Biztos, hogy kell a „hogy”?

Panaszkodtok néha:

olyan sok az írásomban a „hogy”.

Mármint a kötőszó.

És igazatok van. Hadd kezdjem a kályhától (a türelmetlenek előrébb ugorhatnak a konkrét tippekhez).

A magyar nyelv a mellérendelő mondatokat szereti, azaz amikor a mondatod úgy van felépítve, hogy az egyes tagmondatok közé akár pontot is tehetnél. Vagy nincsen köztük kötőszó, vagy pedig és, de, vagy, ezért és hasonló szerepel a mondatban. Példa:

Kimentem a boltba és vettem kenyeret.

Az angol (és német és egyéb indoeurópai) nyelvekre viszont jellemző az alárendelő mondatszerkezet, azaz amikor a tagmondat egy előtte szereplő szót fejt ki bővebben, magyaráz meg.

Kimentem a boltba, ahol kenyeret vettem.

(Melyik boltba mentem ki?)

Azért mentem ki a boltba, hogy kenyeret vegyek.

(Miért mentem ki?)

Megint oda lyukadok ki, hogy az angol nyelvű könyvek magyarra fordítása nem elég jó minőségű (itt írtam róla korábban a Könyv Guru oldalán, és itt a saját blogomon). Azt a mondatot, hogy „I went to the shop to buy bread” jellemzően alárendelt mondatként fordítják, szó szerint:

Kimentem a boltba, hogy kenyeret vegyek.

Holott a magyar nyelvtől ez a szerkezet idegen, inkább így mondanánk:

Kimentem a boltba kenyérért.

Ha a kéziratodban sok a „hogy” és sok a vessző, akkor valószínűleg rád is hatással van az idegen nyelvek szerkezete – sajnos ez általánosan elterjedt, nem vagy egyedül.

Mit tehetsz?

Figyelj oda jobban a fogalmazásodra. Eleinte csak utólag nézd át a mondataidat, de ahogy gyakorlatot szerzel, hidd el, túl lehet lépni ezen a problémán és képes leszel eleve inkább mellérendelő szerkezettel fogalmazni, hiszen a magyar nyelvben ez így kényelmes.

1) Keresd meg a „hogy”-okat a szövegben.

A „hogy” mindig segít az alárendelés azonosításában. Kétféle esetben használjuk: „hogyan” helyett és kötőszóként.

2) Ha „hogyan”-t akartál írni, javítsd.

Minden „hogy”-ot, ami „hogyan”-t jelent, írj át „hogyan”-ra. Ezzel csökkentetted a „hogy”-ok számát, de az alárendelt tagmondatok számát még nem. Egyelőre azonban foglalkozz a maradékkal!

3) Kérdő névmást keress!

A „hogy”-ot gyakran használjuk kérdő névmás előtt, pedig ott felesleges. Ha ilyen szerkezetet találsz, kitörölheted a „hogy”-ot:

Nem tudtam, hogy mit tegyek.

Éva megmondta, hogy mikor lesz a bemutató.

Ez marad utána:

Nem tudtam, mit tegyek.

Éva megmondta, mikor lesz a bemutató.

Ugye, hogy szebb így? Nem olyan szájbarágós.

4) Keress „hogy” alárendelést!

A maradék „hogy”-ok a szövegben most mindenhol alárendelést mutatnak, érdemes őket végignézni, ki lehet-e őket küszöbölni – főleg ott nézd meg, ahol nagy a sűrűsége ennek a szócskának. Azt figyeld, mire vonatkozik pontosan a „hogy”. A fenti kenyeres példában a boltbamenés célja volt az, amit a mellékmondat kifejtett, koncentrálj tehát a cél kifejezésére: miért ment boltba? A kérdés adja a választ, a helyes szóhasználatot és ragozást: kenyérért.

5) Figyeld a vesszőket!

Ha végigverekedted magad a „hogy”-aidon, saját magad is leszűrheted, mikor szereted ezt a kötőszót használni, jellemzően hogyan javítottad az írásodat, mire érdemes a továbbiakban figyelned. E tudást figyelembe véve nézd most meg a vesszőidet.

Persze az is egy tudomány, egyáltalán hová teszünk vesszőt egy mondatban, de tegyük fel, hogy helyesen használtad őket. Nézd meg például ezt az előbbi példamondatot:

Éva megmondta, mikor lesz a bemutató.

Meg tudnád fogalmazni ezt a mondatot úgy, hogy ne kelljen bele vesszőt tenni?

Kezdd azzal, mire vonatkozik a kérdő névmás: mikor. A bemutató időpontjára, ugye? Ennyi, készen is vagyunk:

Éva megmondta a bemutató időpontját.

Ezzel a huszárvágással két tagmondatból egy tagmondatot csináltál, gördülékenyebb lett a szöveged. Ehhez a mondathoz bátran illeszthetsz további tagmondatot.

Adok leckét is (egy következő posztban találod meg a megoldásokat)!

Házi feladat:

Fogalmazd meg az alábbi mondatokat úgy, hogy alárendelő helyett mellérendelő tagmondatod legyen, vagy egy tagmondatból álljon a teljes mondat (ne kelljen bele vessző). Az egyes szavak helyett nyugodtan használhatsz szinonimákat, légy kreatív!

1. Képtelen voltam kinyitni a számat, hogy válaszoljak.
2. Klári nem hallgatta végig, amit mondani akartam.
3. Dénes közelebb lépett, hogy odaadja Lénának a könyvet.
4. Nem hitte el, hogy ez ilyen egyszerű.
5. Hédi akkor érkezett, amikor a főnöke.
6. (+1:) A blogposzt címét át tudod írni?

Ha van kedved, kommentben megírhatod a válaszod!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!