A zöldségkertész modellje összetett, hatékony és sikeres. Megmutatja, hogyan lehetséges kis területen, kézi eszközökkel, minimális gépesítéssel, gazdaságosan zöldségnövényeket termeszteni. A biointenzív zöldségtermesztés nemzetközi alapműve több mint 25 zöldségnövényhez nyújt termesztési útmutatót, és lépésről lépésre tanít meg arra, miként alakítsuk ki fenntartható mikrogazdaságunkat és tervezzük meg a szezont, milyen eszközökkel műveljük és hogyan tápláljuk a talajt, hogyan gondozzuk a növényeket a magvetéstől a termésérésig, miképp takarítsuk be és értékesítsük terményeinket, hogy a megtérülés mellett profitot is termeljünk, és testileg-lelkileg jól érezzük magunkat.
Ha szívesen olvasnád, ide kattintva rendelheted meg a könyvet!
A közös munka
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai izgalmas témával kerestek fel minket: szakkönyv fordításának szerkesztésére kértek árajánlatot, majd próbamunkát. A szakmai teljesítményünk alapján minket választottak, és fejezetenként kaptuk Kata kolléganőmmel az egyre érdekesebb információkat és módszereket bemutató anyagot.
Gyerekként a szüleim telkén én egy életre eleget kertészkedtem, ez a könyv mégis meghozta a kedvem, hogy a kerítés mellett elvessek pár magot. Ugyan minden munka ellenére csak nyúleledel lett belőle, büszke vagyok magamra. Ennek az inspiráló szövegnek a szerkesztése nem volt egyszerű feladat: a franciából fordított és angollal összevetett anyagban főképp az alárendelő szerkezetek javítására kellett figyelnünk, és az időnként körmönfont mondatok kiegyenesítésére. Ötven körüli megjegyzést helyeztünk el az anyagban, ahol szakmai pontosítást kértünk egy-egy mondatra – hogy minden tökéletes legyen!
És az lett. A könyv szép, kellemes kézbe venni – a könyvesboltokban is kapható -, az ábrák és fotók még jobban alátámasztják a minőségi szöveget. Mindenkinek ajánljuk, akit kicsit is foglalkoztat az otthoni növénytermesztés!
A szakmai főszerkesztő így élte meg a közös munkát
A kanadai viszonyok közt íródott, franciáról magyarra fordított mű honosítása szakmailag izgalmas kihívás volt.
A fordítás gördülékennyé tételében nagy segítségünkre volt Krisz és csapata. Amíg ők a szöveg magyarosításán ügyködtek, addig mi a hazai viszonyokra tudtuk igazítani a kertészeti ajánlásokat.
Ha te is elküldenéd a kéziratodat véleményezésre, erről itt olvashatsz többet!
Olvass bele!
A biointenzív kifejezés általában arra a kertészeti módszerre utal, melynek célja a művelt terület terméshozamának maximalizálása és a talaj minőségének megőrzése, sőt javítása. Ez a kifejezés a XIX. századi francia zöldségtermesztők tapasztalataiban és a Rudolf Steiner által megalkotott biodinamikus kertészkedésben gyökerezik, és az 1960-as évektől kezdve Észak-Kaliforniában tökéletesítették. Mára a biointenzív módszernek igen komoly szakirodalma és több különböző irányzata létezik. A szakirodalomban tárgyalt technikák sokszor a hobbikertészkedésre irányulnak, de a megközelítés bizonyos elemei átültethetők az árutermelő kertészetre is. Mi is ezt tettük gazdaságunk művelési rendszerének kidolgozásánál.
A művelt területet mi állandó, kiemelt ágyásokba rendeztük, nem a hagyományos, gépesített kultúrákra jellemző, a rendelkezésre álló erő- és munkagépek méreteihez igazodó térállású sorokba. Ezeket az ágyásokat a kialakításuk idején nagy mennyiségű szerves anyaggal töltöttük fel annak érdekében, hogy rövid időn belül gazdag és élő talajt kapjunk. Így szó szerint felépítettük a talajunkat, melyet azóta is forgatás nélkül, ágyásvilla segítségével lazítunk és folyamatosan komposzttal javítunk. A különböző eszközöknek és technikáknak köszönhetően csak a talajfelszínt műveljük, hogy a szerkezetét a lehető legérintetlenebb állapotban őrizzük meg. Ennek a művelési módnak az a célja, hogy laza és termékeny talajt hozzon létre, lehetővé téve a zöldségnövények gyökereinek mélyre hatolását, hogy ne oldalirányba növekedjenek. Így a növények térállását nagyon sűrűre tervezhetjük, anélkül hogy a gyökerek zavarnák egymást.
A cél az, hogy az így kiültetett növények levélzete teljes méretük háromnegyedének elérésekor összeérjen. Kifejlett állapotában a lomb betakarja az ágyás teljes felszínét, ezáltal segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, megakadályozza a gyomnövények növekedését, igazi, élő talajtakarót létrehozva. Amellett, hogy jelentősen növeli a fajlagos termésmennyiséget, ennek a stratégiának két fontos előnye van: határozottan csökkenti a gyomlálásra szánt munka mennyiségét és a mindennapi termesztési feladatok hatékonyságát növeli. Ezeket az előnyöket részletesen kifejtem a könyvben.
Területeinken mikroorganizmusokban és tápanyagokban gazdag, jó szerkezetű a talaj, ezért tehetjük a növények ültetési sűrűségét intenzívebbé. A próbálkozásokra és a hibákra rá kellett szánnunk néhány évet, de végül sikerrel jártunk. A területünket megpróbáltuk még jobban kihasználni minél több egymást követő növénykultúrával: vagyis minden egyes növénykultúra esetében meghatároztuk azt az időt, melyet az ágyásban tölt, és úgy terveztük a magvetést, hogy a betakarítást követően rögtön felváltsuk azt a következő növénnyel. Szoros vetéstervünknek köszönhetően így minden évben sikerül több, egymást követő terményt betakarítani ugyanarról a területről.
Mindent egybevetve ezeknek az alapelveknek a többsége nem is annyira különbözik attól, mint amit az ökológiai gazdálkodás megcéloz. Mindkét esetben az a cél, hogy a talaj gazdag, laza és termékeny legyen. Az ehhez vezető út azonban már jelentősen eltérhet, például a talajmegmunkálás elkerülésével és a jelentős mennyiségű szerves anyag bevitelével. Ismétlem, ezek nem új ötletek, és mi meg sem próbáljuk olyan színben feltüntetni, mintha mi találtuk volna ki őket. A mi érdemünk mindössze annak kidolgozása, hogyan tehetjük a gazdaságunkat rendkívül termékeny rendszerré egy olyan északi klímában, mint a québeci, miközben előnyben részesítjük a talaj minőségét fenntartó szemléletet.
A legtöbb ember azt gondolja a szakmánkról, ez egy kemény, megállás nélküli elfoglaltság; hét napot dolgozunk hetente azért, hogy végül nagy nehezen megéljünk. Ez a kép valószínűleg a modern mezőgazdaság csapdájába szorult, szokványos mezőgazdasággal foglalkozó termelők többségének valóságát tükrözi.
Az igaz, hogy a zöldségtermesztői hivatás néha nehéz. Ki vagyunk téve a nehezen megjósolható időjárás viszontagságainak. Az idő vagy jó, vagy rossz. Soha nem garantált a gazdag termés és az eredményes szezon, gyakran nagy adag bátorságra és alázatra van szükség, főként az első években, amikor még folyik a vevőkör és az infrastruktúra kiépítése.
Ugyanakkor ez egy különleges életpálya, kevéssé jellemezhető a munkával töltött órák számával és a fizetéssel, sokkal inkább az általa nyújtott életminőséggel. Kevés ember tudja elképzelni, hogy az intenzív munka ellenére sok idő marad más tevékenységekre is. Márciusban kezdődik el a szezon, és decemberben fejeződik be. Ez mintegy kilenc hónap munka és három hónap szabadidő. A tél elsőrangú idő a pihenésre, utazásra vagy bármilyen más tevékenységre. Azokat, akik szerint éhbérért dolgozunk, szeretem emlékeztetni rá, hogy a mi munkánk lehetővé teszi a vidéki életet természetes környezetben, összhangba hozza a munkát és a családi életet és garantálja a munkahelyünk biztonságát – szemben a nagyvállalatokkal, ahol kiszámíthatatlan a jövő és rendszeresek az elbocsátások. Ez hatalmas előny.
Mivel sok időt töltöttem a kézirattal, bárkinek elmondhatom, aki a szakmához szükséges fizikai erőnlét miatt aggódik, hogy a teljes munkaidős kertészkedés kevésbé megterhelő a testnek egészségügyileg, mint a számítógép képernyője előtt töltött, napi többórányi ülőmunka. Remélem, ezzel sikerült néhány embert megnyugtatnom. Továbbá ez a hivatás nem életkorhoz kötött, inkább akarat szükséges hozzá: mezőgazdasági múlttal vagy anélkül, bárki, aki eltökélt és motivált, meg tudja tanulni ezt a mindenki számára elérhető, hagyományos mesterséget. Csak időt és igyekezetet kell befektetni.
Amióta a gazdaságunk földművelés iránt érdeklődő gyakornokokat fogad, megfigyeltem, hogy túlnyomó többségük ezt a szakmát egyszerű és alapvető okból szeretné megtanulni. Miközben szeretnének a saját uruk lenni és amilyen gyakran csak lehet, friss levegőn lenni, sokakat az vezérel, hogy értelmet adjanak az idejük eltöltésének. Megértem a választásukat, hiszen a családi gazdálkodás nagy megelégedéssel járó hivatás. A kertben töltött munkát a zöldségeinket fogyasztó családok rendszeresen meghálálják, és minden héten személyesen köszönik meg. Úgy gondolom, ha valaki alternatív életmódot keres és másként szeretne élni, ebből nemcsak jól megél, de általa jó életet is élhet.
Tetszett a részlet? Ha szívesen folytatnád az olvasást, ide kattintva rendelheted meg a könyvet!
