Hogyan olvass mesét?

Szoktál hangosan felolvasni mesét? A saját gyermekednek vagy bárki másnak? És hogyan teszed?
Azért kérdem, mert a felnőttek nagy része egyirányú feladatnak tekinti a meseolvasást, ahol az a dolga, hogy fogja a könyvet és felolvassa belőle a szöveget. Vannak persze szülők, akik tudatosan össze is bújnak ilyenkor a gyermekkel, tudván, hogy az esti rituálé nem csak arról a történetről szól, hanem az intimitásról is, hogy a gyermeknek biztonságot adjunk.

A gyermeknek azonban ennél sokkal többet adhatsz!

Tanítsd meg őt a racionális gondolkodásra! Még te is fejlődsz. Ugyanis a jó meséknek jó a dramaturgiája. Amikor olvasod a sztorit, és úgy érzed, na most igazán kíváncsi vagy, mi lesz ebből, állj meg az olvasásban, és kérdezd meg a gyermeket:

– Szerinted most mi fog történni?
– Szerinted hová megy a manó? 
– Szerinted mit fog csinálni?
– Miért?

Ott van például Roald Dahl története Jamesről és az óriásbarackról. Az árva kisfiú, James két gonosz nagynénihez kerül, akik nem viselik gondját, nem szeretik. James a kertben találkozik egy alacsony kis emberrel, aki ad neki egy papírzacskót, tele apró, zöld, mozgó magokkal. Azt mondja, James egye meg őket, és csoda történik majd.

Adja magát a kérdés: 
– Te James helyében megennéd?
– Szerinted mi fog történni, ha James megeszi?

Te is gondold végig, és mondd el a gyermeknek a véleményed. Hogy ott van a könyv címe, amiben egy óriásbarackról van szó, no de lehet, hogy James megy össze.

Aztán olvastok tovább, és kiderül, melyikőtöknek van igaza. Valószínűleg egyiktek sem számít arra, hogy James elejti a zacskót, és a magocskák befúrják magukat a földbe… ám máris adja magát a következő kérdés:
– Most mi fog történni?

Ezen a ponton te biztos vagy benne, hogy a barackfával történik majd valami, és óriási barackok nőnek majd rajta. A gyermek is erre fog tippelni. Olvastok tovább. Kiderül, hogy igazatok van, és az is kiderül, hogy nemcsak a barack nőtt meg, hanem több bogár és egy giliszta is… Ti olvassátok tovább a sztorit, és végig remekül találgathatjátok, mi történik majd.

De a rövidebb mesék ugyanilyen élvezetesek találgatva olvasással. Egy négyoldalas mesének az első oldalán megkapunk minden információt, ami a cselekmény kibontását megalapozza, tehát hamar megbeszélhetjük, milyen történésekre lehet számítani. Ha van egy gonosz manó, aki bántja a többieket, nyilvánvaló, hogy ő megtanulja, ne bántsa a többieket. Na de hogyan? Minek és kinek a segítségével fogja ezt belátni?

Ha a gyermekkel így olvasod a történeteket, óriási ajándékot adsz neki. 

• Fejlődik a dramaturgiai érzéke, amivel adsz neki plusz egy okot az olvasás szeretetére. (Később nem kell írónak lennie, de persze akár az is lehet!)
• Fejlődik a racionális gondolkodása, ok-okozatot fog keresni, ami a felnőtt életben, a nyugati társadalomban nagy segítségére lesz. 
• Fejlődik a kreativitása, a fantáziája, mert új ötleteken gondolkodik, ami éppen a jobb agyféltekét fejleszti. A problémamegoldó készség szintén nagy hasznára lesz majd a felnőtt életében.
• A kommunikációs készsége, a kifejezőképessége, a nyelvi érzéke is fejlődik azáltal, hogy kimondja, megfogalmazza a gondolatait. Sokkal hasznosabb egy-egy ilyen beszélgetés, mint az iskolában tartott etikaóra! Mivel a mesék sokszor szólnak a jóról és a rosszról, az élet problémáiról, ezek az egyszerű beszélgetések előfutárai azoknak a filozófiai diskurzusoknak, amit a gyermek majd egyetemista korában a haverjaival sörözve fejleszt tökélyre. 
• Az érzéseit is megbeszéli veled, ami az érzelmi intelligenciájának jót tesz. Azt vallom, egy gyermekkel sosem lehet eleget beszélgetni!

Olvass tehát értőn mesét a gyermekkel!

Szintén ajánlom, hogy a ritkább szavakra kérdezz vissza, mert a gyermek ugyan kitalálja, miről van szó (de nem mindig!), azonban még jobban rögzül, ha beszéltek róla, ha elismétli, ha ő keres hozzá szinonimát.

Az értő olvasást az is segíti, ha az egészen pici gyermekkel eljátszod a mesét. Mondjuk amikor a mesében megjelenik egy oroszlán, megkérdezed: hogyan ordít az oroszlán? A gyermek élvezni fogja, hogy üvölthet! Eljátszhattok arckifejezést és mozdulatot, mutathatjátok a vasúti sorompó emelkedését, a fekvőrendőr mozdulatlanságát. Annyira legyen mozgós a meseolvasás, amennyi neked megfelel: az esti olvasás előtt nem tesz jót a futkározás, de várakozás közben bizony jólesik.

Ha a szöveg úgy jön ki, főleg nagyobbacska gyermek esetében, akkor ajánlom, hogy hagyd félbe a mondatot. Ott, ahol azt gondolod, ő is be tudja fejezni, az eddigiek alapján ki fogja találni, milyen szó következik. “Az oroszlánnak megfájdult a …” Mije? A szólásmondásoknál is megteheted ezt!
Te hogyan olvasod fel a meséd a gyermekeknek? Van további tipped, hogyan olvassunk fel?

Hogy egy cikkemről se maradj le, iratkozz fel a hírlevelemre!