három cselekedet egymást követte, alaposan, megfontoltan cselekedett, nem vásárolt anélkül, hogy megnézte volna a holmit.
Hátravetett mondatrésznél kell vessző
Ha a mondatrészeid nem azonosak, hanem mintha később jutott volna eszedbe, hogy leírj egy kapcsolódó gondolatot, akkor tipikusan kell a kötőszó elé vessző.
Példa:
Paradicsomos tésztát kért, és tejfölöset.
Nőknek is szól ez a könyv, meg férfiaknak is.
Megveheted ma, vagy kimehetsz a boltba holnap is, még tartani fog az akció.
Itt könnyen eldöntheted, hogy kell a vessző: ha tudnád egymás mellé tenni a mondatrészeket és úgy nem kellene vessző (pl. paradicsomosat és tejfölöset, nőknek meg férfiaknak, ma vagy holnap), viszont most nem egymás mellett vannak, akkor rakd ki!
Vagy ez, vagy az
Ha egy dologra két jellemzőt, tulajdonságot stb. vonatkoztatsz és ezt két kötőszóval jelzed, kell a vessző:
Vagy ma, vagy holnap indulunk.
A labda piros? Igen, és pöttyös is, meg kicsi is.
Az a labda kék? Nem, de pöttyös, és kicsi.
És hogy
Erre a kötőszóra kitértem már a hogy és vessző cikkemben is. Azt jegyezd meg, hogy ők ketten összetartoznak, ha egymás mellett állnak, és kizárólag az és elé kívánkozik a vessző!
Például:
Anna megmondta, hogy így lesz, és hogy fel kellene rá készülni.
Az is lehet, hogy a te hogyod valójában hogyan, de ebben az esetben is igaz, hogy az és elé kerül a vessző:
Lóri, és hogy kell ezt megszerelni?
Ajánlom tanulmányozásra a helyesírási szabályzatot és a középiskolás nyelvtankönyveket, sokat lehet belőlük tanulni!
Ha konkrét kérdésed (példamondatod) van, itt kommentben is megírhatod, felteheted!
-
– KÖNYVTITKOK – Regényíró klub, bérletAkciós termék69000 Ft
-
– SZTORILABOR – NOVELLAÍRÓ KLUB20000 Ft
-
– A regényíró tanfolyam: KNW NOVEL SCHOOLAkciós termék65500 Ft
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!
10 hozzászólás “Mikor kell vessző az „és” elé?”
Mit jelent az a szó, hogy megszerelni?
Soha nem hallottam egy ipari műhelyben, TMK-ban, hogy ezt használták volna a javítani, karbantartani szó helyett. A ’80 as évek elején találkoztam a szóval az inkubátoros egyetemista klubtársaimtól. Azóta is egyfolytában zavar.
A javítás nem minden esetben jelent szerelést, egyébként meg rengeteg szakszó van, amit máshogy mondanak azok, akiknek ez a szakmája (a szolgáltatók), és máshogy a dilettánsok (a felhasználók). Ilyen például az építőiparban a sóder/homokos kavics, a jogban a paragrafus/szakasz. Egy írónak ezeket sem árt ismernie 🙂
A „nemcsak …, hanem” esetében a nemcsak egy szó.
Az új AKH szerint lehet külön és egybe is írni, a közlő szándéka szerint.
Azért azt érdemes figyelembe venni, hogy maga a szabályzat MINDIG egybeírja:
https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12
Viszont még érdekesebb, hogy maga a szabályzat (és a 11. kiadás is) helytelenül IS egybeírja ebben a példamondatban, ahol pedig aligha vitatható, hogy külön kéne írni:
„a tízórait nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el”
Egyébként nem találtam azt a változtatást a szabályzatban, amely feloldaná ezt a korábban (kvázi) fennálló szabályt, amelyet én elég sok éve követek:
https://e-nyelv.hu/2009-10-16/nem-csak-nemcsak-2/
Szerintem csak a kétséges esetekben lehet szabadon eldönteni a nemcsak egybeírását, pl.: Juliska nem( )csak szép.
Mert kétféleképp értelmezhető:
– Juliska nem csak szép.
– Juliska nemcsak szép, de még okos is.
Bár a fenti két mondat között, elismerem, tulajdonképpen nincs különbség:)
Annak idején sokat vitatkoztak nyelvészek ezeken az apróságokon, rádióműsort hallgattam erről, ahol a végén azt mondták, az a helyes, ha az ember úgy használja, ahogy akarja, mert éppen azt akarták megszüntetni, hogy az emberek ne érezzék illogikusnak. Én amúgy jobban szeretem egybeírva, de az olvasók meg különírva számítanak rá.
„Ők azonban másképp gondolkodtak és kiutasították Müntzert az országból.” Kell ide vessző az és elé?
A vesszőhasználat mellett szól, hogy a kiutasítás folyománya a másképp gondolkodásnak, emiatt az utána szóval helyettesíthető, illetve a nyelvtani alak különböző, emiatt én tennék ide vesszőt.
Ha a következő mondatot szeretném leírni, akkor kell az és elé vessző? Nem teljesen világos a szabályokból.
Magyar vagyok, Berlinben élek és egy kicsit beszélek olaszul.
Én tennék vesszőt, de elbizonytalanodtam. Köszönöm
Én is tennék, mert más a felsorolás tárgya.
Nem kellene például így:
Magyar vagyok, Berlinben élek és dolgozom.