Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Hogyan írom a regényemet?

Évek óta érlelődik bennem egy sztoriötlet, és nem olyan régen elhatároztam, hogy megírom. Nehéz döntés volt, mert van egy korábbi, lényegében befejezett regényem és inkább ezt kellene csiszolgatnom és a kiadás felé mozdítanom, de írni jobban szeretek, mint csiszolgatni. Úgy döntöttem, nem halogatom az újat, helyette inkább kijelöltem, hogy a régivel majd januárban foglalkozom.

Az új regényem megírási módszertanát szeretném neked elmesélni, mert segíthet, ha te is halogató alkat vagy!

Mozaikmódszer

Az írást tulajdonképpen megkezdtem már régen, mert időnként írtam egy-egy novellát, ami ebben az univerzumban játszódik. Ezek azonban nem kapcsolódnak össze semmiféleképpen, csak a lazán körvonalazott tervhez volt némi közük. Túl sok azonban nem, hiszen az új regényemet nem terveztem meg még annyira sem, hogy tudjam, milyen évszakban kezdődik és mennyi ideig tart. De úgy voltam vele, majd összeáll, majd lesz valahogy.

Akkor tehát, amikor megszületett a döntés, hogy komolyan veszem a történetet, az első lépés az volt, hogy fogtam ezeket a novellákat, és összemásoltam egy dokumentumba.

Tervezés

Következő lépésként fogtam egy Írói jegyzeteket és nekiláttam a kitöltésnek. Kitaláltam például, hogyan hívják a szereplőimet és az öt fontos szereplőből hármat átneveztem, köztük a főszereplőmet. Ugyanis amíg csak novellákat írogattam, nem számított, hogy ugyanígy hívtak már egy fontos szereplőt az előző regényemben is, vagy hogy két szereplőnek hasonlít a neve és így tovább. Kitaláltam a háttérsztorikat is, utánaolvastam történelmi eseményeknek, felállítottam a főhősöm három generációs családfáját. Ennek folyományaként már meg tudtam tervezni a cselekményt is nagyvonalakban, és vázlatként készítettem egy pókábrát a fő jelenetekkel.

Írás

A következő trükk az volt, hogy a novellákat tartalmazó dokumentumból kéziratot varázsoltam: beleírtam a vázlatpontokat az egyes novellák közé. Ezeknek címsor stílust adtam, hogy a navigációs mezőben lássam a tartalomjegyzéket:

Hogyan írok regényt? – Fejezetcím mint vázlatpont

Ami fontos, hogy minden jelenetnek száma van (automatikus számozást adtam a címsorokhoz), ez segíti az áttekintést. A végleges jelenet-, és fejezetkiosztást majd elvégzem, ha kész a szöveg. A jeleneteknek vagy fejezeteknek nem feltétlenül lesz címe: ezek most nem címek, hanem nagyon rövid leírások, mi lesz a kulcsesemény az adott jelenetben.

Oldalszám a címbe

A jelenetcímek mögé tettem oldalszámot is, azaz beszúrtam oda ezt az automatikus számot. Ennek az az értelme, hogy látom, egy-egy jelenetem milyen hosszú, illetve a navigációs mezőben így az is látszik, meg van-e írva, mert ha két egymás utáni jelenetnek ugyanaz az oldalszáma, akkor az első nincs még megírva.

Ezt MS Wordben ebben a menüben teheted meg:

Hogyan írok regényt? – Oldalszám beszúrása a jelenet címébe

A jelenetcímek oldalszámait úgy frissítem, hogy kijelölöm az egész szöveget (Ctrl+A), majd jobb egérgombbal frissítem a mezőt:

Hogyan írok regényt? – Oldalszám aktualizálása a jelent címében

Így tehát elkészült a kéziratnak egy olyan verziója, ami tartalmazza az összes jelenet rövid leírását, és bármikor bármelyik jelenetet megírhatom benne, amelyikhez kedvem támad. Haladhatok persze sorban – általában ezt teszem. Érdekes élmények érnek, mert például a főhősről és a régi szerelméről írtam már egy novellát, amiben jól elkaptam a jelenlegi kapcsolatuk hangulatát – jobban, mint az újonnan írt részben, és amikor erre rájöttem, gondolkodtam még a kapcsolatukon, és aztán javítottam az új részt a regényben.

Jelölések a kéziratban

Arról írtam már, hogy azokat a részeket, ahol nem vagyok biztos a dolgomban, és még hozzá kell nyúlnom, kettőskereszttel szoktam jelölni. Mint mondjuk egy szereplő vezetéknevét. De alkalmazok még két másik jelölést is.

Az egyik a tripla kettőskereszt: ###, ezt teszem oda, ahol a regényírásban tartok, azaz a jelet megelőző jelenetek első verziója készen van, és ha legközelebb előveszem a kéziratot, ennél a jelnél folytathatom a történetszövést.

A másik a sárgázás: azokat a részeket sárga kiemeléssel jelölöm, amelyekkel nem vagyok elégedett, vagy nem feltétlenül vannak jól. Kicsit hasonlít ez a kettőskereszthez, de nem ugyanaz. Ez nem tárgyi kérdés, nem utánanéznem vagy kutatnom kell, hanem majd szerkesztéskor kell neki több figyelmet szentelnem.

Miért és kinek jó ez a módszer?

Neked is hasznos lehet ez a fajta regényírás, ha vannak jegyzeteid, jeleneteid, ötleteid, és szeretnéd elkezdeni a komoly regényírást, szeretnéd a dolgaidat rendszerben látni. Kanalazz össze mindent, amid van, legyen egy alapdokumentumod, amiben jelölöd, hol tartasz, mivel hogy állsz. Ebben bármikor folytathatod az ötletelést vagy regényírást!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről! Ha tanfolyam érdekel, kattints ide, ha pedig a kéziratodra szeretnél véleményt vagy szerkesztést kérni, ezen az oldalon találsz több infót.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .