Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!
Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

5 tipp, ha most tanul olvasni a gyermeked

Van a környezetedben 7-8 éves kisgyermek, aki mostanában elsős-másodikos? Megmutatom, mivel tudsz neki segíteni, hogy ügyesebben olvasson. 

Miért fontos, hogy jól tudjunk olvasni?

Az a kedvező, ha gyorsan olvasunk. Ha ránézésre tudjuk, mi van leírva, – azaz egy-egy szót felismerünk, ha ránézünk. Oda jusson el a gyermek minél hamarabb és minél nagyobb örömmel, hogy ne betűnként vagy szótagonként kelljen kisilabizálnia, ne mondja ki magában, miközben olvas, ne kelljen az ujjával követnie a sort.
A folyékony olvasás azt is jelenti, hogy nem vagyunk bizonytalanok a szó hangzását illetően. Tudjuk a pontos kiejtését és hangsúlyozását, hangosan is fel tudnánk olvasni.

És mindez miért fontos? Mert csak az olvas szívesen, aki folyékonyan olvas. 
A gyermekünknek azonban nemcsak azt szeretnénk megadni, hogy a regényeket majdan örömmel forgassa, hanem azt is, hogy a munkahelyén helyt álljon. Márpedig biztos, hogy a munkahelyén lesznek leírt szövegek, és igen valószínű, hogy kifejezetten sokat lát majd. Hogy olyan munkája lesz, amelynek része az, hogy e-maileket kap, hogy módszertanokat vagy rendeleteket, követelményeket olvas és értelmez. 

A munkájában, a felnőtt életében akkor lesz sikeres a gyermeked, ha készségszinten megtanul olvasni.
Persze már másodikos korában elképesztően fontos, hogy ügyesen olvasson. Hogy már első osztály vége felé, majd a nyáron tanuljon meg folyékonyan, problémamentesen olvasni. Akkor, amikor ezt az iskolában tanulja. Fontos, hogy ne kerüljön amiatt hátrányba, hogy a szöveges feladatokat nem tudja elolvasni, vagy lassan olvas. 
Ha a te gyermeked még nem tud olvasni, akkor ezt a cikket olvasd el arról, hogyan olvass fel neki te magad!

Történeteket írsz – vagy szeretnél? Gyere el erre a KNW Novel Schoolra! Egy háromnapos program Budapesten, ahol egy hétvége alatt végigbeszéljük a dramaturgiával és a szereplők kialakításával kapcsolatos fontos részleteket! Remek szórakozás lesz, ha érdekel a regényírás!

Hogyan tudsz segíteni az olvasó gyermekednek?

  1. Válasszatok kicsiknek írt könyvet.

Eddig mit olvastatok közösen? Ezek közül mi olyan, amiben kevés a szöveg, és az is nagy méretű betűkkel van nyomva? 
Hagyd, hogy ő válasszon! Mutass neki olyan könyveket, aminek ismeri a szövegét, sokkal egyszerűbb dolga lesz, ha a memóriája is segítségére lesz a szavak kiolvasásában!

Ha még nem olvasta a kicsi a könyvet, az sem lesz baj. Mutass neki olyan sztorikat, ami a gyermeket érdekelheti, amivel azonosulhat. Ha bele tudja magát képzelni a történetbe, ha viccesnek találja (ebben a korban a gyermekeknek már alakul a humorérzéke!), ha ismerős helyzetben játszódik, akkor jobban fog tetszeni neki.

Hogy példát mondjak, Zelk Zoltántól A három nyulak jó választás (még rímel is, ami szintén segíti a szavak kiolvasását), de Csukás Istvántól a Pom pom nem (hosszú a történet, egy végzett elsős még nem fogja tudni együltében elolvasni). A Gőgös Gúnár Gedeon remek olvasókönyv. Ha az iskolában nem ebből gyakorolnak a gyerekek, otthonra mindenképp szerezd be!

  1. Olvasd el gyorsan a könyvet, és beszéljetek róla!

Ha tudsz róla, hogy a gyermek olvasni fog, kérdezd meg, miért ezt választotta, miért érdekli, miért feltételezi, hogy tetszeni fog neki. Csupán a borítót és a címet nézve kérdezd meg, mire számít. Kiről fog szólni a történet? Mi fog benne történni? 

Olvastasd el vele a címet és beszéljetek róla. Mutass rá, hogy a cím mindig jól orientálja őt, például Zelk Zoltán verse három nyúlról szól. Rákérdezhetsz, szerinte lesznek-e benne más állatok, hogy erdőben játszódik-e, vagy ezek hobbiból tartott nyulak és egy kisfiú/kislány a gazdájuk.
Kérdezd meg, a gyermek akarja-e neked felolvasni a mesét, vagy csak egyszerűen melletted, hangosan olvas, vagy azt szeretné, hagyd egyedül. 
Ha mellette maradsz, mondd neki, hogy szóljon, ha segítséget kér az olvasáshoz.

  1. Ne javítsd ki!

A gyermek lassan fog olvasni, szótagonként, összekever majd betűket, újrakezd szavakat. Nagyon fontos, hogy ha hallod őt olvasni, legyél nagyon türelmes! Ne szólj közbe, ne javítsd ki, ne sürgesd, ne fejezd be helyette a szavakat! Küzdjön meg vele egyedül, legyen meg a sikerélménye!

Csak akkor nézz bele a könyvbe, ha ő kéri, hogy segíts neki kiolvasni egy szót! 
Ha szerinted rosszul olvasott valamit, pl. összekeverte a levél – lével szavakat, óvatosan kérdezz vissza: Nem lehet, hogy az ott levél volt?

Vissza fog ugrani a szóhoz, és újból elolvassa. Ha esetleg mégsem, ne szólj neki még egyszer, mert akkor ő úgy döntött, annyira érdekli a sztori, hogy a tévesztés ellenére tovább szeretné olvasni. Ne feledd, az öröm az elsődleges cél!

  1. Beszéljetek a meséről!

Azután, hogy a gyermek befejezte a sztorit, beszéljétek meg. Kérdezd őt meg: miről szólt? A kisgyermek nem fogja érdemben rövidíteni a történetet, ne várd tőle, hogy egy mondatban megfogalmazza majd a lényeget. Amint ő elmondta a teljes történetet, te tedd ezt meg. Te foglald össze röviden, hogy Tehát volt három nyúl, aki csak aludni akart, de mivel a szarka félrehallotta őket, még a nagy ragadozók is ijedten elmenekültek.
Beszélhettek az események sorrendjéről is, például hogy előbb a róka vagy a farkas hallotta a hírt?
Kérdezd meg, melyik volt a kedvenc része!

A mondanivalót is beszéljétek meg. Vezesd rá a gyermeket kérdéssel, hogy az ő világára lefordítva mennyire jellemző ez az esemény, pl.: A suliban is volt már, hogy valaki félrehallott valamit? Láttál már olyan helyzetet, amikor egy kisebb állat megijesztett egy nagyobbat? Te jogosan félsz egy póktól?
A beszélgetést megtehetitek aközben is, hogy kimentek sétálni, vagy elindultok vásárolni, gyalog vagy autóban, vagy mondjuk miközben süteményhez tésztát kevertek. 5. Beszélgessetek később is!

A gyermeked értelme nyiladozik, egyre okosabb, egyre több mindenről tudsz beszélgetni vele! Használd ki a történetek erejét, ennek kapcsán rengeteg mindenről tudtok beszélgetni, így erősítheted a gyermekben az általad fontosnak tartott értékeket. Jusson eszedbe ez a cikk, amikor legközelebb viszed őt reggel iskolába, és csak némán mennétek vagy ülnétek egymás mellett! 

Beszéljetek bármiről, ami eszetekbe jut! Kérdezd meg, emlékszik-e A három nyulakra, és hogy szerinte a nyúl az erdőbe vagy a lakásba való, és miért. Nyitott végű kérdéseket tegyél fel (ne olyat, amire igen vagy nem a válasz), és várd ki türelmesen, hogy elmagyarázza, mire gondol. Te is elmondhatod a véleményed, és ha ő kérdez, válaszolj, de gondolj bele abba, hogy az iskolában a tanítóknak kevés ideje van arra, hogy a gyermek véleményét hallgassák – márpedig igenis van neki -, és így, hogy kihasználod ezeket a perceket, a gyermeknek javul a kifejezőkészsége, beszél olyan témákról, amivel a kis társaival nem.

A cikkhez felhasználtam a Frankin Watts gyermekkönyvkiadó, valamint a UCL Oktatási Intézet ajánlásait. Az interneten sok érdekes anyag található az olvasás folyékonyságának fontosságáról, például ez.

Tetszett a cikk? Akkor, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy hozzáférhess az extra kedvezményekhez és tartalmakhoz!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .