Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Írj olyan könyvet, ami fogy – tanácsok Csabai Márktól, az alvilág írójától

Csabai Márkot talán nem kell bemutatnom (ha igen, gyorsan nézz utána a neten), szórakoztató kalandregényeket ír, és hobbiból étterme is van. Én az Íróakadémia szervezésében találkoztam vele, akkor mondta el, milyen alapelvek mentén ír.

Márk őszintén vallotta be, hogy húszévesen olvasott először könyvet – mármint saját indíttatásból. Első könyvét is rendhagyó módon írta: éjszaka, munka közben – természetesen egy mobilon. Ez volt a Rossz úton, amit egyébként később álnéven publikált és már nem kapható antikváriumban sem. Márk ponyvának nevezi, amit ír, de eltökélten hisz abban, hogy azt is lehet jól csinálni. Ő bizony akkor is előszeretettel használ körmönfont mondatokat, ha a szerkesztők többsége rövidítene, mert nem tartják összeférhetőnek a stílusával. Minden könyvében görbe tükröt tart az olvasó elé, minden könyvében fogalmaz meg társadalomkritikát – csak éppen úgy, hogy minden olvasója nevessen rajta – akkor is, ha magára ismer.

Márkot kissé meg is ijeszti, ha Rejtőhöz hasonlítják, pedig humora és népszerűsége is nagyjából akkora, mint P.Howardé. Azt is mondja, ha rossz pontot akarunk szerezni nála, csak akkor nevezzük bloggernek vagy krimiírónak.

Márk 1. tanácsa: Kutass!

Akármiről is írsz, pontosan tudnod kell, mi is az. Mondjuk ha az ő főhőse bemegy a Keletibe az „E” bejáraton, akkor Márk tudja, hogy ott hány kamera követi nyomon a szereplő minden lépését. Ha ezeket az apróságokat nem tudná, nem lenne hiteles a könyv. Azt is tudni kell, milyen fegyverrel mennek végig a rendőrök egy keskeny folyosón, vagy hogy melyik pisztoly sül be, ha csak egy csepp vizet is kap. Ha New York legmenőbb fodrászáról írsz, tudd a nevét, a szalonja nevét, nézd meg Google-ön a helyet, vagy utazz el oda, az még jobb. De ne képzeld azt, hogy a magyar krém élete olyan, mint egy megapoliszi vagány csávóé! A pilisi parkerdőben se történjen medvetámadás, főleg úgy ne, mintha ez mindennapos esemény lenne. Győződj meg róla, mi az igazság, egy életre elvágod magad, ha melléfogsz!

Márk 2. tanácsa: Használd az amerikai írástechnikát!

Az amerikaiak bizniszként tekintenek a könyvírásra. Náluk nem az olvasó, hanem a fogyasztó igényeinek akarnak megfelelni. A magyarok általában ösztönösen írnak: ha jó napom van, pörgős jelenet készül, ha másnapos vagyok, mélabús fejezet kerül ki a kezem alól. Ez ad egy ritmust a könyvnek, és jó is olvasni, de az az igazság, hogy az olvasók jobban szeretik azt a regényt, ami az elejétől a végéig ugyanolyan stílusú.

A cselekményt oszd 15 részre, keverd meg, és találomra húzz egyet: kezdd azzal, aköré építsd fel az egészet. Az első 5 rész szóljon a felvezetésről, aztán amikor az olvasó már azt hiszi, érti a dolgot, kavard meg: erről szóljon a következő rész. Aztán az utolsó 5 blokk receptje: fogj egy szereplőt, bogozd ki, ő volt-e a hunyó. De nem ő lesz az. Fogj egy másikat – de ő se legyen a bűnös. Jöhet a harmadik – na és itt derüljenek ki új dolgok, keverj össze mindent, majd megadhatod a megoldást.

Márk 3. tanácsa: Készülj fel a kiadóval közös munkára!

Márknak az Ulpiusnál jelent meg régebben három könyve, majd az Atheneaumnál volt, most a Libri szerződtette – rengeteg tapasztalata van hát a kiadói szerződésekkel is, amiből, mint mondja, néha csak nehezen tudott szabadulni. Azt tanácsolja, légy résen, amikor kiadóval szerződést kötsz. Ne hagyd, hogy az eufória aláírasson veled olyasmit, amitől később majd minden erővel szabadulni akarsz!

Amikor kiadót keresel, tartsd szem előtt, hogy ők azt is nézik, hány könyv van benned. Legalább három jól fogyó könyv kell, mire visszahozod a kiadó beléd fektetett pénzét, mutasd tehát már az első könyvedben, hogy te képes vagy ezt megismételni. Mert, mint Márk mondja, annyi hülyeség mindenkinek van a fejében, hogy egy könyvet megírjon, de ez kevés.

Arra is készülj fel, hogy az írás ipar. Egyik nap kapsz majd a főnöktől egy levelet, hogy holnapra vigyél neki ötletet. Az azt jelenti, le kell írni pl. 9 könyvcímet, mindet egy-egy négysoros leírással be kell mutatni. Főnök választ egyet, abból megint másnapra kell írnod egy tizenhat soros bemutatást. Ha tetszik neki, akkor egy teljes karakterleírást is kér, meg egy háromoldalas szinopszist – szintén a következő napra. Utána behívnak a szerkesztőségbe, megbeszéltek mindent és nekiállhatsz végre dolgozni.

Márk 4. tanácsa: Írj blogot!

Akármit is írsz, tedd ki blogra, akár másokkal közösen, gyűjts olvasókat. Aztán ha szeretik, mehetsz kiadóhoz is. Mert a közösség ereje a legerősebb. („Meg a butaságé. Ez a kettő majdnem ugyanaz, egyébként.”)

Márk szerint egyelőre a versek és szépirodalom reneszánsza nem jött még el, de közeleg – szóval ez se tartson vissza senkit a publikálástól!

Íróakadémiai előadás – Oláh Gergely Máté fotója

Márk 5. tanácsa: Vedd komolyan az írást!

Márk 4 éve alapította meg a „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesületet, néhány ismerősével . Az egész egy vidéki dedikálással kezdődött, ahol Márk egy fiatal lánnyal beszélgetett, aki nagyon szeretett volna írni, de hátrányos helyzete miatt nem volt rá lehetősége. Ez a beszélgetés adta az ötletet, hogy karoljanak fel olyan fiatalokat, akik szeretnének írni, de valami miatt ez önerőből, egyedül nem megy nekik. Márk még a saját írói jövedelmét is beleadta az egyesület sikertörténetébe.

Az volt az alapötletük, hogy indítanak egy honlapot, ahol az írópalánták publikálnak, előre kidolgozott szinopszis, illetve terv alapján havonta, kéthetente töltenek fel egy fejezetet az oldalra. Amelyik részletnek több olvasója van és több percen keresztül olvassák, azokat az ötleteket lesz majd érdemes kiadóhoz vinni. A fiatalok nagyobb része körmölt néhány oldalt, de nem tudták végigvinni a feladatot, megírni egy regényt, és tőlük az egyesület el is köszönt – végül 20 diák maradt, aki rendesen dolgozott. Köztük van olyan, akinek már több könyve is megjelent.

Márkék egy digitális magazint is létrehoztak. Ez mindig egy híres író interjújával indult, ami után következett egy pályakezdővel készített mélyinterjú. Ez olyan volt, mint egy igazi: előre elgondolt kérdések, fotós, másfél óra időtartammal… hogy szoktassák őket az életre, mert nincs annál unalmasabb, mint amikor egy írót megkérdeznek valamiről, és ő csak annyit nyökög: ööö… hát… Aztán könyvajánlók, filmajánlók… Olyan népszerű volt a magazin, hogy Márk több lesifotót is kapott, amin látszik, hogy több kiadóban ki is nyomtatták a munkatársak papírra és azt olvasták. Ez a magazin jelenleg nem él, de Márknak most újabb ötlete van – ezúttal a könyvkereskedelem megújítása! Én már tudom a részleteket, de kérésre nem árulhatom el (még). De egy biztos, szerintem fantasztikus lesz. Alig várom, hogy elinduljon a weboldal, ahonnan ti is mindent megtudhattok!

Szóval:

Írjál tervezetten, hitelesen, kutass, ha valamit nem tudsz!

Vedd komolyan az írást, ez munka, kell terv és végrehajtás!

Használd az internetet, blogolj, keress olvasókat és szolgáld ki őket!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .