Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Ami és amely: te jól használod?

Óvatosan bánj az „ami, amely, aki” névmással. Amikor azt a teljes, előtte álló tagmondatra alkalmaznád, helytelen ugyanis a használata ilyen értelemben:

„Elolvastam a könyvet, ami három napomba telt.”

„Samu elérte a vonatot, ami kész szerencse.”

Az „ami” ugyanis mindig arra a szóra, szókapcsolatra vonatkozik, ami pontosan előtte áll:

Elolvastam a könyvet, amit tegnap vettünk.

Samu elérte a vonatot, ami Debrecenből jött.

Ha teljes tagmondatra szeretnél vonatkoztatni, mondd így:

Elolvastam a könyvet, és ez három napomba telt.

Samu elérte a vonatot, hát nem kész szerencse?

Egy másik helytelen használata ezeknek a névmásoknak, amikor „azután” értelemben használod őket. Gondold végig, mit jelent a következő két mondat:

„Mr Jones megverte a fiát, aki sírva fakadt.”

Olga levágta az ágat, amit a komposztra dobott.

Ha nem pontosan érted, mi is a baj ezekkel a mondatokkal, mutatok két másikat:

Mr Jones megverte a fiát, aki betörte a parókia drága üvegablakát.

Olga levágta az ágat, amit a vihar letört.”

Történeteket írsz – vagy szeretnél? Gyere el a háromnapos KNW Novel School regényíró tanfolyamra Budapestre, ahol egy hétvége alatt végigbeszéljük a dramaturgiával és a szereplők kialakításával kapcsolatos fontos részleteket! Remek szórakozás lesz, ha érdekel a regényírás! Rendeld meg most, idén ez az utolsó tanfolyam!

Az a problémánk ezekkel a rámutatószókkal, hogy azt a szót pontosítják, ami után állnak: melyik fiát, melyik ágat? Ezért aztán az logikus, hogy ennek a dolognak vagy egy tulajdonságára utaljunk a névmás után, vagy pedig arra, hogy mi történt vele épp az imént (vagy régebben). Amikor tehát az aki, ami, amely, amelyik után az időben később történt lépésről olvasunk, zavarónak találjuk.

Így lenne helyes a két példamondat:

Mr. Jones megverte a fiát, mire az sírva fakadt.

Olga levágta az ágat, aztán a komposztra dobta.”

Íme egy rossz mondat és a javítása. Melyik rossz és miért?

Úgy csüngtek a hosszúra nyúlt éles jégcsapok, mint egy ragadozó fogai, ami harapásra tátja száját.

Úgy csüngtek a hosszúra nyúlt éles jégcsapok, mint egy ragadozó fogai egy harapásra tátott szájban.”

Úgy csüngtek a hosszúra nyúlt éles jégcsapok, mint egy ragadozó fogai, mint egy harapásra tátott száj.

Kérdés tehát: mi áll az „ami” előtt? Az „ami” ezt pontosítja, írja körül? Nem azt írtam le, hogy utána mi történet ezzel a dologgal vagy személlyel? Nem a teljes tagmondatra értettem?

Nézzünk meg néhány példamondatot! Ha kell, javítsd!

Kora reggel megcsörrent hősünk telefonja, aki kínkeserves fájdalmai közt felült az ágyon és kinyomta az ébresztőt.

A néni vissza is sétált hozzá, majd töltött nekem egy csésze teát, ami gyógyfüvektől illatozott.”

Két fiatal toppant be, és mindketten pár évvel idősebbnek tűntek náluk.

Amíg ti elmentek, idehívom egy kedves barátomat, aki vélhetően többet tud nálam.”

Balázs tehát újból felmentést kapott. Felmentést, és zöld utat a lányhoz, akit képtelen volt kiverni a fejéből.

Miután elmondta a magáét, átadta apunak a telefont, aki csak ennyit tudott hozzáfűzni a szülinapi köszöntőhöz, hogy hallgass anyádra, majd lerakta.

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .