Krisz Nadasi writes – Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író!

5 instant tipp a szöveged javításához

Ismered azt az angol kifejezést, hogy „quick win”? Ez a szó jutott eszembe a minap, amikor szerkesztettem. Nagyon sok cikket írhatnék arról, tipikusan mit is javítok a szerkesztésre kapott kéziratokban (és szoktam is innen ihletet meríteni a blogposztokhoz), de arra gondoltam, ma adok 5 egyszerű tippet, amitől gördülékenyebb lesz az írásod.

Ezek a tippek érvényesek történet, szakkönyv, cikk írására is!

ÍRJ KÖNYVET ARRÓL, AMIHEZ ÉRTESZ! – A szakmai, üzleti és ismeretterjesztő könyv írásáról és kiadásáról szóló kiadványom már rendelhető! Kattints ide!

1) Felejtsd el az amit!

Mi az, amit tanácsolok? Nos, konkrétan az, hogyha konkrét dologra vonatkozik a mondatodban az „ami”, akkor javítsd gyorsan „amely”-re, mert ez szebb, irodalmibb. Itt van ugyanaz a mondat kétszer, nézd meg ezt a tippet működés közben.

Ha tetszett a cikk, bátran lájkold, és akkor máskor is szedek össze ilyen azonnal hasznosítható kis tippeket, amik igazak mesére, regényre, szakkönyvre egyaránt!

Nem förtelem? De. Így szebb:

Ha tetszett a cikk, bátran lájkold, és akkor máskor is szedek össze ilyen azonnal hasznosítható kis tippeket, amelyek igazak mesére, regényre, szakkönyvre egyaránt!

…pedig ez a mondat a blogposztból való, tehát egyáltalán nem egy József Attila-díjas írásról van szó.

2) Nincsenek térdeid!

Már lassan én unom magam, annyiszor mondtam, pedig nagyon alap a magyar nyelvben: amiből kettő van (egy pár), arról egyes számban beszélünk. A szereplőnek fáj a füle, beütötte a bokáját, lesütötte a szemét, felemeli a karját.

A páros szervekre ez minden esetben vonatkozik, de ne feledd akkor sem, amikor egyéb páros dolgokról beszélsz. Angolul „the wipers don’t work”, de magyarul „nem működik az ablaktörlő”.

Nyugodtan törekedj az egyes szám használatára fogalmak esetén is (ötletek, gondolatok, problémák), meg bonyolult mondatokban is. Főleg, ha szakkönyvet írsz, könnyű belefutni az ilyesmibe.

Vagy például itt:

Józsi és Nándor és Sanya bementek a kertjeikbe, magukra csapták az ajtóikat és ki sem jöttek a házaikból

nyelvtanilag is helytelen a sok többes szám, mert amikor egy birtokosnak pontosan egy birtoka van, akkor azt egyes számban használjuk. Ha nehéz ezt megjegyezned, gondolj bele abba, hogy mindig azt mondod:

mindkettejüknek megfájdult a feje

és nem azt, hogy

megfájdultak a fejeik.

Maradjunk meg tehát a biztos talajon: ahol jól hangzik, legyen minden egyes számban!

3) Mikor helyett amikor?

A „mikor” szó alapvetően kérdő névmás, az „amikor” pedig mutató. Ha azt mondom:

Icukám, kérdezd már meg a hentest, mikor jön friss fácán!

akkor rákérdeztem valamire, kérdő névmásra volt szükségem, tehát helyes a mondat. De ha

Béla, szóljál, mikor megjön a fácán, mert Ica kiszekálja a lelkem, ha megfeledkezek róla!

ott bizony rámutattunk az időpontra, nem rákérdeztünk, ezért mutató névmás használata a helyes:

Béla, szóljál, amikor megjön a fácán, mert Ica kiszekálja a lelkem, ha megfeledkezek róla!

(Igen, irodalmi, ha az „amikor” helyett „mikor”-t használsz, de csak akkor, ha tényleg magas irodalmat írsz, és akkor sem mindig. Ha biztosra mennél, használd a mutató névmásokat: amikor, ahány, amennyi, aki stb.)

4) Ott van hogy, ahol kellene?

Sokszor marad el a hevenyészett mondatokból a „hogy” kötőszó:

Megmondtam neki, szeretem.

Ilyenkor a mondatot újraolvasva nyilvánvalóvá válik, hogy ide bizony illett volna. Azonban figyelni is kell a „hogy”-ainkra, mert túlzott alkalmazása szóismétlésnek hat:

Megmondtam neked, hogy kérdezd meg anyádat, hogy holnap mehetünk-e, hogy megbeszéljük a szülinapi bulit.

Ilyen esetekben keressük meg azt a megoldást, amikor egy „hogy” használatával a leggördülékenyebb marad a mondat. Jelen esetben szerintem ez az:

Megmondtam neked, hogy kérdezd meg anyádat, holnap mehetünk-e. Meg kellene beszélnünk a szülinapi bulit.

Azt is megemlítem, hogy a „hogy” előtt nem mindig áll vessző. Erről írtam egy külön cikket, olvasd el itt!

5) De viszont?

Hű, ezt a nyolcadikos általános iskolásoknak nagyon megtanítják, de úgy tűnik, hamar feledésbe merül. Talán észreveszed, ha két hasonló értelmű kötőszót teszel közvetlenül egymás mellé:

Hajni lefestette a szobrocskát, de mégis úgy látta, hogy a natúr szín jobban állt volna neki.

Ebben a mondatban a „de mégis” két hasonló értelmű kötőszó. Jobb lenne helyettük a „pedig” alkalmazása – vagy netalántán az „azután”, ha nem feltétlenül érezzük egymással ellentmondónak a két tagmondatot.

Nehezebb ügy, ha az egyik kötőszó az egyik, a másik a másik tagmondatban áll. Ilyenkor bizony elrejtőzhet a szemed elől!

Bár tegnap kitettem a kukát, ma mégis azonnal kinéztem az ablakon, amint felkeltem, hogy ellenőrizzem, nem felejtettem-e el.

A fenti mondatban mindegy, hogy a „bár”-t vagy a „mégis”-t húzod ki, így is, úgy is jó. A lényeg, hogy ne maradjon belőlük a mondataidban kettő, netalántán több!

Ha tetszett a cikk, bátran lájkold, és akkor máskor is szedek össze ilyen azonnal hasznosítható kis tippeket, amelyek igazak mesére, regényre, szakkönyvre egyaránt!

Ha pedig most azonnal szeretnél sok ilyen tippet olvasni, ajánlom a Hogyan írjunk könyvet? c. kiadványomat, amely egy egész fejezetet szentel ez ehhez hasonló fortélyoknak!

ÍRJ KÖNYVET ARRÓL, AMIHEZ ÉRTESZ! – A szakmai, üzleti és ismeretterjesztő könyv írásáról és kiadásáról szóló kiadványom már rendelhető! Kattints ide!

Ha még nem iratkoztál fel a hírlevelemre, kattints ide, hogy megkaphasd a legfrissebb híreket, értesülj az új blogcikkekről!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Egy kis gondolat “5 instant tipp a szöveged javításához”