Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Szerelem, rock, London – Modern romantikus regényt szerkesztettünk

Amara Moon: Lopott percek London

Amara Moon: Lopott percek Londonban

Egy brit rocksztár. Egy fiatal divattervező. Álompár. Vagy mégsem? Aaliyah Weatherly élete kész leányregény: gazdag és sikeres. A férje, Jayden Blye szexi és figyelmes. Ám amikor Jay zenekara, a Rabid Puppies kap egy kiugrási lehetőséget, valami megváltozik köztük. Aly a két boxer kutyájukkal osztja meg az érzéseit, gondolatait – és az új személyi edzőjével,  a helyes és csupaszív Lucával. Amikor kiderül, hogy az Ausztriából érkezett fiút mennyire érdekli London, Aly felajánlja neki, hogy körbevezeti. Luca azonban nem csak a városra kíváncsi. A látnivalók felfedezése közben kivételesen egymásra hangolódnak, Aly élvezi az odafigyelést, az ártatlan flörtöt Lucával, a rengeteg nevetést. Egyre világosabb, hogy Jay körül semmi nincs rendben. Miért utasítja vissza Aly közeledését? Aly apja miért félti tőle a lányát? Aly barátnője miért nem akarja, hogy Aly kitartson Jay mellett? Több a kérdés, mint a válasz. Aaliyah pedig egyre nehezebben tagadja önmaga előtt, hogy talán nem csak barátságot érez a jóképű Luca iránt.

Ha szívesen olvasnád, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!

A közös munka

Alexandra 2022-ben keresett meg kéziratával, aminek az elolvasását, éppen úgy adódott, hogy rövid határidőn belül el tudtam vállalni. Nagyon komoly témához nyúlt: mi az, amit megtehetnek a felek házzaságban, és mi az, ami túlmegy bizonyos határokon? Mindemellett a regényt könnyeddé tette a romantikus szál, Alexandra hitelesen ábrázolta a férjezett nő milyen dilemmákkal találja magát szembe, és ezekre hogyan válaszol. A legfontosabb javaslatom az volt, hogy gondolja át a feleség reakcióit a férje tetteire. A szerkesztésre kapott kéziratban ez a dinamika remekül működött. A szerkesztés után mi tördeltük a könyvet, és a regény nem sokkal később meg is jelent.

A szerző így élte meg a közös munkát

Amara Moon, a Lopott percek Londonban szerzője

Krisz nagyszerű szerkesztő, tényleg nagyon érti a munkáját. Profi és segítőkész. Addig nem hagy békén, amíg a szöveg megfelelő nem lesz, lehetőleg közhelymentesen. Emellett segített abban is, hogy megmaradjon a saját stílusom. Minden megjegyzése a kézirat szerkesztése során elgondolkodtatott és a legtöbbel egyet tudtam érteni. Minden üzenetre hamar reagál és segít, vagy információt közöl, attól függ mire van szükségünk. A közös munka a tördelővel nagyon izgalmas folyamat volt. Rendkívül kedves személyiség, mindenben segített és végig nagyon rugalmas volt. Többször is variáltam a szöveggel, de egyszer sem jelentett gondot a számára. Egy kezdő írónak, aminek magamat is tartom, tökéletes választás volt az első könyvhöz és remélem nem az utolsóhoz. Az egész csapat munkája nagyszerű volt és hálás vagyok azért, hogy segítettek valóra váltani az álmomat.

Olvass bele!

Megkaptam a szilikon karszalagot és már mehettem is a dolgomra. Átöltöztem, és a kondi felé vettem az irányt. Amint felálltam a futógépre és elkezdtem a beállításokkal babrálni, idegen hangra lettem figyelmes. Ez nem jelenti azt, hogy egyébként mindenkit ismerek itt és feltűnne egy új ember. Nem. Főleg nem egy kis szünet után. De ez a hang valami okból kifolyólag igencsak megragadta a figyelmem. Mély, idegen akcentusú, lágy férfihang… a tulajdonosa valakivel beszélgetett, aztán felnevetett. Ó, jóságos ég, az a szívből jövő nevetés! Máris jobb lett a hangulatom, még el is mosolyodtam.
A tükröt lestem, hogy megtaláljam a férfit, de eltakarta az egyik gép. Miért is foglalkozom én bármilyen csodálatos, selymes férfihanggal, amikor a futásra kéne rászánnom magam? Lehajoltam, hogy újra szorosan megkössem a cipőfűzőmet, majd a fekete futócipőmbe tűrtem, lesimítottam a testhezálló, hosszú szárú edzőnacimat, előbbre húztam a sapkám, és végre magabiztosan léptem a szalagra. Persze megtehettem volna, hogy otthon edzek a saját edzőtermünkben, de az az igazság, hogy szeretek kiszakadni a megszokott környezetből, nem beszélve a társaságról. Olyan jó, hogy ennyi különböző ember van itt, a teremben mindenki kedves és segítőkész a másikkal, mint egy nagy család.

Aaliyah és Luca az edzőteremben találkoznak. (Amara Moon: Lopott percek Londonban)

– Hé, minden rendben? Új vagy a teremben? Szólj, ha segítségre lenne szükséged. – Olyan hirtelen pördültem meg, hogy majdnem leléptem a gépről, aztán meg is kellett kapaszkodnom, amikor megláttam, ki szólt hozzám.
– Mi? Hogy én új lennék? Eddig is ide jártam. De te ki vagy? – Próbáltam összeszedetten
fogalmazni, miután megláttam, hogy a titokzatos hang Chris Hemsworthöz tartozik. Nyilván nem, de elsőre azt gondoltam, a színész áll előttem, aztán most, hogy jobban megnéztem, már biztos vagyok benne, hogy ez a srác nem a Thort alakító színész… bár lehetne. A teste tutira meg van hozzá, de vagy tíz évvel biztosan fiatalabb és kevésbé szőrös. Valójában elég cuki. A haja mondjuk hasonló. Mármint megvan a Kimenekítés című film? Na, arról beszélek.
– Ne haragudj, még nem láttalak itt. Luca Haller vagyok, személyi edző.
– Hát még én sem láttalak itt, de boldogulok, köszi. Nincs szükségem az erős karjaidra meg az izmos mellkasodra. – Elkerekedett a szemem. Jóságos ég, tényleg ezek a szavak hagyták el a számat? Nyilván így történt, különben most nem állnék szembe a világ legédesebb mosolyával.
– Ebben az esetben nem is zavarlak… egyébként egy hónapja dolgozom itt, ezért nem láthattál. Mindenesetre az ajánlat továbbra is áll – mondta, és elindult a terem másik része felé.
Egy hónapja? Oké, végül is előfordulhat, hogy egy-két hétnél több maradt ki. Hmm, személyi edző, mi? Lehet, hogy ideje lenne továbblépni a kardió edzésről valami olyanra, amivel mérhető változást is elérek és nemcsak zsírt égetek. Végignéztem magamon a szemközti tükörben. Talán egy kis izomépítésbe nem halnék bele… Tudjuk, hogy nincsenek véletlenek, és mi másért találkoztunk volna, ha nem azért, hogy változtassak az eddigi életvitelemen?
– Várj – szóltam utána. – Aaliyah vagyok, és bocsánat, ha bunkó voltam, azt hiszem, mégis szükségem van rád.
– Szükséged van rám? – Luca visszalépett és huncut mosollyal nézett rám.
– Ezt mondtam, nem? – Próbáltam lazának látszani, de belül átkoztam azt az ostoba számat, ami úgy tűnik, nem akar együttműködni az agyammal.
– Aaliyah… gyönyörű név. Mint az énekesnő?
Meglepett, hogy rákérdez. Nem sok embernek jut már eszébe a gyönyörű fekete tehetség, és Luca túl fiatalnak tűnt, hogy emlékezzen rá; idén van a halálának a tizenkilencedik évfordulója. Én még csak néhány éves voltam, amikor egyáltalán elkezdte a karrierjét. Jólesett ez az apró figyelmesség, elmosolyodtam és megszorítottam a lófarkamat a fekete baseballsapka alatt. – Igen… Ez egy vicces történet.

Tetszett a részlet? Ha szívesen folytatnád az olvasást, ide kattintva tudod megrendelni a könyvet!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .