Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

Magánkiadás, vagy hagyományos könyvkiadó?

Ha megírtál egy regényt vagy szakkönyvet, könnyen lehet, hogy nem az lesz az első gondolatod: nosza, elküldöm egy könyvkiadónak! Manapság népszerű választás a magánkiadás vagy majdnem-magánkiadás, és érthető, ha te is azon gondolkodsz, mi is lenne a legjobb a könyvednek – és neked.

Mind a három választás jó lehet: ebben a cikkemben azt veszem sorra, melyik út kinek való.

A hagyományos kiadás

Akkor válaszd, ha:

  • nívós logót szeretnél a könyvedre,
  • jó lenne profi csapathoz tartozni,
  • nem bánod, ha kevéssé szólhatsz bele a borítótervezésbe,
  • megbízol a hagyományos kiadói rendszerben,
  • országos elismertségre vágysz,
  • hajlandó vagy várni kb. 2 évet, amíg pozitív bírálatot kap a könyved egy kiadónál, illetve még fél-egy évet a szerkesztés és kiadás folyamatára,
  • nem szakkönyvet írtál. (Szakkönyveknél érdemes végiggondolni a magánkiadás előnyeit, lásd lejjebb.)

A magánkiadás

Neked való, ha:

  • gyors eredményt szeretnél, szeretnéd a könyvedet inkább fél éven belül a polcokon látni,
  • vállalkozó személyiségű vagy, élvezed, ha a te kezedben futnak össze a szálak,
  • te szeretnél szerkesztőt, borítótervezőt választani,
  • te akarsz dönteni a könyved címéről, áráról, fülszövegéről, kinézetéről,
  • a bevétel minél nagyobb részét szeretnéd megtartani,
  • rossz tapasztalatod van a hagyományos könyvkiadással,
  • szakkönyvet írtál a vállalkozásod támogatására.

A szakkönyvet azért emelem ki, mert ha van egy célpiacod, egy célközönséged, aki már ismer, akkor ők vevők lesznek a könyvre könyvkiadós logo nélkül is. Amikor pedig a könyved felkerül az internetes terjesztőkhöz, bekerül a boltokba, akkor olyanok is megtalálják majd, akiket az eddigi marketingeszközeiddel nem értél el.

ÍRJ KÖNYVET ARRÓL, AMIHEZ ÉRTESZ! – A szakmai, üzleti és ismeretterjesztő könyv írásáról és kiadásáról szóló kiadványom már rendelhető! Kattints ide!

A majdnem-magánkiadás

A te utad, ha:

  • tetszenek a magánkiadás előnyei, azonban
  • hajlandó vagy pluszpénzt fizetni azért, hogy a könyveidet ne neked kelljen boltba vinni, postázni, kézbesíteni, átadni, számlázni (akár elektronikus, akár nyomtatott könyvről van szó), és ezért cserébe hajlandó vagy lemondani az elérhető profitról, sőt, akár rá is fizetsz, csak legyen könyved.

Mennyi pénzbe kerül a könyvkiadás?

A pénz a döntés szempontjából másodlagos kérdés.

Ugyanis a hagyományos kiadóknál is egyre jellemzőbb, hogy elsőkönyvesektől hozzájárulást kérnek.

Magánkiadás esetén pedig elindulhatsz úgy, hogy létrehozol egy weboldalt és egy Facebook-oldalt (ez eddig nem kerül pénzbe, a hogyanjáról pedig nemrég írtam cikket), megtervezteted a borítót, megszerkeszteted az első oldalakat, és így előrendelhetővé teszed a könyvet. A beérkező pénzből fizeted (részben vagy egészben) a szerkesztést, nyomdát.

bookshop

A majdnem-magánkiadás soha nem ingyenes. Például az Underground Kiadó 20.000 forintot kér egy könyv előkészítéséért, a Publio pedig ugyan ingyenesnek hirdeti az alapszolgáltatást, de a szerzők tapasztalata szerint minimum 30…40.000 forintba kerül náluk a könyvkiadás, például azért, mert vállalnod kell, hogy 10 kötetet megveszel a saját könyvedből, de még jellemzőbb, hogy kötelező korrektúrát kell rendelned több százezer forintért, utána pedig még havi díja is van a terjesztésnek, függetlenül attól, fogyott-e a könyved. És akkor még ne is szóljunk arról, hogy nem veszed észre, de kizárólagos terjesztési jogot adtál át valahány évre, mely lejáratról a majdnem-kiadó nem is értesít majd, hanem automatikusan hosszabbít – soha nem kezdhetsz majd semmit a kéziratoddal, hacsak vissza nem vásárolod a terjesztési jogot megint csak több százezer forintért. (Itt találsz egy összehasonlítást a két cégről.)

A hagyományos könyvkiadóknak jobb a marketingje?

A magyarországi kiadók általában nem reklámozzák a könyveiket. Nézz körül a metrón, görgesd végig a Facebook-hírfolyamodat, nézd meg a hírleveleket a postaládádban. Pontosan fogod látni, melyek azok a kiadók, amelyek energiát fektetnek az olvasószerzésbe.

A rossz hírem pedig az, hogy ezek a kiadók elvárásokat támasztanak a szerzőikkel szemben is. Például hogy készítsenek Facebook írói oldalt és posztolgassanak. Vagy hogy járjanak el író-olvasó találkozókra.

Ha pedig a majdnem-magánkiadást választod, éppen olyan intenzíven kell marketingelned, mintha teljesen saját kiadásban jelenne meg a könyved, csak a profitod tűnik el.

Miért is tűnik el a profit?

Egy 200 oldalas szabványos könyvet a nyomda már viszonylag kis példányszámban is olyan 500 forintért előállít, ha tehát 2000 forintért adod, és más költséget nem vonsz le belőle, akkor darabonként 1500 Ft profitod lesz rajta.

Ha pedig például az UGK-hoz mész, ott könyvenként legfeljebb 500 Ft lehet a profitod, mert drága az előállítás, de mivel van beugró, az első 40 könyvön így sem keresel.

A marketing tehát kikerülhetetlen, függetlenül attól, milyen kiadónál jelenik meg a könyved! Ha szeretnél többet tudni a könyvmarketingről, ajánlom ezt a kiadványomat: KÖNYVMARKETING 1.0, ha pedig a saját könyveid e-könyvként való megjelentetése érdekel, neked való a Könyvkiadók kíméljenek!

Én nem beszélek le senkit se az egyik, se a másik útról, mert a szerzőnek kell kigondolnia, mit szeretne elérni a könyvével. Az a fontos, hogy légy tisztában a céljaiddal, az eszközeiddel, és okosan válassz!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

14 hozzászólás “Magánkiadás, vagy hagyományos könyvkiadó?”